2020. július 29., szerda

SZABAD SZEMMEL: A FIDESZ MOSSA KEZEIT,A SAJTÓSZABADSÁG HALDOKLIK, AZ OLAF MEG ELŐRE LOPÁSTÓL FÉL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.29.


A magyar miniszterelnök keményen fogalmaz, de a vétó szó kiejtésétől ódzkodik.

Washington Post
A vezércikk szerint Európa a járványnak köszönhetően erősebb lett, ami azonban az USÁ-ról sajnos, nem mondható el. Pedig amerikai politikusok éveken át azt hangoztatták az unióról, hogy az nem működik rendesen, nincsenek megfelelő vezetői és ez igaznak is tűnt, amikor feltűnt a vírus. Ám öt hónap elteltével fordult a kocka. A tagállamok nagyrészt lenyomták a kórokozót és visszatérnek ahhoz, amit normális életnek lehet nevezni. Egyidejűleg jóváhagyták a hosszú távú költségvetést és a gazdasági mentőprogramot. 

Az Egyesült Államokban viszont megállíthatatlanul terjed a fertőzés. A különbség fő oka az lehet, hogy az öreg földrészen egyszerűen jobb vezetők vannak. Európa összefog, a centrista Merkellel és Macronnal az élen. Az olaszok és a spanyolok elkerülték sok amerikai állam hibáját, korlátozásokat rendeltek el és most az újjáépítési terv fő haszonélvezői lesznek. A német kancellár jól ismerte fel, hogy ha nem lépnek, akkor bedőlhet az olasz államháztartás és szétszakadhat az EU. 

Persze, hogy legyűrjék egy-két kormány ellenállását, fájdalmas kompromisszumokat kellett kötni, ideértve, hogy felvizezték a jogállami feltételek bevezetését a többi közt Magyarország és Lengyelország ügyében. A megállapodást jóvá kell hagyniuk a nemzeti törvényhozásoknak, valamint az Európai Parlamentnek is, és itt azért még lehetnek bökkenők. Továbbá jöhet a Covid-19 újabb hulláma, de az tény, hogy a kontinens megerősödve került ki a válságból, köszönhetően a felelős vezetőknek, akik határozott döntéseket hoztak, vállalva népszerűtlen döntéseket is. Sajnálatos módon, az USÁ-val egészen más a helyzet.

Der Standard
Paul Lendvai arra figyelmeztet, hogy üres szavakkal nem segítenek az autokratákkal szemben, de majd ősszel elválik, lehet-e az uniót az európai értékek mintaképének tekinteni. A kommentár, amelyhez a magyar miniszterelnök maszkos fotóját mellékelték, idézi a Carnegie Europe elemzőjét, Judy Dempseyt, aki azt írta, hogy nagy lehetőséget szalasztott el az EU, amikor a hatalmas gazdasági csomagot nem kapcsolta össze a jogállamisággal. Így a magyar és a lengyel kormány már megint megúszta, noha lábbal tipor a demokratikus értékeken. Merkel természetesen tudta, mire készül Orbán, de nem akart vele ütközni. 

Ez az értékelés – teszi hozzá Lendvai – eltér a legtöbb vezető európai politikus önelégült nyilatkozatától. Egyben magyarázza, miért úgy lépett fel Orbán és Morawiecki a csúcs után, ahogy. A magyar vezető apparátusa két nappal „ a győztes brüsszeli csata” után akcióba lendült, hogy kikapcsolja az ország legkedveltebb független hírportálját. Budapest és Varsó jogállami feltételek kapcsán ragaszkodik az egyhangú döntés elvéhez, mert bármilyen határozat születik is kétharmados többséggel miniszteri szinten, azt a duó meg tudja vétózni az Európai Tanácsban. De Orbán már a további csatákra készül. 

Ám rövidesen kiderül, meddig hajlandó elmenni az EU, mert nem csak a magyarokról és a lengyelekről van szó. Ki beszélhet demokráciáról a forrongó Bulgáriában vagy a mélyen korrupt Romániában? Szlovéniában Orbán barátja irányít, Csehországban a sikkasztással vádolt Babis. Hogy Kaczynski és magyar szövetségese továbbra is erőlteti a kártyák újraosztását a sajtóban és az igazságszolgáltatásban, mutatja: milyen borúsak a kilátások, amikor arról van szó, hogy Brüsszel ne csupán hirdesse a jogállamot.

Frankfurter Rundschau
Az Európai Parlament továbbra is kitart amellett, hogy az Európai Tanácsnak engedményeket kell tennie a brüsszeli csúcson született határozatok ügyében, így szigorítani kell a jogállami feltételeket, különben Strasbourg nem adja áldását a dokumentumra. Ennélfogva kemény egyeztetések ígérkeznek, hiába mondta azt Merkel, hogy a kompromisszummal elmentek a lehetőségek határáig. Még a német uniópártok EP-csoportjának vezetője is úgy reagált, hogy ha nincs mozgástér, akkor minek kellene tárgyalni a jogállam mellett olyan fontos, a jövőt érintő kérdésekről, mint a kutatások támogatása, az egészségügy, a klímaváltozás, valamint a migráció. 

A zöldek egyik szakértője arra emlékeztet, hogy a Parlamentnek van joga beleszólni a döntésekbe, ám a megegyezéshez szükséges a kompromisszumkészség, éppen ezt várják az állam- és kormányfőktől. Az egyik kulcstéma minden bizonnyal az új jogállami klauzula lesz. A magyar és a lengyel kormány azt állítja, hogy nincs összefüggés a brüsszeli pénzek folyósítása, illetve a demokratikus elvek érvényesülése között. Az EP azonban világos szabályozást követel. Hogy mi lesz a megoldás, az egyelőre nem világos. A két ország blokkolhat, de elvben Strasbourg is megtagadhatja a jóváhagyást. Von der Leyen az előrelépés érdekében ma konzultál Merkellel és az Európai Parlament elnökével.

Frankfurter Allgemeine Zeitung
Még nem egyértelmű, hogy kinek a javára billen a mérleg a tervezett jogállami mechanizmus kapcsán, de az uniónak jobbak a lapjai, Budapest és Varsó pedig defenzívába szorul. Helyzetelemzésében a lap brüsszeli tudósítója kifejti: ha valaki áttanulmányozza a múlt heti brüsszeli csúcson született határozatokat, akkor nem kétséges, hogy lesznek jogállami feltételek. Ezt mondja Budapest és Varsói ellenében a soros német elnökség is. 

Orbán és Morawiecki viszont köti az ebet a karóhoz, mármint hogy bármit is javasol majd ez ügyben a Bizottság, azt el kell fogadni az állam- és kormányfők fórumán, márpedig ott csak egyhangú döntés lehetséges. Habár a magyar vezető óvakodik attól, hogy akár csak megpendítse a vétózás lehetőségét. Az ugyanakkor az nem világos, miként vonhatja kétségbe, hogy a jövőben elmaradnak a pénzek, ha egy ország nem felel meg a demokratikus normáknak. 

A többség ezzel szemben úgy látja, hogy a szakminiszterek kétharmaddal szavazzák meg az EU végrehajtó testületének kezdeményezését. A Tanács ugyan meg fogja vitatni a mechanizmus kérdését, de az addigra már eldől, így senki nem tud majd vétózni. Az viszont még tisztázandó, hogy milyen arány szükséges, amikor a konkrét szankciókat kell majd elfogadni. 

Ugyanakkor a magyaroknak és a lengyeleknek számára még nincs minden veszve, mert ha maguk mellé tudják állítani a Visegrádi Csoport másik két tagját, és meggyőznek még egy közepes hatalmat, akkor megvan a blokkoló kisebbség. Ezen túlmenően ott is borsot törhetnek a többiek orra alá, hogy elhúzzák a törvénybe iktatást, mert addig nem lép érvénybe sem a következő hét évre szóló büdzsé, sem a gazdaságok megmentését célzó csomag. 

Ennélfogva csupán ezután jön az igazi csörte, és Budapest, illetve Varsó válaszút elé kerül. Hiszen ha obstruál, akkor búcsút inthet a Brüsszeltől vár milliárdoknak. Nem véletlen, hogy Orbán a pénteki rádióshowban igyekezett felkészíteni a híveket: csak egy lényeges ütközetet vívtak meg sikeresen, a háborús győzelem még odébb van.
Die Presse

Az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini agytröszt vezetője fenntartja, hogy adott esetben az Európai Bíróságnak kellene kimondania, ha valamely ország megszegi a közös normákat. Gerald Knaus volt az, aki menekültválság csúcsán Merkel fülébe súgta, hogy Törökországgal kellene dűlőre jutni és akkor leállna az áradat, ahogyan az azután történt is. Azt mondja, a mostani ötlet onnan jött, hogy csak fülelt, amikor Orbán Viktor a jogállamiság fontosságát hangoztatta. Innen jutott eszébe, hogy olyan mechanizmus kellene, amelyet nem lehetne politikai célokra kihasználni. 

Márpedig erre szolgálna megoldásként, hogy az Európai Bíróság lenne illetékes, mert akkor nem kellene rendszeresen átvilágítani a tagországokat, majd megkockáztatni a többségi döntést, mivel azt áthatja a politika. És ha az EUB megállapítja, hogy sérültek az alapelvek, továbbá az érintett kormány bizonyos időn belül nem hajtja végre az ítéletet, akkor lehetne megvonni az uniós szubvenciókat. 

A szakértő szerint nem kétséges, hogy az Európai Bíróságnak joga van ilyen ügyekben eljárni, mellesleg Magyarország egyetlen, vitatható kivételtől eltekintve kivétel nélkül eleget tett a luxemburgi testület minden verdiktjének. Ennélfogva elképzelhető, hogy az új megoldásba is belemenne. Lengyelország már kevésbé, de ez éket verhet a két szövetséges közé. Ezt azonban Budapest alighanem szívesen elkerülné, így feltehetőleg elvetné az indítványt.
Euronews

Az unió vezetői csaknem két ezer milliárd eurót irányoztak elő, hogy megélénkítsék a gazdaságot a következő hét évben, de éppen az óriási összeg miatt aggályos, hogy nagy lesz a csábítás és megjelennek csalók a színen. Az OLAF vezérigazgató-helyettese ki is mondta, hogy lesznek, akik megpróbálnak majd a zavarosban halászni. Piri Katalin, a magyar származású holland EP-képviselő ugyanakkor azt kifogásolja, hogy nem egyértelmű, mit is akarnak az állam- és kormányfők a jogállam ügyében, márpedig az önmagában nem jó, ha bármiféle kétség merül fel az értelmezés kapcsán. Azt mondja, az egyértelmű, hogy felpuhították a szabályozást, de ezt a kérdést mindenképpen tisztába kell tenni, és csak utána a lehet megállapodni a költségvetésben. 

Deutsch Tamás ezzel szemben azt hangoztatja, hogy a magyar kormány nagy győzelmet könyvelhet el, mert továbbra is elválik egymástól a jogállamiság, illetve az EU pénzügyi érdekeinek védelme. Mások úgy vélik, hogy az unió vezetői túljártak Magyarország és Lengyelország eszén, és a nyilatkozat jóvoltából a Bizottság szigorú lépéseket tehet a jogszegők ellen. A Transparency International igazgatóhelyettese rendkívül kedvezőnek tartja, hogy a Tanács szerint a jogállami feltételek kikényszerítésével, illetve csalás elleni intézkedésekkel meg kell óvni az alapokat a tolvajokkal szemben. Bár azt ő is elismeri, hogy még nem teljesen egyértelmű, miként kapcsolódik ez a jogállamhoz. Ugyanakkor az biztos, hogy az új mechanizmus még nem lesz kész, amikor a jövő év elején már kiutalják az első pénzeket.

Independent
A lap azt írja az Index kapcsán, hogy szomorú képet nyújt a média sokszínűsége Közép-Európában és a Balkánon, ahol egy csoport feljövőben lévő jobboldali jóformán hadat üzent a független tájékoztatásnak. Az Orbán Viktor fényképével ékesített összefoglaló Magyarországgal kapcsolatban rámutat: az egyik utolsó önálló szerkesztőség tart afelé, hogy belőle is kormányzati szócső legyen. De hát az orgánum áldozatul esett a miniszterelnök szélsőjobbos, tekintélyelvű rezsimjének. A Human Rights Watch szerint a főszerkesztő menesztésről ordít, hogy politikai beavatkozás történt. A munkatársak felmondtak, a kormányfő győzött. 

Az Indexet csupán három hónappal azután lövik ki, hogy Orbán egyik vazallusa 50 %-os részesedést szerzett a reklámbevételeket kezelő Indamédiában. De az eset korántsem egyedi. Megint csak a Human Rights Watch azt közölte, hogy az állami rádiótól és tévétől 10 év alatt több mint 1600 embert bocsátottak el, köztük olyanokat, akik nem voltak hajlandók visszabüfögni a kormányzati propagandát. A sajtó szempontjából azonban nem jó a helyzet a lengyeleknél, a bolgároknál és a románoknál sem. Mind a négy ország tagja az EU-nak, amely a szólásszabadságot hirdeti, ám egyik vétkes politikus sem kényszerült diplomáciai vagy gazdasági következményekkel szembenézni tettéért. Nem csoda, hogy továbbra is nyomulnak.

Die Welt

A konzervatív lap „Sajtószabadság – a magyar médiaháború” címmel ír arról
, hogy Orbán Viktor alatt egyre több független orgánum kerül nyomás alá. Most éppen az Index főszerkesztőjének kellett távoznia, és ezért a bírálók a kormányt teszik felelőssé. A menetrend elvben ez esetben is az, hogy egy hatalom közeli üzletember bevásárolja magát a legnépszerűbb portálhoz, majd szépen új vágányra állítja azt. Meneszti a szakmai vezetőt, akivel együtt veszi a kalapját a munkatársak jó része is. Úgy hogy a vége nem ritkán az: a szerkesztőség a hivatalos mondandót szajkózza. Így volt ez annak idején az Origónál is, most pedig az Index van soron. Azt még nem lehet megmondani, milyen irányban módosul annak irányvonala, de a jelzések arra utalnak, hogy barátságosabb lesz a kormányzathoz. 

Ugyanakkor más, önálló szerkesztőségekben gyászos a hangulat. Veszélyben van a magyar média függetlensége. A Nemzetközi Sajtó Intézet úgy ítéli meg, hogy az EU-n belül példátlan szintet ért el a tömegtájékoztatás központi ellenőrzése. A Fidesz az utóbbi 10 évben módszeresen szűkíti a média sokszínűségét és a sajtószabadságot. Megszűnt a Népszabadság a Magyar Nemzet és a Heti Válasz, mert megjelentetésük állítólag gazdaságtalan volt. Ám az ellenoldal abból indul ki, hogy a szálakat Orbán mozgatta, de bizonyítani a mai napig nem sikerült ezt a tételt. 

Az Origónál a nagy átalakulást Vaszily Miklós vezényelte le, aki most az Indexnél ügyködik. A portál gazdái bizonyosan megpróbálják bizonyítani: bizonyos szinten továbbra megmaradt a függetlenség, csak éppen a hang nem lesz olyan kemény, sőt, egyre puhább, ahogy közelednek az országgyűlési választások. Merthogy a site szerepet játszhatott tavaly ősszel az ellenzék egyértelmű sikerében az önkormányzati választásokon. Napokon keresztül taglalta ugyanis Borkai Zsolt szexbotrányát.
Politico
Mossa kezeit a Fidesz az Index ügyében. A brüsszeli portál megszerezte azt a levelet, amelyet a magyar párt strasbourgi csoportja küldött a többi néppárti képviselőnek (ahogy ezt a Népszava már korábban megírta a dokumentum birtokában), és amely azt tartalmazza, hogy az Orbán-kormány nem kívánja kommentálni a főszerkesztő eltávolítását, majd a szerkesztők nagy többségének felmondását. Hangoztatja továbbá, hogy a cégek szabadon működnek, döntéseiket saját elhatározásból hozzák. Itt pedig éppen arról van szó, hogy üzleti szempontok érvényesülnek egy magáncégnél. Hogy politikai beavatkozás történt volna? – teszi fel a kérdést a cikk, amire a Fidesz válasza az, hogy ezek csupán megalapozatlan vádak. Arra azonban mindenképpen elegendőek, hogy a párt közzétegyen egy védekező pamfletet. 

Mellesleg amikor az Index újságírói bejelentették távozásukat, készült egy kép Vaszily Miklósról, amint éppen együtt ebédelt egy menő budapesti étteremben Schmitt Máriával, Orbán bizalmasával. A félelmek a portál jövője kapcsán azután erősödtek fel, hogy az üzletember befolyást szerzett a site anyagi viszonyait illetően.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése