Szerző: SZÉLL BERNADETT
2019.06.24.
„Mi a céllal egyetértünk, de egész addig, amíg nem látjuk, hogy hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk, úgyhogy kezdjünk el tárgyalni a pénzről.” – nyilatkozta pár napja a miniszterelnök az uniós csúcs után. Az, hogy Orbán Viktor megvétózza az uniós klímacélokat, és a markát tartja az Európai Uniónak, elkerülhetetlen következménye annak a politikának, amit kilenc éve folytat. A sokat emlegetett „magyar modell” lényege ugyanis az egyoldalúan autóiparra alapozott gazdaságpolitika és a külföldi tőke kiszolgálása – meg az annak útjában álló társadalmi és környezeti „akadályok” módszeres lebontása. Gondoljunk csak a bérek lenyomására, a munkavállalói jogok és az azokat védeni hivatott hatóság, vagy a környezetvédelmi intézményrendszer földig rombolására. A kormány stratégiai partnereinek ma gyakorlatilag papírjuk van arról, hogy nem kell betartaniuk a dolgozók jogait, ha pedig kiemelt beruházásról van szó, nincs az a környezetvédelmi szakhatóság, ami a rendelkezésére álló 15 nap (!) alatt keresztbe tenne nekik. Ebben a kiszolgáló-bérgyártó szerepben olyan, hogy társadalmi és környezeti érdek, egyszerűen nem létezik.
De menjünk tovább. Olcsó rezsi. Most az az ember mondja, hogy „nekünk olyan megoldás kell, hogy klímacélok legyenek, és meg tudjuk védeni az olcsó rezsit is”, aki évek óta mást sem csinál, mint keresztbe tesz a rezsikiadások fenntartható, klímabarát csökkentésének és a zöld gazdaság fejlesztésének. Merthogy éppen az Orbán-kormány volt az, aki százmilliárdos nagyságrendben vett el a néptől szigetelésre fordítható uniós pénzeket és irányította át közintézményekre, nyilván, mert abból lehet lopni. Aki megadóztatta a napelemeket, a szélerőműveket pedig adminisztratív szabályozással lehetetlenítette el – csak hogy ne legyen konkurenciája a paksi áramnak. Perverz, hogy amikor a hírek szerint az ország pénzügyminisztere Moszkvába utazgat annak érdekében, hogy kiszabadítsa az országot az elkapkodott, rossz konstrukciójú és felesleges orosz hitelből, a miniszterelnök elkerülhetetlen végzetnek akarja beállítani az atomot. Pedig ez nem kényszerpálya, igenis volt és van másik út – és még nem sikerült mindenkit eltakarítani a politikából, aki értelmes, az ország javát szolgáló megoldásokban és nem korrupt üzletekben gondolkodik...
De menjünk tovább. Olcsó rezsi. Most az az ember mondja, hogy „nekünk olyan megoldás kell, hogy klímacélok legyenek, és meg tudjuk védeni az olcsó rezsit is”, aki évek óta mást sem csinál, mint keresztbe tesz a rezsikiadások fenntartható, klímabarát csökkentésének és a zöld gazdaság fejlesztésének. Merthogy éppen az Orbán-kormány volt az, aki százmilliárdos nagyságrendben vett el a néptől szigetelésre fordítható uniós pénzeket és irányította át közintézményekre, nyilván, mert abból lehet lopni. Aki megadóztatta a napelemeket, a szélerőműveket pedig adminisztratív szabályozással lehetetlenítette el – csak hogy ne legyen konkurenciája a paksi áramnak. Perverz, hogy amikor a hírek szerint az ország pénzügyminisztere Moszkvába utazgat annak érdekében, hogy kiszabadítsa az országot az elkapkodott, rossz konstrukciójú és felesleges orosz hitelből, a miniszterelnök elkerülhetetlen végzetnek akarja beállítani az atomot. Pedig ez nem kényszerpálya, igenis volt és van másik út – és még nem sikerült mindenkit eltakarítani a politikából, aki értelmes, az ország javát szolgáló megoldásokban és nem korrupt üzletekben gondolkodik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.