A MAGYAR OKTATÁS BETEGSÉGEIRE FINN RECEPT HOZHATJA EL A GYÓGYULÁST

MÉRCE
Szerző: TÓTH ENDRE
2021.05.28.

Kétség sem férhet hozzá, hogy a magyar oktatási szektor a jelenlegi kormányzat mostohagyerekei közé tartozik. Igazából már a kormány 2010-es születésénél lemondtak róla, mikor megszüntették az önálló oktatási tárcát és a poroszos szemléletű Hoffmann Rózsa kezébe adták az államtitkárság vezetését. Azóta a szektor vegetál. A szakmát teljesen háttérbe szorították, így nem meglepő, hogy

a 2010 óta történt beavatkozások nemcsak nem voltak képesek a hazai oktatás évtizedes problémáin érdemben javítani, de nagyon sok kárt is okoztak.

„Évente tízezer gyerek megy a lecsóba” – mondta jogosan a budai kerületébe száműzött fideszes oktatáspolitikus, Pokorni Zoltán a tankötelezettség 16 évre leszállításáról. És valóban sorra születtek a teljesen szakmaiatlan, gyakran pusztán hatalmi vagy politikai kommunikációs okokból indított intézkedések: a 2011-es köznevelési törvénytől, a felsőoktatási keretszám csökkentéseken át a CEU elüldözéséig, amelyek a magyar tanulók tízezrei előtt zárták be a versenyképes tudáshoz való hozzájutás kapuját. Ha nem tudsz segíteni, legalább ne árts! – tartja a mondás. Sajnos a kormánypártok oktatáspolitikájának ezt az alacsony küszöböt sem sikerült megugrania.

Az elmúlt időszak szomorú hanyatlása tisztán látszik a hazai oktatás kimeneti mutatóiból is. A nemzetközi PISA teszteken minden kompetenciaterületen jelentősen visszaestek a magyar diákok eredményei a 2009-es OECD átlag körüli teljesítményhez képest.

A végzettség nélkül iskolát elhagyó diákok aránya a korábbi kedvező trenddel szemben 2010 óta 17%-kal nőtt, míg a felsőoktatásban továbbtanulók évenkénti létszáma 30 ezer hallgatóval csökkent.

Az esélyegyenlőség terén nagyon komoly gondok vannak: hazánk világviszonylatban is makacsul tartja a helyét azon országok között, ahol a legerősebben határozza meg a diákok tanulmányi teljesítményét a családi háttér.

Ki kell jelenteni, hogy el van akadva a hazai oktatási rendszer. Márpedig a közepes jövedelmű országok csapdájából kizárólag az oktatásba történő jelentős beruházással törhetünk ki...

ITT OLVASHATÓ