NEM ELÉG, HA A BEVÉTELEINKET ISMERJÜK, AZT IS TUDNUNK KELLENE, MINK VAN, KÜLÖNBEN NEM TUDUNK VIGYÁZNI RÁ

444.HU
Szerző: SARKADI ZSOLT
2019.03.26.

A kétezres évek elején Nigéria volt a közgazdászok egyik bezzegországa, a kőolajárrobbanás miatt ugyanis soha nem látott gyorsasággal kezdett emelkedni az ország GDP-je, a 2004-es csúcson a Világbank 33,7 százalékos növekedést mért a bruttó hazai össztermékben. Az egészen 2014-ig stabilan 5 százalék fölötti növekedésről szóló újsághírek a nigériaiak többségével és az érdeklődő külföldiekkel is elhitették, hogy Nigéria - ha szükség is van apróbb korrekciókra, de - a jó úton halad a gazdagodás és a fejlődés útján.

Ma viszont Nigériára már csak azok a közgazdászok tekintenek példaként, akik a GDP és a gazdasági növekedés istenítése ellen érvelnek, mivel az afrikai állam éppen azt bizonyította be, hogyan lehet csillagászati mértékű gazdasági növekedés mellett eltékozolni egy nemzet vagyonát és erőforrásait. Ha létezne nemzetközileg elismert statisztika, ami nem az adott év gazdasági teljesítményét méri, hanem átfogó képet ad egy nemzet szellemi, fizikai és természeti vagyonáról, akkor talán a nigériai politikusok és az állampolgárok is jobban figyeltek volna, elvégre 2010-ben annál, hogy

A gazdasági válság ellenére is 7,8 százalékkal nő a nigériai GDP

sokkal borúsabb (de ugyanúgy igaz) szalagcím lett volna, hogy

Hatodik éve csökken folyamatosan a nigériai nemzeti vagyon.

Ilyen vagyonfelméréseket persze nagyon nehéz lenne bevezetni, egy nemzet erőforrásainak összeírása ugyanis egyrészt hatalmas munka, másrészt pedig létezik többféle erőforrás, aminek lehetetlen pontosan meghatározni az értékét. Mennyit ér például egy ezüstfenyő? Mennyit ér az Adriai-tenger horvát partszakasza? Vagy egy jól működő egészségügyi rendszer? A jó oktatás? Hogy egy ország minden lakosa tud írni és olvasni? Mennyit ér a kihalás szélén álló északi szélesszájú orrszarvú, amiből már csak két példány él az egész bolygón?

...

ITT OLVASHATÓ