A CITADELLA MEGBONTOTT FALAI ÉS A PUSZTÁBA KIÁLTOTT SZAVAK

VÁLASZ ONLINE / VÉLEMÉNY
Szerző: BÁTONYI PÉTER
2026.04.22.

Nem igaz, hogy senki nem emelte fel a szavát a Citadella megbontása ellen: Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos most elmeséli, mi történt a háttérben. Megdöbbentő, hogy az akkori helyettes államtitkár még a megvalósultnál is nagyobb bontásokat javasolt. Kordokumentumként azt a levelet is közöljük, amit Bátonyi a feletteseinek írt az erőd védelmében, hogy a történelmi és műemléki értékek bemutatásával lebeszélje őket a Citadella szétvagdalásáról. Érvelését azonban semmibe vették, és hamarosan megszületett a Citadella megcsonkításának utat nyitó kiemelő kormányrendelet.

Mint mindig, most is élvezettel olvastam Zsuppán András írását, amely ezúttal a Gellért-hegyet koronázó, sokszor kárhoztatott Citadelláról szól, már amennyire a műemléki szempontból meglehetősen keserű téma egyáltalán lehetőséget ad bármiféle élvezetre. Mindössze egyetlen mondat olvasása nyomán emelkedett meg a szemöldököm, mégpedig az utolsó előtti miatt, amely így szól: „nyilván nem volt senki, aki a történelmi tények közlésével megkérdőjelezte volna az ideologikus átalakítási koncepciót”. Rögtön rendre is intettem magam, hiszen a szerző honnan is tudhatná, hogy az államigazgatás Citadelláénál (most már pláne) zártabb falai mögött milyen próbálkozások voltak a döntéshozók jobb belátásra bírása érdekében. Az alábbiakban erről írnék le néhány emléket a NER bukását hozó évtized elejéről.

Meglepve szembesültem azzal, hogy mit is terveznek a főváros legmagasabban fekvő történeti épületével. Akkor a Miniszterelnökségen dolgoztam, Gulyás Gergely alatt. Az egyik munkanap délutánjára összehívtak egy egyeztetést, amelyen

maga a tervező, Taraczky Dániel jelent meg, hogy prezentálja az új nemzeti emlékhely koncepcióját.

Az építész ma már komoly referenciával rendelkezik műemlékrombolási szakterületen, a hatvanpusztai Rónafertőd (tudom-tudom, a Pusztaverszáj gúnynév tekinthető hivatalosnak) tervezőjeként sikerrel osztotta el hárommal az ottani védett épületállományt. A tárgyalószobában Füleky Zsolt akkori helyettes államtitkár is megjelent. Őt egyszerű ügyintézőből még első minisztersége idején Lázár János emelte fel erre a posztra, hogy aztán 2022-es visszatérésekor rögtön meg is reptesse, vélhetően azért, mert a két Lázár-ciklus közötti Gulyás-érában továbbra is megmaradt a székében, és nem akart jótevőjével együtt „halni”. E mögött persze aligha valamiféle tántoríthatatlan ügyszeretetet kell látnunk, inkább olyan mentalitást, amire a közeljövőben bőségesen látunk példát, ahogyan a székbe kapaszkodás meg a damaszkuszi úton való forgolódás nemzeti sporttá válik...

ITT OLVASHATÓ