Szerző: Szalonna
2020.11.23.
Mint láthatjuk a médiában, szinte bármit lehet mondani, lesznek akik egyetértenek, lesznek akik ellentmondanak. Szekértáborok feszülnek egymásnak, és óriási a zaj. És ebben a zajban gyakorlatilag csak egy dolog képes átütni az egymásnak feszülő szekértáborok közötti falat: az adat. Az egyértelmű adat. Az olyan adat, ami feketén fehéren megmutatja, hogy mi a helyzet. Az ilyen adat eldönti, hogy egy védekezés sikeres vagy nem, hogy a kormányt támogatja-e a nép, vagy nem. Fehéren feketén. Amíg nincs adat, lehet ezt is, azt is mondani. Ha adat van, akkor az eldönti. És az emberek igazodnak. Szomorúan vagy lelkesen, de ha kellően egyértelmű az adat, akkor igazodnak. Akinek hatalma van az adatokat befolyásolni, annak hatalma van a nép fölött.
Az adatok manipulációja demokráciákban szinte elképzelhetetlen, a diktatúrákban viszont a hétköznapok része. Persze ilyesmi ott sem történhet nyíltan, mert az adatnak addig van csak hatalma, amíg az sokak szemében hitelesnek tűnik. A látványosan hiteltelen adat gyakran épp az ellenkező hatást váltja ki, ha pl. a választásokat látványosan elcsaló diktátorral szemben fellázad a nép.
A tehetséges zsarnok, ha adatot akar hamisítani, akkor titokban csinálja, és erre alaposan felkészül. Ehhez persze egy jól kidolgozott stratégia kell, egymásra épülő lépésekkel, sok szereplővel, ügyes fedősztorikkal. De még a legjobb stratégia, szereplő és fedősztori esetén is lesznek árulkodó jelek. A következőkben egy ilyen lehetséges stratégia lépéseit mutatom be, majd két, a hatalom számára különösen kényes időszak (a 2018-as választások és a jelenleg zajló COVID járvány) esetében lépésről lépésre számba veszem azokat az “apró” jeleket is, melyek a háttérben zajló masszív állami adathamisításra utalhatnak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.