MITŐL ALKOTMÁNY EGY IROMÁNY?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: RÓNA PÉTER
2021.07.16.

Van a hiteles alkotmánynak olyan ismérve, tulajdonsága, ami megkülönbözteti minden más törvénytől és jogszabálytól? Mi kell ahhoz, hogy egy szöveg alkotmánynak minősüljön, ami nélkül – bárhogy nevezzük is, alkotmánynak, alaptörvénynek vagy nyilatkozatnak – az iromány nem alkotmány? Ki és hogyan alkotmányozhat? Egyáltalán mi az alkotmány hitelt érdemlő forrása? Vajon vannak-e olyan tárgyak, amelyeknek nincs helyük az alkotmányban, amelyek nem oda tartoznak, bármennyire fontosnak tartja is azokat az alkotmányozó? Vagy az alkotmány egyszerűen az, amit a hatalom annak nevez?

Hazánk ún. „Alaptörvénye” (az elnevezésről bővebben alább) élénk tudományos és politikai érdeklődés tárgya lett az utóbbi hónapokban. Felmerült a kérdés: ha az ellenzék megnyeri a választást, vajon képes lesz-e kormányozni, vagy a Fidesz által összeállított és gyakran módosított Alaptörvény olyan tételeket is tartalmaz, amelyek lehetetlenné teszik számára a kormányzást, mert olyan elmozdíthatatlan intézményekkel és testületekkel kellene majd szembenéznie, amelyek, lévén a Fidesz leválaszthatatlan képződményei, keresztbe fognak tenni az új kormánynak.

A válaszok egyik véglete, például Kis Jánosé (nincs mit tenni, a Fidesz majd csak valahogy elsorvad, de ha nem vagyunk türelmesek, véres konfliktusba sodorhatjuk az országot) vagy Hack Péteré (az Alaptörvényt csak kétharmados többséggel lehet módosítani, minden próbálkozás ilyen többség hiányában polgárháborúhoz vezethet). Ezzel szemben Vörös Imre rámutat egy olyan tételre magában az Alaptörvényben, amelyre támaszkodva a nem kívánatos cikkelyeket ki lehet gyomlálni.

A fenti kérdések sora azonban az Alaptörvény alkotmányos ismérveit, illetve annak hiányát hivatott taglalni azért, hogy világosan lássuk: vajon van-e nekünk egyáltalán alkotmányunk, és ha nincs, mi a tennivalónk?

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉS 2021/28. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/28. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)