Szerző: SZABÓ ATTILA
2023.01.03.
A világban már egy ideje nem nő tovább az élelmiszerek ára, miközben Magyarországon még mindig száguld az infláció. Az Eurostat adatai szerint 2022 augusztusában a kenyér inflációja toronymagasan Magyarországon volt a legmagasabb az unióban, és a Világbank adatai alapján világszinten is a top 10-ben van a magyar élelmiszer-infláció.
A Magyar Nemzeti Bank december végén kiadott elemzése szerint az élelmiszerárak gyors emelkedésének egyik oka a hazai élelmiszeripar gyenge termelékenysége, ami a második legrosszabb az EU-ban, Bulgária után. Ez arra utal, hogy a magyar agrár- és élelmiszeripari szektor nem működik hatékonyan.
Jámbor Attila, agrárközgazdász 2016-os doktori értekezésében számos olyan okot azonosított, ami miatt a magyar mezőgazdaság nem képes olcsón és jó minőségben, azaz hatékonyan termelni. Ezek közül emelünk ki ötöt:
- rossz intézményrendszer: a különböző állami és nem állami intézmények nem kommunikálnak jól, és ez az egész ágazat hatékonyságát rontja;
- rossz a fizikai infrastruktúra: nincsenek jól kiépített vízi és vasúti útvonalak a logisztikához;
- rossz a makrogazdasági környezet: a régió országainak többsége például a magyarországinál alacsonyabb élőmunkaterhekkel, kisebb adókkal, kedvezőbb árfolyamokkal, mérsékeltebb hatósági díjakkal, stb. tud termelni;
- gyenge az ágazatban lévő humántőke: a jelenlegi mezőgazdasági oktatási és kutatási rendszer nem felel meg a modern piaci igényeknek;
- az élelmiszer-ipari cégek rosszul tudják szervezni a piacaikat az EU-n belül: a 2000-es évek elejétől a multinacionális élelmiszer-feldolgozó és -kereskedő vállalatok tömeges megjelenése, a szuper- és hipermarketek térhódítása új feltételeket és követelményeket teremtett a magyarországi mezőgazdasági termelők és feldolgozók számára, és ehhez a szektor nem tudott alkalmazkodni.
Jámbor megállapítása szerint a magyar mezőgazdaság kereskedelem alapú versenyképessége a rendszerváltás óta folyamatosan romlik, amiben mindig komoly szerepet játszott az aktuális kormányzat agrárgazdaságra vonatkozó, rövid távú szemléletmódja. Jámbor a Qubit megkeresésére elmondta: a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy feldolgozott termékek helyett alapanyagokkal próbál versenyezni. Az élelmiszeripar fejlesztése a rendszerváltás óta elmaradt, de fejlett és hatékonyan működő mezőgazdaságot nem lehet alapanyagra építeni, hiszen a versenyképességet éppen a tudásban, technológiában megjelenő hozzáadott érték adná.
Az agrárközgazdász úgy látja, hogy a coviddal és az orosz-ukrán háborúval járó válságok sokkal inkább érintik az alacsony termelékenységű és nem hatékonyan működő gazdasági ágazatokat, ami ez meg is látszik a magyar mezőgazdaság működésén és így az élelmiszerárak emelkedésén...
A Magyar Nemzeti Bank december végén kiadott elemzése szerint az élelmiszerárak gyors emelkedésének egyik oka a hazai élelmiszeripar gyenge termelékenysége, ami a második legrosszabb az EU-ban, Bulgária után. Ez arra utal, hogy a magyar agrár- és élelmiszeripari szektor nem működik hatékonyan.
Jámbor Attila, agrárközgazdász 2016-os doktori értekezésében számos olyan okot azonosított, ami miatt a magyar mezőgazdaság nem képes olcsón és jó minőségben, azaz hatékonyan termelni. Ezek közül emelünk ki ötöt:
- rossz intézményrendszer: a különböző állami és nem állami intézmények nem kommunikálnak jól, és ez az egész ágazat hatékonyságát rontja;
- rossz a fizikai infrastruktúra: nincsenek jól kiépített vízi és vasúti útvonalak a logisztikához;
- rossz a makrogazdasági környezet: a régió országainak többsége például a magyarországinál alacsonyabb élőmunkaterhekkel, kisebb adókkal, kedvezőbb árfolyamokkal, mérsékeltebb hatósági díjakkal, stb. tud termelni;
- gyenge az ágazatban lévő humántőke: a jelenlegi mezőgazdasági oktatási és kutatási rendszer nem felel meg a modern piaci igényeknek;
- az élelmiszer-ipari cégek rosszul tudják szervezni a piacaikat az EU-n belül: a 2000-es évek elejétől a multinacionális élelmiszer-feldolgozó és -kereskedő vállalatok tömeges megjelenése, a szuper- és hipermarketek térhódítása új feltételeket és követelményeket teremtett a magyarországi mezőgazdasági termelők és feldolgozók számára, és ehhez a szektor nem tudott alkalmazkodni.
Jámbor megállapítása szerint a magyar mezőgazdaság kereskedelem alapú versenyképessége a rendszerváltás óta folyamatosan romlik, amiben mindig komoly szerepet játszott az aktuális kormányzat agrárgazdaságra vonatkozó, rövid távú szemléletmódja. Jámbor a Qubit megkeresésére elmondta: a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy feldolgozott termékek helyett alapanyagokkal próbál versenyezni. Az élelmiszeripar fejlesztése a rendszerváltás óta elmaradt, de fejlett és hatékonyan működő mezőgazdaságot nem lehet alapanyagra építeni, hiszen a versenyképességet éppen a tudásban, technológiában megjelenő hozzáadott érték adná.
Az agrárközgazdász úgy látja, hogy a coviddal és az orosz-ukrán háborúval járó válságok sokkal inkább érintik az alacsony termelékenységű és nem hatékonyan működő gazdasági ágazatokat, ami ez meg is látszik a magyar mezőgazdaság működésén és így az élelmiszerárak emelkedésén...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.