A POPULISTÁK SIKERÉBŐL TANULHATNA AZ ÖNMAGÁT KERESŐ EURÓPAI BALOLDAL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2019.03.11.

Krízisük szerepet játszik abban, hogy a bal- és jobboldali középpártok megszokott váltógazdálkodása helyébe korábban elképzelhetetlen összetételű kormánykoalíciók léptek sok helyütt a kontinensen, a választópolgárok pedig újabb és újabb pártneveket tanulnak meg az aktuális voksolásokra készülve

A február végén bemutatott – májustól magyarul is elérhető – Progresszív válaszok a populizmusra című kézikönyv azzal foglalkozik, mit kellene tenniük az európai progresszív pártoknak a populisták előretörésével szemben. Az Alapítvány az Európai Progresszív Tanulmányokért (FEPS) a magyar Policy Solutions elemző és tanácsadó intézettel együttműködésben, valamint más országok baloldali agytrösztjeinek bevonásával egyfelől a populista pártok szavazóinak jobb megértéséhez kívánt hozzájárulni, másfelől a szerzők bizonyos baloldali politikai lépések meghatározására is kísérletet tettek. A Finnországról, Franciaországról, Magyarországról, Németországról és Olaszországról szóló elemzéseket a populista szavazók körében végzett fókuszcsoportos kutatás támasztotta alá. Az általános tanulságokat összegző zárófejezetet Boros Tamás, a Policy Solutions társalapítója és stratégiai igazgatója, valamint a FEPS tudományos tanácsának tagja jegyezte, aki egyúttal a magyar helyzetet bemutató rész szerzője is volt.

A szóban forgó országok populista pártjai között markáns különbségek állnak fenn, már csak azért is, mert elsősorban Franciaországban és Olaszországban egyaránt létezik erős bal- és jobboldali populista irányzat is. További különbség, hogy míg Olaszországban tavaly a bal- és jobboldali populisták kormánykoalíciót alakítottak, addig Franciaországban mindkét populista párt ellenzékben van, és egymás ellenfelei. Ebben a két országban a hagyományos pártrendszer teljesen összeomlott, a régi jobb- és baloldali centrumpártok színen vannak ugyan, de összezsugorodtak.

Ezzel szemben például Németországban a tradicionális középpártok, a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták folytatólagosan nagykoalícióra kényszerülnek egymással, ami elsősorban a szocdemeket emészti fel, közben pedig egyszerre támadja őket a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) párt. Finnországban a jobbközép Centrum koalíciós partnerként maga mellé vette a jobboldali populista Finneket. A magyar helyzetet ismerjük: kilencedik éve zajlik az egypárti populista-nacionalista kormányzás, amellyel szemben régi és új progresszív pártok sem tudtak eddig versenypozíciót építeni...

ITT OLVASHATÓ