CSABA LÁSZLÓ: A MOSTANI KRÍZIS NEM RENDSZERSZINTŰ VÁLSÁG, HANEM KIIGAZÍTÓ JELLEGŰ, SOKAKNAK CSÖKKEN A VAGYONA

168 ÓRA
Szerző: BONTA MIKLÓS
2020.07.11.

A kormányzat egymás utáni gazdaságvédelmi akcióterveivel az a fő gond, hogy soha nem derül ki, mennyire voltak eredményesek, mert utókalkuláció nem készül. Így azt sem lehet megtudni, hogy hol voltak elhibázottak az elképzelések – mondja Csaba László közgazdász akadémikus. A CEU és a Corvinus Egyetem professzora szerint a kisvállalkozók adóját azért emelik, mert a kormány az iparkamara ösztönzésére túlzottnak hiszi a kata kedvezményeit.

A CEU Határtalan tudás elnevezésű, tavaly novemberi rendezvényén nem tartotta kizártnak egy újabb gazdasági válság bekövetkeztét. Ilyenre gondolt, mint a mostani?

Ritkán fordul elő velem is, hogy belátható időn belül megvalósul a prognózisom, pedig nem tudtam, hogy mikor következik be, mekkora lesz, és azt sem, hogy mi fogja kiváltani. Azt is csak sejtettem, hogy nagyobb lesz a legutóbbi, 2008–2009-esnél. A vírusjárvány lehetett ehhez a válsághoz az utolsó csepp a pohárban. Pénzügyi tekintetben már beigazolódott a jóslatom, hiszen a vezető amerikai tőzsdeindexeknél 30 százalékot meghaladó visszaesés is előfordult. Most még nem tudjuk, hogy a válság lefutása V vagy U alakú lesz-e, ami korántsem mindegy. Az elemzők többsége szerint az Egyesült Államok gazdasága úgy viselkedik, mintha V alakú lenne a lefutás. De ez nem jelenti azt, hogy Magyarországon vagy például Németországban is hasonló jelenséggel találkozunk majd. A mostani krízis véleményem szerint nem rendszerszintű válság, hanem kiigazító jellegű, ami azt jelenti, hogy sokaknak csökken eközben a vagyonuk, a megtakarításuk, ahogy ez az 1930-as évek elején is előfordult.

Tanultunk az előző válságból?

Feltétlenül. A kormányok és a jegybankok most már tudják, nem érdemes kivárni, hogy a krízis elmélyüljön, ezért megelőző jelleggel „tűzoltó” rendelkezéseket kellett hozniuk. Így tett az amerikai és a német jegybank, illetve a kormány is, amikor nagymértékű, kiadásokat növelő intézkedéseket hozott. Különösen feltűnő volt az amerikai kormányé az állásukat elveszítettek számára fejenként kifizetett heti hatszáz dolláros segítségnyújtással, annak érdekében, hogy a helyzet ne romoljon tovább. Ez az összeg magasabb, mint az ottani minimálbér, így nem fordulhat elő ismét olyasmi, mint ami az 1930-as években megtörtént, amikor tömegek mentek tönkre, illetve éheztek...

ITT OLVASHATÓ