KÖNNYEN LEHET, HOGY A POSZT-COVID-SZINDRÓMA NÉPBETEGSÉG LESZ

HVG360
Szerző: CSATLÓS HANNA
2021.04.21.

Bár enyhe tünetekkel megúszták a koronavírus-fertőzést, hat percig sem tudnak pihenés nélkül sétálni azok a gyerekek, akik megfordulnak a Semmelweis Egyetem long Covid-ambulanciáján. A fertőzés szövődményeivel felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt számolniuk kell, az ő rehabilitációjukra pedig az egész magyar egészségügyi rendszernek fel kell készülnie. Az ambulanciát létrehozó orvosokkal és egy neurológussal beszélgettünk arról, mi állhat a poszt-Covid-szindróma mögött.

Tavaly, már az első hullám után lehetett olvasni arról, hogy egyes Covid-betegeknél a fertőzést követő hónapokban megjelentek (vagy megmaradtak) bizonyos tünetek. A legkülönfélébb, egymással látszatra semmilyen kapcsolatban nem álló panaszok leírásai bukkantak fel; légzési nehézségek, tartós szaglásvesztés, memóriazavarok, krónikus fáradtság, sztrók. Az ezekről a szövődményekről szóló hírek inkább csak bizarr és ritka esetekről szóló beszámolóknak tűnhettek az olvasó szemében.

Ahogy azonban az idő előrehaladtával bebizonyosodott, hogy a Covid–19 minden, csak nem egy sima influenza, úgy kezdett egyre nagyobb figyelem irányulni a koronavírus-fertőzés okozta károsodásokra, a poszt-Covid-szindrómára is. A második és harmadik hullámra több lett a fertőzésen átesett beteg, és több az utánkövetéses adat. Mostanra világossá vált, hogy a Covid–19 utáni tünetegyüttes egyáltalán nem ritka betegség, hanem

"egy olyan problémáról van szó, amely alapjaiban változtathatja meg az egészségügyet"...

ITT OLVASHATÓ