Szerző: PuPu
2019.05.13.
Csókolom a kezsit-lábát méltóságos Trampli Úr!
Hát ideértem végre, igaz, tíz évig tartott az út, de megérte, végre itt állhatok az Orális Irodában, és ígérhetem, jobb leszek, mint Monica volt hajdan!Igen, jól utaztam, repülőgép-függő vagyok, azzal jöttem ide már akkor is, amikor díszmadzag lettem Bostonban, vagy amikor a nyaralásból honvédségi szállítógéppel mentem haza, lőszeres ládákon üldögélve.
Imponált az asszonynak, amikor letipegett a rámpán megígértem neki, hogy letipeghet még nagyobb gépről is, de sajnos közben ö is közéleti szerepet vállalt, most is a Mosónők Világkongresszusán vesz részt, hiányzik is nekem, ő a családban a washlady...
És igen, Mr Trampli Elnök úr, szívesen veszek részt önnel egy fekete-fehér igen-igen játékban, Gyurcsány életére esküszöm, hogy nem tud úgy csőbe húzni, hogy én akármire is nemet mondjak!
Ez nálam elvi kérdés, amúgy meg nekünk, a Világ Urainak össze illik tartani, különösen most, hogy már itt vagyok, mert egészen idáig majd összetartottam magam, hogy már megint a macskaasztalnál kell ennem!
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.