BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 5785

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.06.02.

Tudom, persze hogy tudom, a gyűlölet nem old meg semmit, igen, olvastam a Bibliát, az Újszövetséget is, próbálom szeretni a felebarátomat, elhiszem, hogy mindenkinek megvan a maga személyes tragédiája, a gyerekkorból hozott félelmek, az évek alatt felhalmozódott keserűség, valószínűleg nem mindenki arra ébred, hogy ma is jól megnyomorítok valakit, hanem egyszerűen belefolyik a mocsárba, amit mások kavartak, már nem is emlékszik, hol kezdődött, csak azt tudja, hogy most már így kell élni, felfogom azt is, hogy a rendszer nem magától lett ilyen, mi etettük, mi hagytuk, hogy nőjön, hogy belénk fúrja csápjait, aki ma parancsol, az tegnap még talán csak túl akart élni, és az sem biztos, hogy most boldog, csak jól megtanulta nem mutatni, tudom, hogy kívülről könnyű megvetni, szidni, leköpni, pedig ő sem emlékszik már, mikor adta el az első darabot a lelkéből, csak arra, hogy már nincs mit félteni, próbálom elfogadni, hogy az emberek fáradtak, az apátia nem mindig bűn, néha csak önvédelem, a hallgatás nem mindig cinkosság, hanem lehet túlélési ösztön, még azt is hajlandó vagyok elhinni, hogy vannak, akik jobb világot akarnának, csak nem tudják, hogyan, vagy tudják, de senki nem hallgat rájuk a propaganda sivító zajától, ezért próbálok nem gyűlölni, nem általánosítani, nem ordítani, amikor ugyanazok a hiteltelen arcok szajkózzák ugyanazokat a semmitmondó lózungokat, próbálom összekaparni a hit utolsó morzsáit, hiszem, hogy lehet még értelme a tisztességnek, hogy ez a rothadás még nem elvárt, csak megszokott, hogy aki szellőztetni merne, azt nem tapossák agyon, mindezekkel tisztában vagyok, érzem és tudom, hogy nem kellene, nincs értelme, nem vezet jóra, mégis azt kívánom, hogy húzzanak már el a jó büdös francba.

ITT OLVASHATÓ