2023. január 8., vasárnap

HOGYAN TARTHATJUK ÉLETBEN AZ ALFÖLDET?

24.HU
Szerző: BIHARI DÁNIEL
2023.01.08.


A 2022-es történelmi aszály felhívta a figyelmet az Alföld régóta tartó, ijesztő szárazodására: a terület lassanként sivataggá válik. A megfelelő víz utánpótlása egyre sürgetőbb feladat, a tudás és a lehetőség megvan arra, hogy megelőzzük a klímaváltozás szeszélyeiből fakadó károkat – vízügyi szakemberekkel beszélgettünk a lehetséges megoldásokról.


A 2022-es év legjelentősebb környezeti hatása a történelmi léptékű aszály volt: az eleve száraz tél után az ország keleti részében gyakorlatilag szeptemberig nem hullott számottevő mennyiségű csapadék. Pedig a Kárpát-medencét teljes egészében elfoglaló történelmi Magyarországot a vizek hazájának is nevezhetjük. A három „hűtlen folyó” (Olt, Poprád, Dunajec) kivételével minden vízfolyás a medencébe érkezik, és annak legmélyebben fekvő részén, az ország közepén szabadul meg a rendszeres áradásokkal érkező többlet víztől.

Levezetni és megtartani

A történelmi Magyarország 13,7 százaléka, összesen 38 771 négyzetkilométernyi terület volt ártér, magyarán időszakosan vízzel borított terület. Az emberek megtanultak ezzel együtt élni, nem építkeztek a vízjárta részekre, úgynevezett fokgazdálkodást folytattak: halásztak, legeltettek, gyümölcsöt termesztettek az ártéren, miközben a folyók vízjárását is egyenletesebbé tehették.

Az ipari forradalmat követő fejlődéssel azonban a gyarapodó népességet etetni kellett, termőföldre volt szükség, az ország modernizálása pedig nem mehetett végbe víz borította, mocsaras területeken – Deák Ferenc például hiú ábrándnak nevezte Pest és Debrecen vasúttal való összekötését. A XIX. században kezdődő folyószabályozásokkal és lecsapolásokkal a szakemberek tökéletes munkát végeztek, maximálisan kiszolgálták a felmerült társadalmi igényeket a közlekedéstől az élelmezésig...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.