Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.06.04.
Egyfelől az amerikai finanszírozás megnyesése,
másfelől pedig a budapesti kormány drákói törvényei miatt a független magyar médiát és a civil szférát a kimúlás veszélye fenyegeti – írja a BalkanInsight című portálon megjelent közös cikkében Inotai Edit és Nicholas Watson.
Az írás ismerteti a hivatalosan átláthatósági törvénynek nevezett jogszabály-tervezetet, amely kategorikusan nem tiltja ugyan a nem kormányzati szervezetek – NGO-k – és médiaplatformok külföldi támogatását, de olyan mechanizmusokat hoz létre, amelyek révén a kormány szelektív módon célba vehet és feketelistára helyezhet szervezeteket. A BalkanInsight szerzőpárosa szerint alighanem a 2026-os parlamenti választásra gondolhattak azok, akik előkészítették a törvényjavaslatot. Idézik a Politico brüsszeli portál által a különböző mérések összevetése alapján készített becslést, miszerint a Magyar Péter által vezetett Tisza Párt a szavazni szándékozók körében 42 százalékra számíthat, a Fidesz pedig 36-ra, ami növekvő pánikot idéz elő a kormánypárti apparátcsikok körében.
A BalkanIsight cikke megszólaltatja Arató Andrást, a Klubrádió tulajdonosát. A rádiót 2012-ben megfosztották országos frekvenciájától, majd 2021-ben teljesen kiszorult az internetrádiók közé. A Klubrádió a hallgatók – magyarországi és határon túli hallgatók - mikroadományaira támaszkodik. Arató arra hívja fel a figyelmet, hogy a szuverenitásvédelmi hivatal önkényes döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak, „ha feketelistára kerülsz, úgy bánhatnak veled, mint egy bűnözővel”. A Klubrádió esete – olvasható a cikkben – azt is megmutatja, hogy a kormány jogi köntösbe bújtatott fellépése miként diszkreditálja a független médiát és a kritikus hangú NGO-kat. Nemrégiben a Nézőpont Intézet ukrán propagandával vádolta a Klubrádiót, mert interjút készített egy történésszel, aki dicsérte Ukrajna hősiességét. Arató András szerint a kormány pániküzemmódba kapcsolt, és minden eszközt igénybe vesz hatalmának megtartása érdekében.
Orbán Viktor kiűzte a Közép-európai Egyetemet,
a CEU-t Magyarországról, most pedig Donald Trump felújítja a forgatókönyvét – írja Michael Ignatieff kanadai történész, a CEU 2016 és 2021 közötti elnöke és rektora a Washington Postban megjelent véleménycikkében.
Ignatieff szerint az a támadássorozat, amit a Trump-kormányzat indított a Harvard egyetem és más felsőoktatási intézmények ellen, az amerikai történelemben az akadémiai szabadság eddigi legsúlyosabb megsértésével ér fel – felülmúlja a szólásszabadság első világháború alatti korlátozását, illetve azt is, ahogyan McCarthy szenátor az 1950-es években hajszát indított a professzorok ellen. A mostani adminisztráció ellenőrzést kíván gyakorolni afölött, hogy ki oktathat, és hogy mi legyen a tananyag. Beszüntetett több milliárd dollár értékű szövetségi kutatási támogatást, legújabban pedig el akarja törölni az egyetem azon lehetőségét, hogy külföldi diákokat fogadjon. Donald Trump elnök rohama a Harvard ellen – figyelmeztet a szerző - nem korlátozódik majd az úgynevezett Borostyán Ligához tartozó campusokra: a küszöbön álló csata magának az amerikai alkotmánynak és az amerikai demokráciának a próbatétele lesz.
Ezen a ponton Ignatieff felidézi, hogy ő volt a CEU elnöke, amikor Orbán Viktor vezetésével hasonló autoriter támadás érte őket, és a végén arra kényszerültek, hogy képzési programjaikkal távozzanak Magyarországról. „Orbán volt az első olyan vezető, aki megmutatta Trumpnak, hogy az egyetemek, a privilégiumok bástyái elleni támadás olyan politikai stratégia, amely haszonnal jár – emlékeztet a CEU volt vezetője. Kifejti, hogy Orbán volt az egyetlen olyan uniós ország vezetője, aki támogatta Trumpot a 2016-os első választási győzelméhez vezető kampányában. Tudta, hogy Trump örülni fog a CEU elleni támadásnak, hiszen az egyetem alapítója, Soros György régóta támogatta a liberális ügyet és az amerikai Demokrata Pártot is.
A Washington Post vendégkommentátora szerint azonban ami ennél is zavaróbb kell, hogy legyen az amerikaiak számára, az, hogy a CEU elüldözése sorsdöntő lépés volt annak a módszeresen kidolgozott tervnek a megvalósításában, amely a magyarországi intézményeket úgynevezett illiberális demokráciává rendezte át. Orbán az úttörője annak, hogy a demokratikusan megszerzett felhatalmazást a demokrácia elleni támadásra lehet felhasználni – állítja Ignatieff. Úgy fogalmaz, hogy a CEU-n kívül nem volt még egy olyan egyetemi közösség Európában, amellyel így bántak volna el azóta, hogy a zsidó tudósokat számkivetetté tették az 1930-as évek Németországában. Orbán a nemzeti kultúra védelmére hivatkozott a féktelen liberalizmussal és az akadémiai elitizmussal szemben. Ez az a keretezés, amely tanulsággal szolgál a Harvard elleni támadást előkészítő Trump-követők számára. Konzervatív kommentátorok és politikusok évek óta járnak budapesti zarándoklatra, hogy tanuljanak a Mestertől. Trump nélkül Orbán soha nem merészelt volna rátámadni egy amerikai intézményre. Orbán nélkül viszont Trump soha nem jött volna rá arra, hogy az egyetem elleni támadás hízlalja a támogatói bázist.
A berlini Tageszeitung – népszerű rövidítéssel: taz – szintén arról közöl cikket, hogy Donald Trump
példamutatónak tekinti a demokrácia fokozatos lebontásában mutatott magyar kormányzati teljesítményt. Ennek az írásnak a két társszerzője Paul Hockenos amerikai politológus-újságíró és Bozóki András szociológus. Felhívják a figyelmet arra, hogy Orbán első, 1998 és 2002 közötti kormányfői ciklusa alatt még törvényes ellenőrző mechanizmusok mellett az eltökélt ellenzék is fékhatást tudott kifejteni a demokrácia kiüresítésével szemben.
Második kormányra kerülése után azonban minden akadályt gyorsan eltávolított, és milliárdossá tett oligarchákkal vette körül magát. A német lap vendégkommentátorai szerint Orbán tervei közt azonban a legfontosabb a közmédia elfoglalása és a független információforrások megtizedelése volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.