A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK FELE LEGFELJEBB ANNYIT KERES, MINT EGY BETANÍTOTT MUNKÁS

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2022.10.19.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2022. júliusában Magyarországon a (kedvezmények figyelembevételével számított) nettó kereset mediánértéke 279 400 forint volt. A KSH hozzáteszi a gyorsjelentésében, hogy ez az érték egy év alatt 16,6 százalékos növekedést takar. Eszerint 2021 nyarán 239 600 forint volt a nettó medián bér értéke, egy év alatt havi 40 ezer forint többletet mutat az adat – ám a pénz döntő részét időközben elvitte az infláció, amely júliusban még „csak” 13,7 százalékos volt.

A medián az a középérték, amelytől mindkét irányban ugyanannyi adat található. Jelen esetben tehát azt jelenti, hogy a KSH által vizsgált cégeknél dolgozó összes munkavállaló között ugyanannyian keresnek 279 400 forintnál többet, mint amennyien kevesebbet. A medián hétköznapi értelemben sokkal jobban mutatja az „átlagos közepet”, mint a számtani átlag, amely jóval nagyobb érték ennél (nettó 332 500 forint volt júliusban), és amelyet egyébként sokkal inkább szeret előtérbe tolni a hivatal.

A 279 ezer forintos nettó fizetés alapesetben 400 ezer forintos bruttónak feleltethető meg (kivétel ez alól, ha a munkavállaló jelentős kedvezményekre jogosult, de ez a kör vélhetően elég szűk ahhoz, hogy ezúttal ne velük számoljunk).

Honnan lehet ismerős ez a havi bruttó 400 ezer forint?

Mivel az utóbbi időben a magyarországi álláshirdetésekben egyre elterjedtebb a bruttó fizetés megjelölése, nagyon egyszerű kereséssel rövid idő alatt kideríthető, hogy ez tipikusan a gyárakban dolgozó betanított munkások bére, amennyiben két műszakban dolgoznak. A három műszakos, azaz éjszakai munkavégzést is elváró beosztásokban már havi nettó 300 ezer forint fölé lehet menni a műszakpótléknak köszönhetően, így az már magasabb is, mint az országos medián értéke. A kétműszakos gyári munka azonban nagyjából beállt a bruttó 400 ezer forintos szint közelébe, kis mértékű regionális és iparági különbségekkel.

Rögzítsük tehát, hogy 2022 őszén Magyarországon az összes munkavállaló fele nem keres csak legfeljebb annyit, mint amit egy szalag mellett álló, akár már nyolc általános iskolai végzettséggel is betölthető állásra felvett szakképzetlen munkás visz haza.

Természetesen ezzel nem leszólni akarjuk a betanított munkásokat, csak azt jeleznénk, hogy a medián értékét a náluk képzettebb munkavállalók nem mozdítják el felfelé. Vagy azért, mert nincsenek sokan, vagy azért, mert ők sem keresnek jobban.

A tanárkirúgások körüli tiltakozásban nyilvánosságra hozott fizetési adatok ehhez is jó adalékok, hiszen mutatják, hogy sok esetben egy tapasztalt tanár fizetése sem éri el a mediánt,

azaz tele lehetünk ehhez hasonló képzettebb munkavállalókkal, akik a havi 279 ezer forintos határvonaltól lejjebb helyezkednek el a skálán.

Az álláshirdetésekben azonban a magyar munkásokat sok esetben külföldi, jellemzően német vagy osztrák gyárakba is hívják dolgozni. Mivel sok esetben itt is nyilvános a beígért fizetés (Ausztriában egyenesen előírás, hogy valamilyen orientáló bruttó összeget közöljenek a cégek), látható, hogy egy szakképzetlen dolgozó a műszakpótlékokkal és egyéb juttatásokkal nagyjából nettó 1300-1500 euróra számíthat, ha ugyanazt a munkát elvállalja, amit itthon végezne.

Ebben a cikkben most nem foglalkozunk azzal, hogy Németországban és Ausztriában drágább az élet, és a külföldi munkavállalásnak sok extra költsége is lehet. Az elérhető külföldi nettó minimális béreket ugyanis csak azért írtuk le, mert az Eurostat és a német statisztikai hivatal adataiból kiszámítható, hogy például a német bérek nettó mediánértéke jelenleg 2100-2200 euró között lehet...

ITT OLVASHATÓ