Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2020.09.25.
Aki a Közgazdász-vándorgyűlések elszánt híveként nagy odaadással figyelte csütörtökön Matolcsy György előadását – amelynek már megjelentek a szlájdjai a Magyar Nemzeti Bank honlapján –, majd a szokásos buzgalommal vetette rá magát a bankvezérek szokásos kerekasztal-beszélgetésére, amelyet a monetáris politika fő irányítója, Virág Barnabás celebrált, sajnálatos módon nem értesült arról, hogy a kettő között a jegybank titokban kamatot emelt.
No, nem az alapkamathoz nyúlt, amelynek hovatovább legfeljebb jelképes jelentőséget lehet tulajdonítani, hanem a Magyar Nemzeti Banknál egy hétre elhelyezett betétekre fizet a 0,6 százalékos alapkamatnál 0,15 százalékkal többet. Erről az MNB Igazgatósága döntött, nyilván nem Matolcsy és Virág háta mögött. Mindezt a Reutersnek azzal indokolta a jegybank, hogy meg kívánta előzni az inflációs kockázatok fokozódását.
A kívülálló olvasatában: elejét akarta venni a forint további gyengülésének.
Itt egy pillanatra meg kell állítani szeptember 24-e szomorú kronológiáját, hogy visszatekintsünk azokra a nem éppen dicsőséges napokra, amikor az euró forintárfolyama 370-ig gyengült. A további zuhanás megállítására a monetáris tanács áprilisi döntésével aktiváltak egy névleg még létező, ám jó ideje nem használt eszközt, az egyhetes betétet, és kiszélesítették az úgynevezett kamatfolyosót. Ez azonnali kamatemelést jelentett a bankközi piacon, és ezzel alkalmas volt a forint megerősítésére. Ám ezt követően a monetáris tanács az ellenkező irányba indult, júniusban és júliusban, két menetben, 0,9 százalékról 0,6 százalékra vitt le az alapkamatot, azóta pedig nem nyúlt hozzá...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.