OKOZHAT-E LELKI TÖRÉST A KORONAVÍRUS?

24.HU
Szerző: BIHARI DÁNIEL
2020.04.13.

A félelem, a szorongás teljesen természetes most, probléma akkor van, ha ez már az alvást, evést, a napi tevékenységet akadályozza. Ilyen helyzetben még nem volt az emberiség, a karantén és a járvány hosszabb távú lelki hatásait nem tudjuk tudományos alapossággal előre jelezni. Hasonló körülmények között kimutathatók voltak jelentősebb pszichés tünetek, egyeseknél alkoholfüggőség.

A világ népességének nagyjából egyharmada tölti ezt a napot is önkéntes vagy államilag elrendelt karanténban az új koronavírus okozta járvány miatt. Mindenki rég kilépett már a komfortzónájából, de talán azt sem túlzás mondani, hogy a legtöbb ember eddigi élete a feje tetejére állt.

Ahány háztartás, ahány család, annyi külön probléma adódik, sokan elvesztették a munkahelyüket, és rengetegen a home office kihívásai mellett próbálják még a gyerekekkel is teljesíteni az iskolai kívánalmakat. Vagy csupán lebeszélni őket, hogy a csilláron hintázzanak már unalmukban. De mindez csak az érem egyik oldala, a másikon ott van a félelem, a kétségbeesés, önmagunk és a hozzánk közel állók féltése a vírustól, illetve a járvány okozta bizonytalan jövőtől.

A COVID-19-járvány kapcsán kutatók, járványügyi szakemberek, politikusok tanácsa egybehangzó és egyértelmű: valóban baj van, de senki ne rettegjen, hanem tartsa be a szabályokat, óvintézkedéseket a saját és a környezetében lévők érdekében.

Mondani könnyű, cselekedeteinket is akarattal irányíthatjuk, de érzéseinket már kevésbé. Mi az aggodalom „jogos” szintje, honnan beszélhetünk kóros rettegésről, meddig normálisak a mindig mindent fertőtlenítő szeánszok, és mikor válnak kényszeressé? Ezekről kérdeztük Balázs Judit gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvost, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanárát, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnökét...

ITT OLVASHATÓ