Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.02.
Az illiberális demokráciák az EU-t és a Nyugatot fenyegetik – mutatott rá Oettinger, aki a múlt hónapig volt uniós biztos, és aki sokáig Orbán Viktor nagy barátjának számított. A kereszténydemokrata politikus azonban arra is emlékeztet, hogy a világban sok helyütt haladnak a populizmus és az új keletű nacionalizmus felé, a jelenség nem csupán Budapestről ismerős. Másutt is leépül a jogállam, elvész a bíróságok függetlensége, és durvul a köznyelv. Ugyanezt tapasztalni pl. az Egyesült Államokban is. Ám úgy gondolja, hogy a végén azok kerekednek majd fölül, akik a szabadelvűséget, a szabadságot, a belső határok nélküli Európát, a demokráciát és a jogállamot támogatják, mert sokkal erősebbek azok a tömegek, amelyek meg akarják őrizni a közös értékeket. Vonatkozik ez Magyarországra is, függetlenül attól, hogy a kultúrák és nyelvi határok mentén ismét régi eszmék és ideológiák törnek előre. De a fiatal nemzedék már saját hazájának tekinti a földrészt. A Brexit pedig riasztólag hat és egyetlen ország sem kívánja követni a példát. Továbbá ha a magyar vagy a lengyel gazdaságot vesszük, látnivaló, hogy e két ország csakis az uniós tagságnak, az egységes piacnak, a szabad munkavállalási jognak köszönheti, hogy olyan cégek fektetnek be területén, mint a VW, a Mercedes, a BMW vagy az Audi, sok ezer munkahelyet teremtve ily módon. Az előnyök kézenfekvőek. Oettinger hangsúlyozta, hogy ha Európa helyt akar állni a világpolitikában, akkor ehhez meg kell erősödnie, egymaga egyetlen tagállam sem képes megoldani a súlyos gondokat. De át kell alakítani, meg kell reformálni az EU-t. Mert az minden kudarc, visszalépés és vereség ellenére szilárdabb lett az elmúlt 10 év alatt. Igaz kissé megtépázott, sebek tarkítják. De átvészelte a pénzügyi krízist és az eurozóna a közeljövőben további 4-5 taggal bővülhet.
A vezércikk arra hívja fel a figyelmet, hogy az eltelt 10 évben példátlan megrázkódtatások tették próbára az összefogást Európában, ám a szervezet jövője attól függhet, miként reagál az új külső kihívásokra. A brit kilépés csupán az egyik nagy megpróbáltatás volt, azon kívül a pénzügyi válság létveszélybe sodorta az euroövezetet. Majd következett a menekültáradat, amely minden másnál nagyobb fenyegetést jelentett, hiszen majdnem összeomlott Schengen, miután egyes tagállamok visszaállították a határellenőrzést a térségen belül. A következmények máig mérgezik az EU politikáját és fokozzák a bevándorlás-ellenes, euroszkeptikus pártok népszerűségét. Ezeken a vizsgákon az EU már túl van, de a stabilitás csalóka. Továbbra is harmatos a gazdasági növekedés, és bármikor beindulhat egy újabb emberáradat a Közel-Keletről. A magyar és a lengyel populista kormány miatt újabb törésvonalak keletkeznek, mert a két ország által szorgalmazott reformok Brüsszel szerint sértik a jogállami alapelveket. Egyes megfigyelők úgy vélik, ez a válság akár további tagországok kiválásához is elvezethet. Kulcskérdés ugyanakkor mit tesz a közösség, miután beszorult a mind magabiztosabb Kína, illetve az egyre ellenségesebb USA közé. A keleti végeken instabilitás fenyeget Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt. Washington, Peking és Moszkva, más-más úton-módon, de igyekszik kihasználni Európa megosztottságát. Ebben a helyzetben Nagy-Britanniának új együttműködési formákat kell kidolgoznia, mind saját maga, mind az EU megerősítésére, mert a gyenge Európa játékszer lehet a nagyhatalmak számára és ez Londonnak sem érdeke.
Paul Krugman attól tart, hogy az Egyesült Államok egy éven belül nagyjából olyan lesz, mint Magyarország, ha Trump megnyeri a következő választást. A Nobel-díjas közgazdász, aki rendszeresen publikál a New York Times-ban, ugyanakkor megnyugtatónak tartja a demokraták egységes fellépését az alkotmányos vádemelési eljárás kapcsán, mert a magyaroknál és a lengyeleknél a megosztott ellenzék miatt vall kudarcot a demokrácia. A trumpizmus ugyanakkor szerinte akkor sem tűnik le a színről, ha az elnök netán távozni kényszerül, mert itt egy általános irányvonalról van szó. Miközben az USÁ-nak még szerencséje van, mert sokkal rosszabb lenne a helyzet, ha a Fehér Ház ura olyan ravasz és módszeres volna, mint Orbán Viktor. Na, akkor már halott lenne az amerikai demokrácia – tette hozzá. Megjegyezte viszont, hogy Magyarország még nem teljesen tekintélyelvű, de a kormányfő már szakított minden fontos demokratikus értékkel. Trump maga megosztja az országot, megfélemlíti a szabad sajtót, de még a vállalatokat is, mert az a célja, hogy sajátos haveri kapitalizmust honosítson meg. Ez pontosan a magyar modell, annak egyes elemei már megtalálhatóak a tengerentúlon is. A szakértő úgy véli, az autoriter szerkezetek részben a globalizálódás miatt annyira vonzóak, mert az azzal együtt járó kulturális sokszínűséget jó néhányan fenyegetőnek érzik a maguk számára. A pénzügyi válság annyiban játszott szerepet, hogy szétrombolta a technokrata elitbe vetett bizalmat. Hiszen a lengyelek pl. nem tartoznak az euróövezethez és viszonylag gyorsan túljutottak a gazdasági nehézségeken, mégsem akarják, hogy Brüsszel mondja meg nekik, hogyan is néz ki egy jó társadalom. De a hangulat az USÁ-ban is elitellenes, mondván, hogy azoknak, ott fent, fogalmuk sincs arról, mit is csinálnak. Azon kívül szent a meggyőződés, hogy az igencsak konzervatív Fox TV-csatorna sugározza a megfelelő képet a világról.
Az elmúlt hónap megmutatta, milyen hatalmas gondokkal kénytelen szembenézni az EU. Így a szeszélyes viharok délen arra emlékeztettek, hogy a szélsőséges időjárás alaposan ki fog hatni a klímaváltozással kapcsolatos uniós politikára. Az USA fenyegetőzése az Északi Áramlat-2 miatt ismét rávilágított, hogy a transzatlanti szövetség egyre kevesebbet jelent az erőpolitika korában. És akkor még ott van a Brexit is. E tényezők folytán a szervezetnek igencsak összehangolt választ kellene adnia, ha tényleg fontos szereplő kíván lenni a világban. Ehhez képest egyre több a panasz. Pl. az ügyben, hogy mennyit adjanak be a tagok a közös költségvetésbe. A populizmus fellendülése folytán az EU és annak vélt elitje kedvenc célpont lett, így a nemzeti vezetők nem szeretnék, ha a szavazópolgárok úgy vélnék, hogy túl adakozóak Brüsszel javára. Szóval, nem túl jók a kilátások, hogy egyhamar létrejön a megállapodás a következő pénzügyi keretről. Nem véletlen, hogy Bildt volt svéd külügyminiszter és Mark Leonard, az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke a minap közös tanulmányban figyelmeztetett: a földrész játékszer lehet Kína, Oroszország és az Egyesült Államok vetélkedésében. 2020 persze lehet egy új hajnal kezdete is, ám veszedelmesek a politikai zátonyok. Fellángolhat a vita Magyarországgal és Lengyelországgal, amely sokak szerint nyíltan semmibe veszi az EU demokratikus normáit. Az éghajlat megóvása ügyében Varsó szembeszegül, mert javarészt szénre épül az energiatermelése, de vannak tiltakozások a hollandoknál, franciáknál és másutt is. Washington jelenleg kiszámíthatatlan partner, miközben – ahogy Bildt és Leonard megfogalmazta: az unió kisasszony futballal próbálkozik egy igencsak szikrázó világméretű küzdelemben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.