Szerző: MIKE KÁROLY
2022.06.08.
Mit tegyen egy kormányzat, ha minimálisra akarja csökkenteni az adófizetéssel szembeni ellenállást? – tette fel a kérdést a 19. század végén Amilcare Puviani olasz közgazdász. A válaszát könyvének címe jelezte: Az illúzió elmélete a közpénzügyekben. Amellett érvelt, hogy a kormányzatnak illúziókat kell keltenie. Egyrészt elhitetnie az emberekkel, hogy az államnak befizetett adók és más terhek a valóságosnál jóval kisebbek és kevésbé fájdalmasak. Másrészt azt a benyomást kell keltenie, hogy a kormányzat által nyújtott szolgáltatások értékesebbek, hasznosabbak, mint a valóságban.
Hogyan hozhatók létre, hogyan fokozhatók ezek a „fiskális illúziók”? Puviani egyfajta kiskátét állított össze róluk. Íme néhány javaslata a kormányzati illuzionisták számára:
- Inkább az árukra és szolgáltatásokra vessünk ki adót, mint közvetlenül a jövedelemre vagy vagyonra, mert a piaci árak elfedik az adótartalmat!
- Finanszírozzuk az állami kiadásokat hitelből, hogy így a jövőbeli generációkat, ne pedig a mostani adófizetőket terheljük!
- Növeljük az inflációt, hogy így az államadósságot leértékeljük, a visszafizetését megkönnyítsük!
- Vezessünk be „ideiglenes” adókat „kivételes helyzetekben”, amiket aztán felejtsünk el kivezetni!
- Használjuk ki a társadalmi konfliktusokat, ellenérzéséket, hogy a népszerűtlen csoportokra több adót terhelhessünk!
- Riogassunk krízishelyzettel, az állam megnövekedett feladataival, társadalmi összeomlással stb. arra az esetre, ha nem szednénk be több adót!
- Hallgassuk el, tegyük átláthatatlanná a terhek valódi nagyságát!
A javaslatok mögött érzékeljük a fejedelemnek cinikus tanácsokat adó Machiavelli szellemét. Valóban, Puviani hivatkozik is rá. A fejedelemnek, a kormányzatnak úgymond „használnia kell az állati természetét”: nem csak „oroszlánnak” kell lennie, hanem „rókának” is – nemcsak bátornak, hanem ravasznak is.
Mégsem merő cinizmus a fiskális illúziók eszközeivel élni. Az adófizetők ugyanis szintén nem angyalok. Akkor is hajlanak az adó elkerülésére, ha a kormányzat amúgy hasznos szolgáltatásokat nyújt. Miért? Mert jobban járnak, ha a többiek fizetnek adót, de ők maguk nem. Kifizetődő számukra, ha „potyautasként” viselkednek. A kormányzat persze kényszerít is az adófizetésre, de széleskörű önkéntes hajlandóság nélkül egy adórendszer sem működhet. Mondhatjuk tehát, hogy bizonyos fokú illuzionizmus a közérdeket is szolgálhatja...
A javaslatok mögött érzékeljük a fejedelemnek cinikus tanácsokat adó Machiavelli szellemét. Valóban, Puviani hivatkozik is rá. A fejedelemnek, a kormányzatnak úgymond „használnia kell az állati természetét”: nem csak „oroszlánnak” kell lennie, hanem „rókának” is – nemcsak bátornak, hanem ravasznak is.
Mégsem merő cinizmus a fiskális illúziók eszközeivel élni. Az adófizetők ugyanis szintén nem angyalok. Akkor is hajlanak az adó elkerülésére, ha a kormányzat amúgy hasznos szolgáltatásokat nyújt. Miért? Mert jobban járnak, ha a többiek fizetnek adót, de ők maguk nem. Kifizetődő számukra, ha „potyautasként” viselkednek. A kormányzat persze kényszerít is az adófizetésre, de széleskörű önkéntes hajlandóság nélkül egy adórendszer sem működhet. Mondhatjuk tehát, hogy bizonyos fokú illuzionizmus a közérdeket is szolgálhatja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.