Szerző: SZABÓ ATTILA
2022.11.11.
1. A jövedelmek megoszlása: csaknem 1 millió magyar keres kevesebbet havi 100 000 forintnál
Ha a magyar társadalom tagjait a jövedelmük alapján sorba rendezzük, és öt egyenlő részre osztjuk őket, akkor öt, nagyjából 1 900 000 főből álló csoportot kapunk. A legalsó ötödben lesz a legkisebb jövedelemmel rendelkező jövedelmi ötöd, a legfelsőben pedig a legnagyobb jövedelmű.
2021-ben a legfelső jövedelmi ötödben 4 918 000 Ft volt a bruttó éves jövedelem átlaga. Sajnos ebből az adatból nem látszik, hogy milyen jövedelemmel lehet ebbe az ötödbe bekerülni, de mivel a következő, negyedik jövedelmi ötödben 2 529 000 Ft az éves bruttó jövedelem átlaga, 3,5-4 millió forint éves bruttó jövedelemmel feltehetően már a legfelső jövedelmi ötödbe tartozik az ember.
A legalsó jövedelmi ötödben az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 131 ezer forint volt - ez kevesebb mint havi 100 000 Ft bruttó havi jövedelmet jelent. Ráadásul ez ennek az 1 900 000 fős csoportnak az átlaga, azaz vannak Magyarországon 950 000-en, akiknek a havi bruttó jövedelme ez alatt a szint alatt van.
A legalsó és a legfelső jövedelmi ötödben a jövedelem szerkezetét tekintve is jelentős az eltérés. A legalsó ötödbe tartozó háztartások körében a társadalmi jövedelmek (nyugdíj, munkanélküli ellátás, családi pótlék, stb.) aránya jóval magasabb (26,7%), az egyéb jövedelmeké pedig jóval alacsonyabb (1,4%), mint a legfelső ötödben, ahol a társadalmi jövedelmek 19,3, az egyéb jövedelem pedig 3,4%-ot képviselt. Ez arra utal, hogy a legfelső jövedelmi ötödbe tartozóknak már tőkejövedelmük is van: ingatlant adnak ki, cégeket tartanak fenn, vagy éppen az állampapírjuk utáni nyereséget teszik zsebre. Itt már kisebb jelentősége van az egyébként az ebben a csoportban lévők számára is folyósított nyugdíjnak, családi pótléknak, egyéb állami juttatásnak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.