KARSAI LÁSZLÓ: JESZENSZKY ÉS A HOLOKAUSZT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KARSAI LÁSZLÓ
2019.06.24.

A magyarországi jobboldal és szélsőjobboldal hosszú évtizedek óta lankadatlan erővel próbálja beállítani Hor­thy Miklóst nemzetmentő, országgyarapító, sőt zsidómentő államfőnek. Orbán Viktor miniszterelnök a Horthy-kor egyik kultuszminiszteréről, Klebelsberg Kunóról elnevezett Kultúrkúria avatóján, 2017 júniusában nevezte „kivételes államférfinak” a volt kormányzót. Horthy rehabilitálásának útjában elsősorban a második világháborúban és főleg a holokausztban játszott szerepe áll. Horthy dicsőítői ezért kitaláltak egy legendát, amely szerint Horthy 1944. március 19. után passzivitásba vonult, mert belátta, hogy Magyarország elveszítette szuverenitását. Majd, amikor július 3-án menyétől, özv. Hor­thy Istvánné, sz. Edelsheim Ilonától megtudta, hogy Auschwitzban mit művelnek a nácik a zsidókkal, saját hadseregének, pontosabban Koszorús Ferenc ezredes esztergomi páncélosainak bevetésével védte meg a deportálástól a budapesti zsidókat. A Koszorús-legenda terjesztői meg sem próbálják feloldani az ellentmondást a „megszállás után passzivitásba vonult kormányzó” és a „hadseregét a zsidók megmentésére bevető Horthy” között.

Nemrégiben az Antall-kormány volt külügyminisztere, Jeszenszky Géza szerkesztett és adott ki angol nyelven egy kilenc tanulmányból álló kötetet Hor­thy Miklósról és Koszorús Ferencről.

Hiába próbálja Jeszenszky is azt állítani, hogy nem lehet tudni, Horthy mit tudott a zsidókérdés „végső megoldásáról” 1944-ben, a kormányzónak legkésőbb 1943 tavaszától biztos tudomása volt arról, hogy miből áll a náci zsidópolitika.

Horthy az őt mentő legendáriummal ellentétben a német megszállás után nem vonult passzivitásba, sőt, a németekkel szemben képes volt érvényesíteni akaratát. A németek első három miniszterelnök-jelöltjét (és nem kettőt, mint ahogy könyvében Jeszenszky tévesen állítja), Imrédy Béla, Rátz Jenő és Ruszkay Jenő szélsőjobboldali politikusokat Horthy elvetette, és elérte, hogy Sztójay Döme berlini követet nevezhesse ki miniszterelnöknek, majd szabad kezet adott a Sztójay-kormánynak a zsidókérdés „elintézésére”. Kinevezte a hírhedett antiszemita Endre Lászlót, Pest vármegye alispánját és a németek bizalmi emberét, Baky László nemzetiszocialista képviselőt belügyi államtitkároknak. Április 13-án, a gettósítások megkezdése előtt hozzájárult 50 000 zsidó „munkás” kiszállításához az országból...

ITT OLVASHATÓ