VESZÉLYBEN A PAGODA: BONTÁS FENYEGETI A 20. SZÁZAD EGYIK FONTOS MAGYAR ÉPÜLETÉT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2022.02.17.

Több értékes épület is áldozatul esik a Piliscsabáról a Palotanegyedbe költöző Pázmány campusfejlesztésének. Közülük az egyik azonban kiemelkedően fontos: az 1949-ben épült Pagoda a 20. századi magyar építészet ikonikus alkotása, egy stílus- és politikatörténeti fordulópont dokumentuma. Eredeti helyén nem maradhat, de a kis méretű építmény áthelyezése reális alternatíva. Megmentése különösen fontos lenne most, amikor sorra tűnnek el az elmúlt évszázad legjobb modern alkotásai.

Óriási építkezésre készül a Piliscsabáról a józsefvárosi Palotanegyedbe beköltöző Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely 2020-ban megkapta a Magyar Rádió egykori épületegyüttesét a Nemzeti Múzeum háta mögött. Ez alapvetően nagyon jó dolog: a Pázmánynak szüksége van egy belvárosi campusra ahhoz, hogy vonzó legyen a jelentkezők számára, Budapestnek pedig kifejezetten előnyös, hogy a Mikszáth tér körül spontán városfejlődéssel létrejött egy eleven, jó hangulatú egyetemi negyed. A pesti Quartier Latin-ben, amit nem a tudatos várospolitika álmodott meg, hanem esetleges döntések eredményeként csak úgy létrejött, öt jelentősebb felsőoktatási intézmény épületei sűrűsödnek össze: itt van egymástól kőhajításnyira az ELTE Trefort-kerti campusa, a Pázmány bölcsész- és jogi kara, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Semmelweis Egyetem több épülete és a Színművészeti Egyetem, közöttük pedig a szűk, történelmi hangulatú utcákban egyre több kocsma és vendéglátóhely, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete és zöld oázisként a Múzeumkert.

A Rádió helyére álmodott új Pázmány campus tervezőjét pályázaton választották ki tavaly novemberben, a nyertes a KÖZTI és a Hamburg C Kft. társulása lett. A Pollack Mihály tér, a Bródy Sándor utca, a Szentkirályi utca és a Múzeum utca által határolt tömb a város egyik legizgalmasabb múltú, változatos beépítésű, számtalan ismert és kevésbé ismert értékkel rendelkező darabja (egyes épületeiről részletesen a 24.hu cikkében lehet olvasni). A két háború közötti időszakban ideköltözött Magyar Rádió fokozatosan foglalta el szinte az egész tömböt, részben átalakítva a régebbi épületeket, köztük két egykori arisztokrata palotát és több bérházat, részben pedig újakat emelve, miközben fokozatosan eltűntek a palotákat valaha övező kertek, és az egész terület sűrűn beépült változatos minőségű épületekkel. Ennek az összetett, izgalmas szövetnek most mindössze az egyik eleméről, a Bródy Sándor utca 5-7. szám alatti régi főépületről és az ennek udvarán álló Pagodáról lesz szó...

ITT OLVASHATÓ