Szerző: EGYENSÚLY INTÉZET
2026.01.
A mentális problémákból eredő egyéni tragédiák mellett a társadalmi költségek is tetemesek: az éves veszteség Magyarország GDP-jének 3,1 százalékát teszi ki. Ehhez képest a mentálhigiénés beavatkozásokra fordított minden forint 2-3-szorosan térül meg. Vagyis a probléma kezelése nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem közös gazdasági érdekünk is.
Mentális egészségünkre számos tényező hat, amelyek egymással is kölcsönhatásban állnak. Az alkoholfüggők aránya nálunk az egyik legmagasabb az EU-ban (9 százalék), 58 százalékunk túlsúlyos, és minden harmadik honfitársunk szenved magas vérnyomástól vagy krónikus derékfájdalomtól – ezek mind növelik a mentális terheket. A magyarok harmada él társas elszigeteltségben, ami a szív- és érrendszeri betegségek mellett az általános halálozási kockázatot is növeli.
A fiatalok különösen nagy mértékben kitettek a mentális egészséget veszélyeztető tényezőknek. 2016 és 2023 között évente 50–60 ezer fiatalkorú vált valamilyen formában bántalmazás vagy elhanyagolás áldozatává, és ez a szám egyre növekszik. A 16 évesek mentális jólléte a második legrosszabb az EU-n belül.
Bár a munkaképes korúakat érintő mentális kockázatok az élethelyzetek és munkafeladatok sokfélesége miatt különbözőek, így is akadnak közös kockázatok: ilyen a munkahelyi stressz, a kiégés, a bizonytalanság, a társas támogatás hiánya és különösen a munkahely elvesztése.
A legfiatalabbak mellett a legidősebbek alkotják a társadalom legveszélyeztetettebb csoportját. Minden ötödik 75 év feletti magyar elmagányosodott, a 65 év felettiek fele pedig soha vagy legfeljebb havonta egyszer találkozik rokonokkal vagy barátokkal. Magyarországon az időskori öngyilkosságok aránya kiugróan magas: a 65 év felettiek körében háromszor annyian vetnek véget az életüknek, mint az EU magországaiban.
A magyarok szubjektív jólléte szorosabban kötődik az anyagi biztonsághoz és a gazdasági kilátásokhoz, mint sok más európai országban, ahol a szubjektív jóllét stabilabb társadalmi és kulturális alapokon nyugszik. Ezért a leghatékonyabb beavatkozás a szegénység tartós csökkentése, illetve a rendezettebb, zöldebb, élhetőbb környezet biztosítása a magyarországi településeken.
Minden, a mentális egészség társadalmi szintű javítására irányuló beavatkozásnak azt a célt kell szolgálnia, hogy minél kevesebb magyar jusson el a teljes összeomlásig – a szerhasználatig, az öngyilkosságig, a krízishelyzetig vagy a pszichiátriai osztályig. Ennek érdekében nem a legsúlyosabb állapotok kezelését, hanem a korai megelőzést, a hozzáférhetőséget és a fokozatos, szükségletekre épülő ellátást kell a középpontba állítani.
Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javasalatai a magyarok mentális egészségének javítása érdekében:
Az átláthatóbb és minőségibb ellátás érdekében alkossunk önálló pszichológustevékenységi törvényt, amely rendezi a különböző pszichológusi képesítésekhez kapcsolódó kompetenciahatárokat! Határozzuk meg azokat a tevékenységeket, amelyek nem tartoznak az egészségügyi pszichoterápia körébe, de megfelelő végzettség mellett gyakorolhatók! Hozzunk létre közhiteles, kereshető nyilvántartást a pszichológusokról, akár az EESZT részeként! Hozzunk létre kliensvédelmi panaszmechanizmust az egészségügyi tevékenységet nem végző pszichológusok piacán is!
Emeljük legalább 20 ezer forintra az államilag finanszírozott terápiás kezelések óránkénti TB-támogatását! A mentális betegéletút eseményeit integráljuk az EESZT-be! Hozzunk létre többszintű ellátóhálózatot! Ez az enyhébb esetekben csoportos, digitális vagy rövid tanácsadási formákat kínáljon, a súlyosabb problémákat pedig irányítsa a megfelelő szintre, pszichoterápiás vagy pszichiátriai ellátásba! A klinikai és egészségpszichológusok így a magasabb szintű beavatkozásokra koncentrálhatnának, míg a jól képzett mentálhigiénés szakemberek a preventív, alacsony intenzitású szinten segíthetnének.
Csoportpraxisok keretében vonjuk be a háziorvosokat a prevencióba és a mentális problémák korai kiszűrésébe! Korszerűsítsük a képzést és az utánpótlást: bővítsük a szakirányú továbbképzések elérhetőségét! Indítsunk ösztöndíjprogramokat azok számára, akik gyakorlati idejüket hátrányos helyzetű vagy ellátatlan térségekben vállalják!
Az EESZT-n belül hozzunk létre személyre szabott mentálisegészség-naplót, amely a felhasználóra szabott tartalmakkal és javaslatokkal támogatja a lelki jóllét fenntartását! Integráljunk szakmailag hitelesített MI-chatbotot az applikációba, amely segíti a stresszkezelést és a pszichoedukációt!
A prevenciós beavatkozások finomhangolása érdekében az internetes keresési adatok alapján hozzunk létre valós idejű mentáliskockázat-figyelő rendszert! Dolgozzunk ki mentális válságforgatókönyvet gazdasági recessziók idejére!
Alakítsunk ki rendszerszintű iskolai egészségfejlesztést a mentális jóllét érdekében! Nevezzünk ki iskolánként egy jólléti koordinátort, aki az adott intézményben a programok összehangolásáért, valamint a helyi közösséggel való együttműködésért felel! Az iskolákban évente kétszer mérjük fel a diákok mentális jóllétét!
2030-ig minden, 500 fősnél nagyobb létszámú iskolában legyen főállású iskolapszichológus! A pályakezdő iskolapszichológusok számára indítsunk célzott ösztöndíjprogramot! A tapasztaltabb szakemberek számára adjunk bérkiegészítést azokban a térségekben, ahol tartós a pszichológushiány! Az önkormányzatokkal együttműködve, bizonyítottan hatásos nemzetközi jó gyakorlatok alapján indítsunk célzott pilot-programokat az iskolai zaklatás ellen!
Vezessünk be ingyenesen elérhető munkahelyi pszichoszociális állapotfelmérő rendszert a közepes és nagyobb cégek számára! Az állam támogassa a munkahelyhez mint az élet egyik legmeghatározóbb színteréhez kötött mentálisegészség-megőrzést! Az üzemorvosok tevékenységét terjesszük ki a pszichés állapot szűrésére és a megelőzési lehetőségek közvetítésére! Hozzunk létre mentálisegészség-barát munkahely-tanúsítványt! Vezessük be a kötelező mentálhigiénés állapotfelmérést a 12 hónapja regisztrált álláskeresőknél!
Hozzuk közelebb egymáshoz a generációkat az iskolai közösségi szolgálat keretében: indítsunk országos mintaprogramot, amelynek keretében a közösségi szolgálatot teljesítő diákok időseket látogatnak meg intézményi vagy otthoni környezetben, és strukturált módon építenek kapcsolatot velük! Emellett vezessünk be közösségiaktivitás-kártyát a 65 év feletti, egyedül élő személyek számára!
Végezzünk rendszeres pszichés állapotfelmérést a leginkább veszélyeztetett 65 év felettiek körében! Hozzunk létre országos, közérthető demencia-tudástárat, amely mindenki számára elérhetővé teszi az alapvető orvosi, pszichés, jogi és szociális információkat, gyakorlati tanácsokat, valamint az elérhető szolgáltatások listáját!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.