Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2022.01.12.
Nemrég bemutattuk, hogyan maradnak ki a kistelepülési energiaszegénységben élők a rezsicsökkentésből, és hogyan hozza őket egyre nehezebb helyzetbe a tűzifaár drasztikus emelkedése. Az alsó hangon is több százezer, de inkább millió fölötti, általában vályogházakban élő érintett számára az is hatalmas előrelépés és életminőség-javulás lenne, ha a kis teljesítményű, régi vaskályhájukat civil szervezetek lecserélnék egy hatékony, korszerű hengeres kályhára. Hozzájuk nincs bevezetve a gáz, és erre nagyjából esélyük sincs a belátható jövőben, a mindösszesen évi ötmilliárdos állami szociális tűzifaprogram ezen a problémán csak enyhíteni tud.
Ezek a háztartások más állami programokból is kiszorulnak. Amikor a Baranya megyei Ágon jártunk, láttuk a még tavaly a ház elé lepakolt, beépítésre váró téglát, amiből majd fürdőszobát építenének – csakhogy a család mégsem vehet fel egy fillér támogatást sem az otthonfelújítási programból, mert nincs meg az előírt, folyamatos társadalombiztosítást keletkeztető jogviszony.
Ráadásul mind a CSOK-hoz, mind az otthonfelújítási támogatáshoz önrész és/vagy előfinanszírozás kell. A gyermeket nem nevelő rászorulók szintén jóformán esélytelenek. Amint arra több civil szakértő felhívta a figyelmet, az állam úgy költött el százmillárdos összegeket, hogy ezek a feltételek önmagukban kizárják a szegénységben élő háztartások túlnyomó részét. Pedig az otthonfelújítási támogatás első hét hónapjának 13 ezer kérelmére az állam közel 23 milliárd forintot fordított, az eddig összesen mintegy 155 ezer háztartást érintő CSOK átlagosan évi mintegy 100 milliárdos költségtétele mellett...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.