Szerző: Az Én Pénzem
2019.02.07.
A bérbeadásról egy sokak számára korábban ellentmondásosnak tűnő gyakorlatot tett egyértelművé a törvény. A 2019. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint ingatlan bérbeadásakor nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre - az igénybevétellel arányosan - áthárított díja. Ez magyarul azt jelenti, hogy ha a bérlő a bérbeadónak az aktuális fogyasztás (esetenként mért) árát fizeti meg, és a bérbeadó is így rendezi a számlákat, nem kell külön „lepapírozni” az egészet. (Arról, hogy a lakáskiadás adózása tavaly miként változott, és milyen költségelszámolási lehetőségek vannak, itt írtunk résztesebben.)
Az adóhatóság (NAV) álláspontja szerint azonban ez az igazán kedvező új rendelkezés sokszor nem alkalmazható. Ilyen, ha a bérlő fix díjat fizet, vagy ő ugyan mindig változó összeget, de a közműszolgáltatónak a bérbeadó átalányt (nincs havi óraleolvasás vagy bemondás). Mindkét esetben csak költségelszámolással lehet érvényesíteni a közműköltségeket.
Az adótörvénybe bevett új passzus ugyan sugallhatna mást is, de a NAV szerint mégsem alkalmazható például a társasház által kötött biztosításra és a társasházi takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, és persze a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre sem. Nem merülhet fel továbbá az új szabály alkalmazása a bérlőre áthárított társasházi közös költségre, még akkor sem, ha az tartalmaz rezsielemeket (például vízdíj, szemétdíj). Ezek persze a bevétellel szemben külön költségként elszámolhatók...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.