Szerző: TÓTH ANDRÁS
2023.09.09.
A februárban több tízezer áldozatot követelő törökországi és szíriai földrengés erőssége ehhez képest még egy szeizmikusan aktívnak számító régióban is meglepő volt. A mechanizmust, ami a 7,8-as magnitúdójú rengést okozta, gyorsan megfejtették a kutatók, de a katasztrófa ráirányította a figyelmet arra, hogy a történeti méréseken alapuló kockázatelemzés nem mindig elégséges.
Hasonló történt az augusztus 20-ai hétvége károkat nem okozó, de magyarországi viszonylatban jelentősebb földmozgásainál, amik korábban szeizmikusan kevésbé aktívnak gondolt területen történtek. Ahhoz képest viszont, hogy mennyire gyakoriak és veszélyesek a földrengések, még mindig nem tudjuk megjósolni, hogy pontosan mikor következnek be: „úgy tűnik, hogy megbízható figyelmeztetést kiadni a fenyegető földrengésekről gyakorlatilag lehetetlen" – írta Robert Geller, a Tokiói Egyetem földtani osztályának kutatója egy 1997-es tanulmányában.
De mennyire lehet pontosan meghatározni a kockázatos régiókat, és lesz-e valaha olyan, hogy előre tudunk jelezni egy földrengést annak bekövetkezte előtt?
„Ha Los Angelesbe vagy San Franciscóba repülsz, és a laptopodon egy szeizmogram látszik, mindenki megkérdezi tőled, hogy meg tudjuk-e jósolni előre a földrengéseket, és hogy mikor lesz a következő nagy rengés” – ezzel nyitotta néhány évvel ezelőtt a Harvard Egyetemen tartott előadását Marine Denolle, a Washingtoni Egyetem szeizmológusa, aki nagyjából háromnegyed órában foglalta össze, hogy állunk a földrengések előrejelzésével. A kutató elárulta: a hasonló kérdésekre mindig óvatosan azt válaszolja, hogy valószínűleg nem lehet előre jelezni a földrengéseket, de még nem veszítette el a reményt, hogy az egyre több összegyűjtött adatnak és megfigyelésnek köszönhetően ez egyszer mégis valósággá válhat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.