MIÉRT ROBBAN A JÁRVÁNY MAGYARORSZÁGON? - RÖST GERGELY ELEMZI AZ OKOKAT

PORTFOLIO
Szerző: RÖST GERGELY
2021.11.03.

Az elmúlt két hétben jelentősen felgyorsult hazánkban a járvány terjedése. A szeptembert és október elejét jellemző mérsékelt ütemű növekedés után a kórházakban kezeltek száma 2800, a lélegeztetett betegeké 300 fölé nőtt, ami nagyjából a tíz nappal korábbi számok duplája. A vírus terjedését jellemző reprodukciós szám (hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embert fertőz meg) pedig 1,2-ről 1,4-1,5-re emelkedett, ami magasabb érték, mint ami a második és a harmadik hullám felívelő szakaszát jellemezte. Ugyan korábban is előfordult már ilyen magas reprodukciós számunk, de csak rövid időszakokban és jóval alacsonyabb esetszámok mellett. Most viszont ez a gyors növekedés viszonylag magas esetszámok bázisáról indult meg.

Vajon miért történt ez, mi állhat a jelenség hátterében?

El lehetne intézni a választ azzal, hogy ezek a légúti vírusok már csak ilyenek: nyáron nem nagyon terjednek, ősszel/télen pedig terjednek. A reális kockázatértékeléshez azonban fel kell mérni, milyen mértékű a szezonalitás, mi az időzítése, esetleg vannak-e más okok is a mostani gyorsulás mögött. A harmadik hullám végénél már látszott, hogy a szezonális hatások is besegítettek a gyors lecsengésbe, és a modellekből nagyjából meg is tudtuk becsülni ennek a mértékét. Nyáron már olyan szcenáriókat számoltunk, hogy ha ugyanez a szezonális változás majd ellenünk dolgozik ősszel, akkor a védekező intézkedések feloldásával és a jobban fertőző delta variánssal kombinálva a negyedik hullám meredeken emelkedő járványgörbét hozhat, ha nem sikerül jelentősen emelni az átoltottság szintjén. Ehhez képest inkább az volt a meglepő, hogy az iskolanyitás után mennyire lassú volt a növekedés, sőt a terjedés üteme még egy kicsit lassult is szeptember közepén. A kérdés tehát inkább ez:

miért pont most következett be ez a hirtelen változás?

...

ITT OLVASHATÓ