ÉLETTARTAMRÉS, INDEXÁLÁS ÉS KORSPECIFIKUS NYUGDÍJELOSZLÁS

KÖZGAZDASÁGI SZEMLE
Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2022 OKTÓBER

A nyugdíjak eloszlása minden tb-nyugdíjrendszer fontos jellemzője. Az életkor szerinti eloszlás különösen fontos, mert az idősebb nyugdíjasok nem tudják olyan könnyen kiegészíteni jövedelmüket, mint a fiatalabbak. Az induló nyugdíjak adott eloszlása esetén két tényező sajátosan befolyásolja a már megállapított nyugdíjak eloszlását: 1. az indexálás típusa; 2. az élettartamrés (milyen mértékben csökken a mortalitás a kereset függvényében). A jelen cikkben egy olyan modellt állítunk fel, amelyben az induló nyugdíjak keresetarányosak. Megmutatjuk, hogy a feltételes átlagnyugdíj–életkor függvény alakja az 1. és a 2. tényező viszonyától függ.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: H55.

Bevezetés

Mivel a kötelező nyugdíjrendszer egyik legfontosabb feladata az időskori szegénység kiküszöbölése, ezért a nyugdíjeloszlás a nemzetközi szakirodalom egyik legfontosabb kérdése volt és maradt. Témánk szempontjából különösen érdekes a nyugdíjeloszlás életkor szerinti vizsgálata. Az 1. ábrán bemutatjuk, milyen hihetetlenül szóródnak (és éppen ezért kétes értékűek) a fiatalabb és az idősebb nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzetét mutató arányok.

Például néhány évvel ezelőtt a statisztika szerint Lengyelországban és Magyarországon alig volt különbség a fiatalabb és az idősebb nyugdíjasok jövedelme között, Csehországban, Németországban és Svájcban az utóbbi jelentősen elmaradt az előbbitől.

A magyar nyugdíjak eloszlását módszeresen elsőként Martos [1994] és Major– Martos [2000] vizsgálta – elsősorban a keresetek eloszlásának függvényében. Akkoriban a nyugdíjrendszer erősen degresszív volt, viszont a már megállapított nyugdíjak követték a béreket, ezért nem kellett megkülönböztetni az induló és a már megállapított nyugdíjakat. Mivel a magyar induló nyugdíjak egyre inkább keresetarányosak, a már megállapított nyugdíjak viszont árkövetők, ma már a kor szerinti megkülönböztetés elengedhetetlen. E tanulmányban a keresetarányos és részlegesen bérindexált nyugdíjrendszerre szorítkozunk, amelybe szélső esetként a tiszta árindexált nyugdíj is belefér.

Egyéni szinten az induló nyugdíjak a korábbi keresetektől függnek, valamint – párhuzamos életkereseti pályákat feltételezve – a nyugdíjazás éve előtti keresetdinamikától. Magyarországon a már megállapított nyugdíjak – a 2000 óta érvényes részleges, majd 2010-től teljesen elmaradt bérindexálás miatt – leszakadnak a bérektől (Simonovits [2018]). Társadalmi szinten azonban egy jelentős ellentendencia hat: a kisebb keresetű/nyugdíjú emberek gyorsabban halnak meg, mint a többiek, emiatt alakul ki az úgynevezett élettartamrés...

A TANULMÁNY LETÖLTHETŐ INNEN (PDF-BEN)