Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.09.07.
- Hiába halad a terveknél gyorsabban az uniós gáztárolók feltöltése, orosz gáz nélkül jelentős fogyasztáscsökkentésre lesz szükség.
- Az EU emellett a kínálatcsökkentésből fakadó áremelkedést is szeretné ellensúlyozni, részben az itthon már ismert rezsicsökkentési praktikákkal.
- A javaslatok között szerepel az áramtermelésre és az orosz importra kivetendő ársapka és az energiaszolgáltatók extraprofitjának megadóztatása.
- Azt még az Európai Bizottság is elismeri, hogy ezen lépések sem oldják meg teljesen a gondokat, és sokba fog kerülni a tél Európában.
- Cserébe Oroszország sem fog jól járni, miután nem tudja máshova eladni a földgázt.
A hét elején Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője egy sokféleképpen értelmezett nyilatkozatot tett. Dmitrij Peszkov az Interfax orosz állami hírügynökség szerint azt mondta, hogy „kizárólag technikai okok miatt akadozik az orosz gáz szállítása a (Németországba vezető) Északi Áramlat 1-en keresztül, és ez mindaddig fenn fog állni, amíg a nyugati szankciók érvényben vannak”.
Egy értelmezés szerint a nyilatkozat azon moszkvai narratívát hivatott erősíteni, hogy a szankciók visszafelé sülnek el, így nem érdemes azokat fenntartani. A Financial Times brit üzleti lap ennél valamivel sarkosabban értékelte a kijelentést, szerintük az Északi Áramlat 1, amely Németország legfontosabb gázimportforrása, addig zárva marad, ameddig a nyugati szankciók életben vannak Oroszországgal szemben.
Az Északi Áramlatot múlt hét szerdán állította le a Gazprom orosz állami gázcég, egy, a Szentpétervár melletti Portovaja kompresszorállomáson észlelt olajszivárgásra hivatkozva. Pénteken a cég bejelentette, hogy a vezetéket a hibák miatt határozatlan ideig nem is indítják újra, kedden pedig azt mondták, a német Siemensre várnak, hogy megjavítsák a hibát. A Siemens szerint azonban hozzájuk nem érkezett megkeresés a Gazpromtól a javításra vonatkozóan.
Az Európai Bizottság szóvivője pedig közölte, hogy nem csak egy gázvezeték köti össze Oroszországot és az Európai Uniót, és technikai fennakadások esetén az oroszok más vezetékeken keresztül növelni tudnák a szállításokat – már ha akarnák.
Ez nem történt meg, sőt: a Bruegel nevű brüsszeli gazdasági agytröszt adatgyűjtése szerint míg tavaly nagyságrendileg heti háromezermillió köbméter gáz jött az orosz vezetékeken, addig idén június óta a heti ezermillió köbmétert is alig érte el a leszállított mennyiség. Bár más forrásokból – főként Norvégiából, Algériából, illetve cseppfolyósított földgázból – jóval többet vesz az EU, mint a korábbi években, az utóbbi bő egy hónapban összességében már így is markánsan kevesebb gáz jön, mint 2021-ben.
Az Északi Áramlat elzárásának lehetősége hosszú ideje lógott a levegőben, a vezeték eddig is kapacitása ötödén üzemelt...
A hét elején Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője egy sokféleképpen értelmezett nyilatkozatot tett. Dmitrij Peszkov az Interfax orosz állami hírügynökség szerint azt mondta, hogy „kizárólag technikai okok miatt akadozik az orosz gáz szállítása a (Németországba vezető) Északi Áramlat 1-en keresztül, és ez mindaddig fenn fog állni, amíg a nyugati szankciók érvényben vannak”.
Egy értelmezés szerint a nyilatkozat azon moszkvai narratívát hivatott erősíteni, hogy a szankciók visszafelé sülnek el, így nem érdemes azokat fenntartani. A Financial Times brit üzleti lap ennél valamivel sarkosabban értékelte a kijelentést, szerintük az Északi Áramlat 1, amely Németország legfontosabb gázimportforrása, addig zárva marad, ameddig a nyugati szankciók életben vannak Oroszországgal szemben.
Az Északi Áramlatot múlt hét szerdán állította le a Gazprom orosz állami gázcég, egy, a Szentpétervár melletti Portovaja kompresszorállomáson észlelt olajszivárgásra hivatkozva. Pénteken a cég bejelentette, hogy a vezetéket a hibák miatt határozatlan ideig nem is indítják újra, kedden pedig azt mondták, a német Siemensre várnak, hogy megjavítsák a hibát. A Siemens szerint azonban hozzájuk nem érkezett megkeresés a Gazpromtól a javításra vonatkozóan.
Az Európai Bizottság szóvivője pedig közölte, hogy nem csak egy gázvezeték köti össze Oroszországot és az Európai Uniót, és technikai fennakadások esetén az oroszok más vezetékeken keresztül növelni tudnák a szállításokat – már ha akarnák.
Ez nem történt meg, sőt: a Bruegel nevű brüsszeli gazdasági agytröszt adatgyűjtése szerint míg tavaly nagyságrendileg heti háromezermillió köbméter gáz jött az orosz vezetékeken, addig idén június óta a heti ezermillió köbmétert is alig érte el a leszállított mennyiség. Bár más forrásokból – főként Norvégiából, Algériából, illetve cseppfolyósított földgázból – jóval többet vesz az EU, mint a korábbi években, az utóbbi bő egy hónapban összességében már így is markánsan kevesebb gáz jön, mint 2021-ben.
Az Északi Áramlat elzárásának lehetősége hosszú ideje lógott a levegőben, a vezeték eddig is kapacitása ötödén üzemelt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.