ÚT A POKOLBA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2020.09.13.

Jaj, dehogyis, nem lehet ezt a társadalmat még jobban megosztani, édes fiam! – hajolt le az ördög a kisemberhez. – Ha jobban figyeltél volna rám, már rég miszlikbe apríthattad volna! Keresztbe is, hosszába is! Pedig milyen jól előkészítettem neked! Emlékezz csak vissza azoknak a huszonegy-két éves filmeknek a tömkelegére a televízióban, amikkel tanítottalak! Mindegyik arról szólt, ha valami újat akarsz felépíteni, a régit először darabokra kell törnöd, legyen az futball csapat vagy mazsorett csoport. Vagy bármi más. Mondjuk a társadalom. A lényeg a megosztás! A régi vezetőket, gondolatvezéreket, az értelmiséget hiteltelenítsd el, és rúgd ki, akkor nem lesz, aki ellenálljon. Aztán az egészet nevezd fejlődésnek, és ne felejtsd el hirdetni, hogy mindenkiért tetted, és egyedül csak te vagy az igazság letéteményese! De hát ezt egyszer már elmagyaráztam, nem?!

Jó, az elején ügyes voltál, amikor egyik pillanatról a másikra kidobtad a liberálisnak tűnő világnézetedet, hogy száznyolcvan fokos fordulattal illiberálisra cseréld. Belátom, kicsit molyrágta és dohos, amit újnak választottál, de legalább honffy-szaggal bőven átitatott! Jó, hát egy kis vérrel is, de azt – amiért igen, látom – nagyon szorgalmasan igyekszel kitörölni a történelemből. Hát persze, hogy a még élő, több mint negyven évig a sötétben lapuló hívei kitörő örömmel fogadtak. Rögtön melléd is álltak! Elismerem, azért köztük is volt egy-két ügyes, aki még vezető pozíciót is kiharcolt magának az alatt a bizonyos negyven év alatt, mert vizet prédikált és bort ivott. Mondd csak, titokban nem ezek a köpönyegforgatók irányítottak? Mert, nem tűröm ám a konkurenciát!

Ne válaszolj, ha nem akarsz, én tudom, amit tudok...

ITT OLVASHATÓ