AZ ORBÁN-KORMÁNY 1100 MILLIÁRDNYI VAGYONT AJÁNDÉKOZOTT EL 2020-23 KÖZÖTT, MIKÖZBEN PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELE CSAK 130 MILLIÁRDOT TETT KI - MOST A HADIIPAR VAN SORON. NAGY KÉRDÉS, HOGY EZ ELADÁS VAGY AJÁNDÉKOZÁS LESZ-E?

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2025.06.20.

Az Orbán-kormány az állami vagyon gyarapítását tűzte zászlajára még 2010-es kampányában, ennek ellenére az elmúlt években látványosan csökkent a portfólió. Ráadásul úgy, hogy érdemi privatizációs bevételek sem keletkeztek, pedig a magánosítás lehetővé tenné az államadósság csökkentését – így a költségvetést fojtogató kamatkiadások mérséklését.

A privatizációs hullám az Orbán-kormányok esetében rendre választások közeledtével vált jellemzővé, és ez zajlik ezúttal is. A Nemzetgazdasági Minisztérium a múlt héten jelentette be, hogy 80 milliárd forintért akarja „eladni” elmúlt években több száz milliárd forintos adófizetői befektetésekből építgetett magyar állami hadiipari vállatok állami részesedéseit. A tervek szerint egyetlen vevő jöhet szóba, a Jászai Gellért NER-milliárdos ellenőrzése alatt lévő tőzsdei cég, a 4iG Nyrt.

A kormány tervei szerint a kilenc cégből álló privatizációt már nyár végére nyélbe ütnék. Olyan cégek kerülhetnének így NER ellenőrzése alá, mint a ex-Maléves repülőgép karbantartó, az Aeroplex Kft. 100, Rheinmetall Hungary Munitions Zrt., a Rheinmetall Hungary Zrt. 49-49, Hirtenberger Defence Systems Kft. 100 százaléka. Ez utóbbi aknavető gyárat minimum 12,8 milliárd forintért vette meg a magyar állam még 2019-ben. Pontosabban az állami hitelgarancia értéke volt ekkora, a vételárat titkolták. De eladó sorba kerülhet a Airbus Helicopters Kft 30 százaléka is.

Az NGM közleménye szerint a privatizáció abban az értelemben sajátos lenne, hogy az „állam kezében maradnak gyártást és termelést végző kritikus infrastruktúrákat, míg a kapacitások hatékonyabb kihasználása és az exportképesség optimalizálása érdekében azok hasznosítása, azaz a termelés és értékesítés, az új, többségében piaci szereplő által tulajdonolt vállalat feladata lesz, a meglévő infrastruktúra bérlésén keresztül.” Vagyis a reménybeli NER-es vevőnek nem kell megvenni cég eszközeit, hanem azt bérli. A kormány szerint így nem sérül a „szuverenitás”, másik oldalról a vételár egy nagyságrenddel kisebb lehet az ügylet valós értékénél, hiszen az eszközök a 4iG Nyrt. nem megvásárolja, hanem bérelni fogja.

Hasonló privatizációs felbuzdulás volt tapasztalható az Orbán-kormánytól az előző kormányzati ciklusban is, ráadásul az akkori magánosítási akciókban sem volt szempont az állami vagyonvesztés, ellenben a privatizáció nyertesei akkor szintén a kormányhoz közelálló szervezetek voltak. A 2022-es választások megelőző időszakban kótyavetyélte el a kormány az állam utolsó értékes részesedéseit a Mol Nyrt.-ben, illetve a Richter Nyrt.-ben. A Mol Nyrt.-ben a magyar államnak közel 25 százalékos tulajdona volt, miután annak 21,1 százalékát az orosz Surgutneftegastól vásárolta meg 1,88 milliárd euróért (mai árakon 752 milliárd forintért) és további 4 százalékot szerzett az államosított magánpénztári vagyonból. Ezeket a részvényeket ingyenes vagyonjuttatás keretében különböző „közhasznú” vagyonkezelő alapítványok kapták meg, amelyek közös jellemzője, hogy a szervezetek kuratóriumaiban a Fidesz vezetéséhez hű kurátorok álltak vagy állnak jelenleg is.

A legkirívóbb esett

a fideszes káderképző Mathias Corvinus Collegium feltőkésítése volt, amely a Mol Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékát kapta meg ingyenes vagyonjuttatás keretében...

ITT OLVASHATÓ