BIZTOS, HOGY OLYAN JÓL ÉREZTE MAGÁT ORBÁN VIKTOR SZAMARKANDBAN?

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2022.11.13.

Ha egyszer évek múlva már nem Orbán Viktor vezeti Magyarország kormányát, és esetleg egy szőke, kék szemű, nyurga miniszterelnökünk lesz, furcsán fog mutatni a Türk Államok Szervezetének csoportképén. Most az alacsony, köpcös, barna hajú miniszterelnökünk van, aki elég jól el tud vegyülni az úgynevezett türk államok vezetői között, akik külsőre sokban hasonlítanak Orbán Viktorra, persze, ha nem számítjuk a jellegzetes ázsiai vonásaikat. Ennek ellenére mégis kakukktojásnak számít a magyar kormányfő a türkök között, hiszen rajta kívül mindegyikük muszlim államot vezet, és az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is külön utakon jár.

Orbán Viktor nem rejti véka alá, hogy Keletre mindig szívesebben utazik, mint Nyugatra. Láthatóan élvezi a pompás külsőségeket, akár Moszkvába, akár Pekingbe, akár Szamarkandba visz az útja. Az sem mellékes körülmény, hogy hasonló hatalomfelfogással találkozik ezekben az országokban, mint amilyeneket ő maga vall. Orbán a hatalomgyakorlást kemény, férfias dolognak tartja, amelyben az elvek rendre kiszolgálják az érdekeket, így a közép-ázsiai posztszovjet államok vezetőivel igen jól megértik egymást.

Garantált volt tehát a jó hangulat az üzbegisztáni Szamarkandban is, igaz a hangzatos nyilatkozatokon kívül nem sok konkrétum szivárgott ki a megbeszélésekről. Főként azt lenne érdemes megtudni, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban milyen vélemények hangoztak el, ugyanis a Türk Államok Szervezetének öt állandó tagja (Magyarország megfigyelői státusszal rendelkezik) korábban az orosz agresszió beszüntetését szorgalmazta. Bár ezek az országok Törökország kivételével jobbára Oroszország szövetségesei, ezúttal egyértelművé tették, hogy nem támogatják a volt szovjet tagköztársaságok határainak átszabását, még ha azt a nagy testvér, Putyin is kezdeményezi.

Jó okuk van erre a türköknek, hiszen jelentős orosz kisebbség él a területükön, és főként Kazahsztán aggódik az orosz geopolitikai stratégia megváltozása miatt. Putyin ugyanis elég nyíltan utalgat rá az ukrajnai invázió megindítása óta, hogy az egykori Szovjetunió határain belül vagy közvetlen vagy közvetett befolyást kíván szerezni. Ez a fajta revizionizmus nem tetszik Törökországnak sem, hiszen a Szovjetunió szétesésével komoly befolyást szerezhetett a közép-ázsiai tértségben, így ha Putyin Ukrajnában sikereket ért volna el, könnyen növelhette volna a nyomást türk szövetségesein is. Erdogan elnök ezért is szorgalmazza, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki a megszállt területekről, sőt a korábban elcsatolt Krím-félszigetet adják vissza az ukránoknak.

Gyanítható, hogy a tárgyalásokon ez a két felfogás ütközött egymással, de a hivatalos kommünikékből ez nem olvasható ki...

ITT OLVASHATÓ