2020. április 21., kedd

MÉG SZERENCSE, HOGY AZ INFÚZIÓ BEKÖTÉSÉT MEG TUDOM CSINÁLNI, HA A BÁTYÁM ELALTATJA A NAGYIT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Mikes Mirtill
2020.04.21.


Tárgy: Delete

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Deaztánmostmáreléglegyen! Írtam kendnek, hogy dolog van! Pancsikoljon csak kend üldözött keresztényként a muszlimok között az Erdélyen át itthonról küldött türk fertőtlenítőbe kedvire, és ne várjon tőlem levelet, mert dolog van!

Na, nem annyi dolog, mint amennyit utoljára írtam, hanem a triplája. Már ha jól számolom. Mert a számolás tudomány beszippantásával is elmaradtam csöppecskét. A bátyám nyomatja a házijaimat fejből online a tanerőknek, mert csak egy számítógépünk van, wifink viszont nincs. Így a dédi volt barátnőjének (aki visszasötétült és hirtelen megint keresztény lett, és mert természetkedvelő, most zarándokol nem brigádkirándul, de ezt is mi fizetjük) szóval a volt barátnő unokájának a leckéjét is a bátyám csinálja náluk barterben, mert azoknak mindenük van, csak a gyerek zsengés a koksztól, mert nekik még arra is telik a fürkészés visszaosztásából, nekünk meg jól jön a cserébe kapott maszk a nagyiéknak.

Tehát azon kívül, ami miatt nem tudtam írni kendnek, nos, az már eleve azok és ezekre még rájött, hogy potenciális vírushordozó, öregellátó és most legújabban utolsókenet előkészítő betanítatlan munkásként is funkcionálok. Ez mind hivatalos titulus. Hiába. Magas küldetés ez nekem egyenként is, mint szamárnak a ló jászol. Ez van. Delete. A vezénylő tábornok parancsba adta és a magyar ember kötelességtudó. Tessék csak elolvasni, mit vallott a magyarok szorgalmáról Veesenmayer a magyarországi zsidótlanítás kapcsán Nürnbergben.

Amiért mégis muszáj kendnek írni, hát az a féltés! Mert haza talál szédülni. Mert az Erdogan-féle rendeleti kormányzás honosítása után szemtanúja akar lenni, hogy ilyenkor a szakszerűség miatt minálunk kit és milyen ürüggyel visznek majd a dutyiba.

Ne higgyen kend az álhíreknek! Emlékezzen, a több diktatúrát túlélt anyudédimama megmondta: „A politikaielnyomórendszerváltástól az elnyomottak automatikusan nem hülyülnek el, viszont az elnyomók azonnal részleges amnéziába esnek; a régiek csak a szépre, az újak csak a rútra emlékeznek.” Márpedig itten mostan még harminc esztendő után is sok proletár maradt az előző diktatúrából. Akik az uralkodó osztály tagjaként az hagyján, hogy évente a Balatonhoz jártak üdülni, hanem még emlékeznek is. Hogy balatoni halat ettek a balatoni büfében, nem hekket, és zöld üveges magyar Kinizsi sör volt a mezítlábas magyar Kossuth cigi szieszta partnere a férfiembernek az ebéd utáni csendes pihenő idején, amíg az asszony a Magyar Divat Intézet által tervezett, 127 magyar ruhaipari vállalat 78 ezer dolgozója által gyártott egyrészes fürdőruciban magyar fagyit evett a gyerekekkel a magyar presszóban.

És az Ők Hazájuknak sok ez a tanú az Ők Balatonjuk vonatkozásában (pláne az elcsaklizott vállalati üdülők és úttörőtáborok tömeges államilag finanszírozott burjánzó hitéletét tekintve). A szögesdróttal kerített életterükben nem halasztható tovább a költségracionalizáló tanúeltakarítás, a kórházak adósság-állományának egyidejű csökkentésével és a temetkezési ágazat felfuttatásával (a mi falunkban már három cég is rácuppant a temetés bizniszre, pedig itt csak néhány csókos tud egy sírhelynyi földet venni a kistafírungozott papoktól, a többségnél poralakban jön haza a magyar közelmúlt jóra emlékező elnémult tanúja, a kredenc).

Helyettük előbújnak és hangoskodnak a csúnyára emlékezők. Én is hallottam egy ilyet. A tatát fűzte valami kis nyálas nagyokos. „Bezzeg a német katonák mikor itt voltak, nem erőszakolták meg a magyar nőket, mint az oroszok!” Mire a tata: „Mert elfelejtették már, hogy a kalandozások idején megerőszakoltuk az apácáikat, az oroszoknak viszont friss emlékeik voltak a magyar partizánvadászok kinti sikereiről, arról nem is beszélve, hogy amikor a németek itt voltak, akkor jó szövetségesként (a gyerekre való tekintettel mondom, de értsd felnőttként) nyilvános házakkal traktáltuk őket, hogy ne lankadjon a harci kedvük.”...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése