NYUGDÍJAK, BÉREK ÉS STATISZTIKÁK
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKASzerzők: OBLATH GÁBOR, SIMONOVITS ANDRÁS2023.08.04.
Magyarországon az elmúlt évtizedben az átlagos induló nyugdíj lényegesen gyorsabban emelkedett, mint az átlagnyugdíj. 2013 és 2021 között az előbbi (becslésünk szerint) évi átlagban nominálisan 9,5, az utóbbi 4,1 százalékkal nőtt, így az induló nyugdíj/átlagnyugdíj aránya 87-ről 130 százalékra, megközelítően 50 százalékkal emelkedett. A dinamikák e jelentős eltérése alapvetően azzal magyarázható, hogy amíg a meglévő nyugdíjak változása az inflációt követi, addig a kezdő nyugdíjak alakulása – az úgynevezett valorizáció révén – a hivatalos nettó átlagkereset növekedéséhez igazodik. 2013 és 2021 között az inflációt jóval meghaladó mértékben emelkedtek a hivatalos keresetstatisztika szerinti nominális bérek, így az induló nyugdíjak emelkedését az infláción felül az átlagos reálbér-növekedés is, a meglévő nyugdíjakét azonban 2010 óta szinte csak az infláció befolyásolta. Ez önmagában is feszültségek forrása, amit azonban tetéz, hogy a hivatalos nettó bérindex erősen túlbecsült lehet./1
Valorizáció és kezdő nyugdíjak. A valorizáció visszamenőleges indexálást jelent, amely arra szolgál, hogy közös nevezőre hozza a nyugdíj-megállapításban figyelembe vett egyéni életpálya éves kereseteit. Mint szinte minden más országban, a valorizálás Magyarországon sem az árindexszel, hanem az átlagos nettó béremelkedéssel szorozza be a korábbi évek egyéni nominális nettó kereseteit. Mivel a kezdő nyugdíjak változása jó közelítéssel arányos az 1988 óta valorizált keresetek átlagával, a kezdő nyugdíjak szintje igen érzékeny a KSH által közölt hivatalos nettó kereseti index alakulására. Ennek jelentőségére mindjárt visszatérünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.