ÍGY NEM VÉDTE A PROLETÁRDIKTATÚRA A DOLGOZÓ NÉPET

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2023.01.28.

Miközben a propaganda a munkások érdekvédelmétől volt hangos, Magyarországon a 20. században nemcsak a nyugati, hanem a szocialista országokhoz képest is semmibe vették a munka és a szabadidő egyensúlyát, és erről archív felvételek sora tanúskodik.

„Suhint a sarló és vígan cseng az üllő, / A munka vár és hív a küzdelem. / Az ifjú gárda mindenütt az első, / Övé a szó s a boldog győzelem” – biztatták egymást és magukat dallal a termelés fokozására az ifjúmunkások az államszocializmus idején, vagyis akkor, amikor a propaganda szerint a munkások és proletárok érdekében munkálkodott az állampárt. A Magyar Szocialista Munkáspárt csak a IX. kongresszusán, 1966-ban fogadta el határozatban, hogy a heti munkaidő 48-ról 44 órára csökkenjen Magyarországon. Ez a gyakorlatban viszont néhány év csúszással valósult meg, és az 1891 óta szabadnapnak számító vasárnapok mellett csak minden második szombat vált szabadnappá. A kétnapos hétvégére egészen egy 1981-es rendeletig kellett várni. A kommunista propaganda szerint a munkásokkal szemben a tőkések érdekeit védelmező „imperialista” országokban ekkorra a kétnapos hétvége már általánosan elterjedt gyakorlat volt...

ITT OLVASHATÓ