Szerző: MARTON KAMILLA, SZOPKÓ ZITA
2025.06.18.
Bár a kormány jókora erőfeszítéseket tesz azért, hogy ne derülhessen ki, milyen problémákkal küszködnek a magyar kórházak, van lehetőség az erről szóló információk összegereblyézésére. Az egyik állami hatóság honlapján ugyanis közzéteszik azokat a határozatokat, amelyek azt tartalmazzák, hogy milyen indokokkal zárnak be kórházi osztályok.
Kevés nyomasztóbb olvasmány van ma Magyarországon ezeknél a dokumentumoknál. Ezek a szikár, bürokratikus nyelvezetű szövegek ugyanis minden másnál egyértelműbben árulkodnak arról, hogy mennyire kétségbeejtő helyzetben vannak a magyar állami egészségügyi intézmények.
A Budapesti Uzsoki Utcai Kórházban például azért függesztették fel a műtéteket 2024 júliusában, mert az intézmény „folyadékhűtő rendszerének meghibásodása miatt az összes műtőben elviselhetetlenné vált a hőmérséklet”. A ceglédi kórházban 2022 januárjában „a fül-orr-gégészeti osztály működésképtelenné vált a szakorvosok betegsége miatt” és csak „egy szakorvosunk munkaképes jelenleg, aki a járóbeteg szakellátást végzi”. A dél-budai Szent Imre Kórház sürgősségi osztályán pedig azért nem tudták egy tavaly júliusi éjszakán fogadni a betegeket, mert „nagyobb számban megjelenő ágyipoloskák irtása” történt.
És ez csak néhány kiragadott példa. 2020 eleje óta ugyanis több mint 770 esetben zártak be ehhez hasonló indokokkal kórházi osztályokat vagy állítottak le bizonyos ellátásokat Magyarországon. Ezt onnan lehet tudni, hogy ha egy kórházban átmenetileg működésképtelenné válik egy osztály, és emiatt máshova kell küldeni a betegeket, akkor ezekről hivatalos dokumentum, úgynevezett kijelölő határozat születik. Ezekről időnként megjelennek hírek a sajtóban, de átfogó elemzés erről még nem volt a magyar nyilvánosságban.
A Direkt36 ugyanakkor most – a mesterséges intelligencia segítségét is felhasználva – épített egy adatbázist ezekre a határozatokra alapozva. Ezeknek az adatoknak az elemzésével és több hónapnyi kutatómunkával készült el Kivérző kórházak címet viselő cikksorozatunk, amelynek főbb megállapításai a következők:
- A bezárások harmada azért történik, mert nincs elég orvos vagy ápoló, illetve hiányoznak orvosi eszközök. De arra is van példa, hogy egy osztályra túl sok beteg érkezik, ezért nem tudnak ott többet fogadni.
- Nemcsak a kis, vidéki kórházak osztályai zárnak be, hanem a nagy megyei és centrumkórházak is küszködnek a szakember- és kapacitáshiánnyal.
- Adatbázisunk segítségével kiderítettük, hogy az országban legtöbbször a szolnoki Hetényi Géza Kórház, a budapesti Szent János és a Jahn Ferenc Kórház kérte, hogy zárják be valamelyik osztályát.
- Gyakran akadozik a stroke-ellátás, pedig ezekben az esetekben különösen fontos, hogy a betegek minél hamarabb megfelelő kórházi kezelést kapjanak.
- Emellett sokszor leáll a CT-diagnosztika és a neurológiai ellátás, továbbá a gyermekosztályok, illetve a szülészetek zárnak be a leggyakrabban szakemberhiány miatt.
- A budapesti nagykórházakban zavarják meg a legtöbb beteg gyógyulását a leállások, közülük is kiemelkedik a Szent János Kórház.
A több mint ezersoros adatbázis felépítése mellett összesen 31 interjút készítettünk orvosokkal, mentőkkel, egészségügyi szakemberekkel, politikusokkal és olyan betegek hozzátartozóival, akiket érintett valamilyen módon egy kórházi osztály bezárása. Munkánkat emellett egy mesterségesintelligencia-programozó és egy biostatisztikus is segítette.
Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →
A kutatásainkból az is kiderült, hogy az Orbán-kormány már 15 évvel ezelőtt is látta, hogy a magyarországi kórházi infrastruktúra fenntarthatatlan, az egészségügyi dolgozók öregedése és elvándorlása problémákat jelent, mégsem történtek valódi lépések az ügyben. Jelenleg a kormány éppen végignézi, ahogy spontán zárnak be kórházi osztályok. Tudatos reform hiányában viszont sokszor az történik, hogy véletlenszerűen vagy a helyi politikai lobbierők befolyásának hatására zárnak be osztályok. Ez a folyamat veszélyezteti a betegek biztonságát is, aminek bizonyítására több személyes történetet is bemutatunk sorozatunk következő részeiben. Emellett ezen az oldalon tovább gyűjtjük az osztálybezárásokkal és a problémás kórházi ellátásokkal kapcsolatos történeteket.
Az egészségügyért felelős Belügyminisztérium elzárkózott az interjú lehetőségétől, kérdéseinkre sem ők, sem a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nem válaszolt. Emellett minden érintett kórháznak küldtünk megkeresést, de többségüktől nem érkezett válasz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.