AZ ASZÁLY ÁRA JÓVAL MAGASABB ANNÁL, MINT AMIT EDDIG GONDOLTUNK

NÉPSZAVA
Szerző: NÉPSZAVA
2025.09.25.

Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd az eső, a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk.

Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadójának a Másfélfok oldalon megjelent elemzése szerint mindez a zöldátállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az elmúlt években jelentősen alábecsültük a klímaváltozás miatt erősödő aszályok negatív gazdasági hatásait. Ennek egyik oka, hogy a szélsőséges események gazdasági hatásait gyakran csak az esemény időszakára, például egyetlen aszályos nyári időszakra számítják ki, miközben annak negatív hatásai több évre kiterjedhetnek.

Egy aszály az egy főre jutó GDP növekedését azonnal visszaveti, de a legnagyobb veszteségek az ezt követő hat évben jelentkeznek, és ezen időszakban összességében nagyjából 1 százalékpontnyi növekedés marad el.

Mik ezek a hatások? Például beruházások maradhatnak el egyes szektorokban, de az élelmiszerek árának emelkedése is gyakran nem az aszály évében, hanem a következő év első felében érezhető a legerősebben, ahogy fogynak a szűkös készletek. Ez az áremelkedés aztán továbbgyűrűzik az élet minden területén, más ágazatokban is veszteségeket okozva.

Összehasonlításképpen, az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) adatai alapján 1980–2020 között a szélsőséges időjárási események hivatalosan becsült gazdasági kára az EEA 32 tagállamában 450–520 milliárd euró volt. Új kutatások szerint azonban már csak az aszályok esetében is nagyobb lehet a tényleges gazdasági hatás, ha az eseményt követő éveket is figyelembe vesszük. Európában ennek különösen jó példája a 2015–2018 közötti időszak, amely a tanulmány szerint Európa egyik legsúlyosabb aszályos időszakaként ír le, több évszázadra visszatekintve. A kutatók becslése szerint ez a négy év önmagában mintegy 439 milliárd euróba került, és az EU 27 tagállamában, valamint az Egyesült Királyságban 2,72 százalékponttal csökkentette az egy főre jutó GDP-növekedést. A beruházások több mint 12 százalékkal estek vissza, és becslések szerint mintegy 5,8 millió munkahely szűnt meg, vagy nem jött létre az aszály okán...

ITT OLVASHATÓ