PUTYIN: A MEGOLDÁS

HVG ONLINE / VILÁG
Szerző: RÉVÉSZ SÁNDOR
2019.12.30.

Ezen a szilveszteren lesz húsz éve, hogy Vlagyimir Putyin átvette az uralmat az egykori szovjet blokkot vezető állam, a világ legnagyobb országa fölött. A volt Szovjetunió területén kívül nincs már olyan ország, amelyet a pártállami diktatúra bukása óta folyamatosan annak egykori káderei vezetnek. Oroszország ilyen.

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin diplomája megszerzése után a hírhedt szovjet Államvédelmi Bizottság, a KGB kémjeként tevékenykedett. A potsdami rezidentúráról kémlelte a Nyugatot. 1991-ig, betiltásáig a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja volt. Később szürke eminenciásként dolgozott Szentpétervár vezetésében és Borisz Jelcin elnöki kabinetjében. A nagyvilág akkor hallott róla először, amikor Borisz Jelcin elnök megtette a KGB utódszervezete, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetőjének 1998 júliusában.

1999 augusztusában Jelcin kinevezte őt kormányfőnek és megnevezte utódjaként, jóval a következő évben esedékes elnökválasztás előtt – kijelentvén: ő az az ember, aki „képes konszolidálni a társadalmat, s a politikai erők legszélesebb skálájára támaszkodva szavatolja a reformok folytatását Oroszországban”. Jevgenyij Primakov és Szergej Sztyepasin után Putyin volt rövid időn belül a harmadik orosz kormányfő, aki a KGB-ből érkezett. „Putyin politikai múltja persze egy igazán demokratikus államban aligha predesztinálná őt, hogy egy gazdasági gondokkal küszködő ország élére álljon” – így vélekedett ekkor Kun Miklós, Fidesz-közeli történész. (Napi Magyarország, 1999. augusztus 10.)...

ITT OLVASHATÓ