„A PÁRT RETTEG” – ROMLÓ KÍNAI GAZDASÁGI MUTATÓK MIATT ROBBANHAT A TAJVANI KONFLIKTUS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2024.01.15.

Magabiztosan nyerte a szombati tajvani elnökválasztást a Demokratikus Haladó Párt jelöltje. Laj Csing-tö nagyobb távolságot tartana a Kínai Népköztársaságtól, Peking komor nyilatkozatokkal reagált az eredményre. Újabb háború fenyeget, mégpedig a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalán? Matura Tamás Kína-kutató szerint nem ilyen vészes a helyzet, de közeleg az idő, amikor Hszi Csin-ping akár erővel is megpróbálhatja visszaszerezni a szakadár kínai tartománynak tekintett szigetet. A Kínával épített különleges magyar kapcsolatról a szakember azt mondja: mi járnánk a legrosszabbul, ha megvalósulna a kormány álma. Nagyinterjú a Peking–Tajpej–Washington–Budapest-tengelyről.

– Niall Ferguson brit történész szerint az Amerika által dominált világrend összehangolt támadások célpontja lett: 2022-ben Oroszország rohanta le Ukrajnát, 2023-ban Irán vazallusai Izraelt, idén pedig Tajvan elleni kínai akciótól tart. A történész 2022 elején megjósolta az ukrajnai háborút; a hétvégi tajvani választás után kezdhetünk aggódni?

– Valószínűtlennek tartok egy fegyveres akciót. Mind tajvani, mind amerikai részről inkább 2027-2028-at emlegetik a lehetséges kínai támadás időpontjaként. Akkor lesz a legaggasztóbb a csillagok állása taktikai szempontból: a térség biztonságát szavatoló amerikai flotta állományából több hajót ki kell vonni, pótlásukra csak a 2030-as évek elején kerül sor, azaz jelentősen gyengül a kínaiakat elrettentő erő. A veszély második eleme inkább stratégiai. Peking úgy gondolja, a Nyugat, illetve az Egyesült Államok hanyatlik, s ennek megfelelően tervez. A harmadik komponens a négy év múlva esedékes következő tajvani kampány, amelyen már csak demográfiai okok miatt is erősödni fog a függetlenségpárti tábor. Az idősebb nemzedékek eltűnésével egyre csökken a magukat kínaiként meghatározó tajvaniak és nő a sziget függetlenségét támogatók aránya. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök negyedik ciklusa kezdetén lesz, 2028 márciusában választhatják meg újra államfőnek. A pártfőtitkárnak érdeke lehet, hogy a keménykezű vezetése miatt halmozódó feszültséget kezelje, és egy nagy nemzetegyesítő akcióval, azaz Tajvan visszaszerzésével erősítse meg hatalmát.

– Keleti szomszédunkban háború dúl, ég a Közel-Kelet, miért érdekeljen bennünket egy kilencezer kilométerre található sziget?

– Részben pontosan ugyanazért, amiért az ukrajnai háború foglalkoztat minket. Európa és Magyarország érdeke, hogy fennmaradjon a szabályokon és értékeken alapuló világrend – még ha az időnként recseg-ropog is –, és a nagyobb hatalmak ne élhessenek vissza korlátlanul erőfölényükkel. Tajvan nemzetközi helyzete ugyan bizonytalan, de belpolitikailag erős és fejlett demokrácia, értékei a nagy távolság dacára is hasonlóak a mieinkhez. Morális feladatunk ezen értékek támogatása. Mindemellett gazdasági érdekünk is a stabilitás fenntartása.

Felmérhetetlen károkat okozna Magyarországnak egy térségbeli konfliktus, mert az európai és magyar külkereskedelem igen jelentős része halad át ezeken a vizeken.

Nem csupán a Kínával, Tajvannal, Dél-Koreával és Japánnal folytatott közvetlen kereskedelmünkre kell itt gondolni, hanem a más országokon keresztül közvetetten hozzánk érkező kelet-ázsiai árucikkekre is. Beleértve az alkatrészeket és egyéb olyan termékeket, amelyek elengedhetetlenek a hazai termelés és fogyasztás fenntartásához. A minap a pozsonyi külügyminisztériumban konzultáltam e kérdésről, és még a magyarnál kisebb, Kínától jóval kevésbé függő szlovák gazdaság képviselői is attól tartanak: egy összecsapás Kelet-Ázsiában teljes gazdasági ágazatokat állítana le az országban. Szóval ebben a globalizált világban meglepően fontos számunkra, mi történik Tajvan környékén...

ITT OLVASHATÓ