SZENT ISTVÁNT A KIEGYEZÉS ELŐTT A NEMZETISÉGEK IS ÜNNEPELTÉK, MA KÖLCSÖNÖSEN IDEGENEK NEKÜNK EGYMÁS SZENTJEI

QUBIT
Szerző: TÖMÖRY MIKLÓS
2019.08.20.

1860. augusztus 20-án, a neoabszolutizmus évei után hatalmas népünnepély zajlott Pest-Buda utcáin. Az események egy vallási eredetű ünnep köré szerveződtek: a hatóságok az enyhülő politikai légkörben újra engedélyeztek nagyszabású Szent Jobb-körmenet és Szent István-ünnep rendezését. Nagy látványosságnak számított a város kivilágítása már augusztus 19-én este. Az ünnep hajnalán plébániák, céhek, kulturális egyletek képviselői és az egyetemi ifjúság közösen vonult a várba. Fellobogózott, Himnuszt és Szózatot éneklő tömeg hömpölygött Pest-Budán – a mintegy negyed milliós lakosságú főváros lapjai idézik, hogy egyetlen nap alatt 88 557 fő kelt át a Lánchídon.

A körmeneten egyházi és világi méltóságok – Scitovszky János esztergomi érsek-hercegprímás és Benedek Lajos táborszernagy, Magyarország kormányzója – jelenlétében hordozták körbe az ereklyét, majd városligeti népünnepély, illetve az Európa-szálló helyiségeiben tartott esti bankett következett. Kisebb volumenű Szent István-megemlékezések zajlottak országszerte is, az ünnep pedig népszerű maradt a következő években. Augusztus 20-a 1860-as évekbeli növekvő jelentőségét mutatják az idegenforgalmi források is, aznap Aradról, Temesvárról, sőt Bécsből különjáratok, úgynevezett „kéjvonatok” indultak Pestre.

Miért nemzeti?

Miért vonzott ekkora tömeget az utcára az államalapító király ünnepe? Nagy szerepet tulajdoníthatunk az időpontnak, amely Ferenc József kötelezően megünneplendő születésnapja (augusztus 18.) és az emigráns Kossuth Lajos névnapja (augusztus 25.) közé esett. Így e nap lehetőséget nyújtott a nemzeti mozgalom számára, hogy implicit, de egyértelmű módon kifejezze ellenszenvét a regnáló királlyal szemben.

Volt a kultusznak azonban egy másik jelentésrétege: Szent István ereklyéi legitimálták a Habsburg-házat. Mint azt Árpád von Klimó a Szent Jobb történetéről szóló cikkében bemutatja, Mária Terézia 1771-ben a magyar nemesség (a rendi nemzet – a natio Hungarorum) integrációja, illetve a reformáció nyomán meggyengült katolikus egyház megerősítése céljából hozatta a középkori ereklyét Raguzából (Dubrovnikból) Budára. A királynő ezzel is hangsúlyozni akarta a folytonosságot az Árpádok és a Habsburg-ház között. A Szent Jobb-körmenet rendjét a „legmagyarabb Habsburg”, József nádor fektette le 1819-ben, és kötelezte a rendi elitet, hogy részt vegyen az alkalmon...

ITT OLVASHATÓ