Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2023.12.02.
Tanácsi iránymutatások a 2027 utáni kohéziós politikára
Miközben a magyar kormány mostanáig az előlegkifizetésen túl egyetlen eurócentet sem kapott a 2021 és 2027 közötti kohéziós politikai pénzesborítékból, a tagállamok képviselőiből álló tanács a héten már a 2027 utáni időszakra vonatkozó általános kohéziós politikai iránymutatásait rögzítette.
A szöveg meglehetősen általánosan fogalmaz, és – legalábbis szándékok szintjén – kevés változást jelez előre a politika 2027 utáni kereteiben. A tanácsi következtetések a kohéziós politika jövőbeni fejlődésének alapelveire fókuszálnak, és a következő években folytatandó intézményközi vitáknak kíván irányt szabni a 2027 utáni kohéziós politikáról. A tanács szerint a kohéziós politika az EU egyik alappillére kell hogy maradjon, meg kell őriznie az EU gazdasági, szociális és területi kohéziójának megerősítésére és a regionális fejlettségbeli különbségek mérséklésére vonatkozó elsődleges célját.
Miközben a kohéziós politikának továbbra is az EU összes régióját le kellene fednie, a tagállamok célzottabb és testre szabott támogatást tartanak szükségesnek a legelmaradottabb régióknak. Különleges figyelmet kell szentelni az ipari átalakulás által érintett vidéki területeknek és azoknak a térségeknek, amelyek súlyos és állandó környezeti vagy demográfiai hátrányoktól szenvednek, ideértve a ritkán lakott északi, hegyvidéki területeket, a szigeteket és a határ menti régiókat is.
A tanács arra kéri az Európai Bizottságot, hogy folyamatosan kövesse nyomon a különböző területek speciális igényeit, és keressen megoldást az úgynevezett fejlődési csapdába került régiók problémájára. A kormányok úgy vélik, hogy a kohéziós politikának képesnek kell lennie alkalmazkodni az új trendekhez (ebből a szempontból iránymutatók a közelmúltbeli válságok) és a váratlan eseményekhez, miközben meg kell őriznie a hosszú távra szóló transzformatív erejét és a strukturális célokat is.
A tanács hangsúlyozta a kohéziós politika közös irányítása és a partnerségi elv megőrzésének fontosságát, akárcsak a tervezés helyhez kötött jellegét. A korábbi évekhez hasonlóan a tanács felhívott a kohéziós politika szabályainak egyszerűsítésére, és szigorú mércék és normák alkalmazására a csalás és a korrupció ellen.
Ehhez kapcsolódóan: Tízmilliárd euró válhat elérhetővé jövő évtől Magyarország számára
Először védi majd uniós jogszabály a megfélemlítő perektől az újságírókat és jogvédőket
Ideiglenes (politikai) megállapodásra jutott a tanács és az Európai Parlament az újságírók, jogvédők és civil szervezetek megfélemlítését célzó, visszaélésszerű jogi eljárásokról (SLAPP) szóló új uniós jogszabályról.A bizottság által javasolt irányelv szigorú eljárásjogi biztosítékokat hoz létre a határokon átnyúló visszaélésszerű jogi eljárások ellen. A bizottság szerint a biztosítékok felvértezik a bíróságokat az ilyen jellegű, megfélemlítést szolgáló perekben, és elriaszthatják az ilyen módszerektől a potenciális panasztevőket.
Az új szabályok lehetővé teszik majd a nyilvánvalóan megalapozatlan igények elutasítását a korai szakaszban, a szankciókat a perköltségek és pénzbírságok egészének rájuk hárításával és hasonló eszközökkel a visszaélésszerű bírósági perek indítóival szemben. A jogszabály harmadik országok ítéleteivel szemben is védelmet biztosít úgy, hogy az ítéleteket nem ismerik majd el és nem hajtják végre az EU-ban.
A már csak a két intézmény végleges jóváhagyására váró irányelv egy nagyobb demokráciavédő jogi csomag része (Európai Demokratikus Akcióterv). A SLAPP alkalmazásának legtragikusabb példája a 2017-ben meggyilkolt máltai oknyomozó újságíró, Daphne Caruana Galizia ellen korábban indított 43, a megfélemlítését szolgáló per...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.