SCHEIRING GÁBOR: MIÉRT VESZÍT ÚJRA ÉS ÚJRA A DEMOKRÁCIA AZ ILLIBERALIZMUSSAL SZEMBEN

ÚJ EGYENLŐSÉG
Szerző: SCHEIRING GÁBOR
2025.08.29.

Illiberális politikusok tündökölnek és elbuknak, néha egész látványosan, míg az illiberalizmus mégis egyre erősödik. Most ismét úgy tűnik, a politikai inga visszalendülhet a centrum felé. De a felszín alatt egy mélyebb válság húzódik, mely aláássa a demokratikus politikát. Ha nem újítjuk meg a demokráciát, az egymást követő illiberális hullámok csak egyre nagyobbak lesznek.

Az illiberális inga

Donald Trump fél év alatt eljutott oda, ahova Orbán vagy Erdoğan egy évtized alatt. Ez önmagában is riasztó. Trump átfogó támadást indított az egyetemek, a bevándorlók, a tudományos intézmények, a külügyi segélyezés, a globális kereskedelem és a közigazgatás ellen. Trump és klánja a rombolás mesterei.

Ám az építkezésben már kevésbé jeleskednek. Trump alig mutat érdeklődést egy tartós társadalmi koalíció felépítése iránt, amely fenntarthatná politikai projektjét. Az elnyomás és a káosz ritkán elegendő a hatalom megtartásához. Támogatói bázisa már most is repedezik. Népszerűsége 44 százalékra esett vissza, ami alacsonyabb, mint bármely elődjéé a kormányzás azonos időszakában, kivéve saját első ciklusát. Vámháborúja pénzügyi zűrzavart és áremelkedést hozott, elidegenítve mind a munkásokat, mind az üzleti elitet.

Úgy tűnik, az inga ismét a centrum felé lendül, új lehetőséget adva a Demokratáknak. Trump politikája nemcsak otthon mobilizálja saját ellenzékét, de számos fontos szövetséges országban is, megerősítve a centrista pártokat Kanadától Ausztráliáig.

Noha az illiberális erők minden korábbinál erősebbek az Egyesült Királyságban, Németországban és Olaszországban, a trumpizmus egyben megteremtette saját liberális ellenreakcióját is, egy liberális válaszreakciót az illiberális reakcióval szemben.

A politikai tömegszervezetek leépülésével a politika látvánnyá vált. Politikusok egyik napról a másikra válhatnak sztárrá, és ugyanilyen gyorsan el is tűnhetnek. Az illiberális populizmus brit felemelkedése, bukása, majd újabb felemelkedése jó példa erre. A populista szélsőjobb elfoglalta a Konzervatív Pártot, és keresztülvitte a Brexitet néhány év alatt, ám mást már nemigen tudtak felmutatni. A Konzervatívok Brexit utáni teljesítménye gyalázatos, joggal idegenítette el a társadalom többségét. Az inga a centrum felé lendült, megnyitva az utat a Munkáspárt és Keir Starmer előtt.

Starmer azonban, finoman szólva, nem egy kreatív és progresszív elképzelésekkel rendelkező vezető. Óvatos centrizmusa nem kínál semmiféle bátor demokratikus megújulást. Megszorító politikája és a palesztin népirtás ellen tiltakozókkal szembeni elnyomó politikája felháborodást kelt, támogatottsága zuhan. Az illiberalizmus nagy visszatérésre készül, ezúttal kívülről. Nigel Farage és Reform UK nevű pártja vezeti a felméréseket, 30 százalék körüli támogatottsággal, 7-8 százalékkal a Labour előtt.

Az Egyesült Királyság elhúzódó politikai válsága intő jel arra, mi történik, ha az elit egy elavult liberális politikai modellhez tér vissza anélkül, hogy valódi alternatívát kínálna...

ITT OLVASHATÓ