Szerző: QUBIT
2023.06.08.
Nem nagyon volt mostanában olyan hét, amikor ne foglalkoztunk volna új, mesterséges intelligenciára épülő alkalmazásokkal vagy a veszélyeikre figyelmeztető nyilatkozatokkal. A globális AI-őrület tavaly decemberben kezdődött, amikor az OpenAI ChatGPT chatbotja mindenkinek hozzáférhetővé vált. Az azóta frissített ChatGPT rekordidő alatt érte el első 100 millió felhasználóját, és lassan nincs olyan Microsoft-termék, amibe ne integrálták volna. A chatbotok mellett ezerrel halad az olyan képgenerátor algoritmusok fejlesztése, mint a Midjourney vagy a Dall-E 2, és a hang-, valamint videógenerátorokkal is egyre szofisztikáltabb tartalmakat lehet előállítani.
Egyes kutatások szerint a generatív mesterséges intelligencia és a chatbotok százmilliók munkáját veszélyeztetik, de közben már adatok is mutatják, hogy képesek ténylegesen növelni az emberi produktivitást. A mesterséges intelligencia hosszabb távú kockázatai és társadalmi hatásai mellett sokan attól tartanak, hogy a technológia fejlődése hamarosan realisztikusnak ható deepfake tartalmak özönét zúdíthatja ránk, ami tovább fokozza majd a világon eluralkodó információs káoszt.
De hogyan viszonyul a deepfake a generatív mesterséges intelligenciához? Milyen legitim felhasználásai vannak? Miként szabályozható a technológia? Mennyire különböztethető meg a szintetikus és a valós tartalom, és milyen kutatások készültek eddig erről? Mi lehet a szerepe a következő amerikai elnökválasztásban? Belefáradunk-e abba, hogy ezentúl szinte minden online tartalomban kételkedni kell? Mikortól terjedhetnek el tömegesen a deepfake videók? Mennyire kell tartani attól, hogy a generatív mesterséges intelligencia elveszi a munkánkat?
Egyes kutatások szerint a generatív mesterséges intelligencia és a chatbotok százmilliók munkáját veszélyeztetik, de közben már adatok is mutatják, hogy képesek ténylegesen növelni az emberi produktivitást. A mesterséges intelligencia hosszabb távú kockázatai és társadalmi hatásai mellett sokan attól tartanak, hogy a technológia fejlődése hamarosan realisztikusnak ható deepfake tartalmak özönét zúdíthatja ránk, ami tovább fokozza majd a világon eluralkodó információs káoszt.
De hogyan viszonyul a deepfake a generatív mesterséges intelligenciához? Milyen legitim felhasználásai vannak? Miként szabályozható a technológia? Mennyire különböztethető meg a szintetikus és a valós tartalom, és milyen kutatások készültek eddig erről? Mi lehet a szerepe a következő amerikai elnökválasztásban? Belefáradunk-e abba, hogy ezentúl szinte minden online tartalomban kételkedni kell? Mikortól terjedhetnek el tömegesen a deepfake videók? Mennyire kell tartani attól, hogy a generatív mesterséges intelligencia elveszi a munkánkat?
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.