A ROMA ÉS NÉMET KÖZÖSSÉGEK IS LISTÁT ÁLLÍTHATNÁNAK A VÁLASZTÁSON, DE SZÁMOS OKA VAN, HOGY EZ NEM MINDIG SIKERÜL

QUBIT / TK PODCAST
Szerző: QUBIT
2022.03.30.

A Magyarországon élő nemzetiségeknek 2011 óta van jogszabályi lehetőségük arra, hogy részt vegyenek az Országgyűlés munkájában, kedvezményes választási kvóta segítségével. Persze kérdés, hogy vajon valódi esélyt jelent-e a nemzetiségek parlamenti képviseletére a 11 éve megszületett törvény. Hiszen matematikai esélye csak a roma és a német közösségeknek van (min. 22–24 ezer szavazat kellett hozzá a két legutóbbi választáson, 2014-ben és 2018-ban), és idáig csak a német kisebbségnek lett teljes jogú parlamenti képviselője.

Ha egy nemzetiségi lista nem éri el a kedvezményes kvótát, akkor a listavezető a parlamentben az adott kisebbség szószólójaként képviselheti a nemzetiségek érdekeit. A 2022-es országgyűlési választások előtt, a roma listaállítás meghiúsulása mellett is mintegy 42 ezer magyarországi választó regisztrált nemzetiségi szavazóként a választásokra.

A romák mint legnagyobb számú kisebbség lennének képesek arra, hogy jó szervezettség mellett politikai erő legyenek. Számos oka van annak, hogy miért nem tudott létrejönni egy jelentősebb roma párt az eddigi mintegy ötvenből. Az utóbbi évtizedben kétségkívül sok volt köztük a kamupárt is, de a roma közösség sokszínűsége, megosztottsága, az erőforrások hiánya, valamint a többi párt ellenérdekeltsége is oka a roma pártok sikertelenségének...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ