Szerző: JANCSICS DÁVID
2026.08.28.
...Az elszámoltatás és a vagyonvisszaszerzés eszköze létrejött, most pedig munkához lát. És mindenki azt várja tőle, hogy nagyon gyorsan kézzelfogható eredményeket hozzon. Az emberek egy brutálisan erős feketekávét akarnak inni, a legprofibb olasz kávégépből, és nem érdekli őket, hogy mi van a szervezetek világával.
Egyre inkább érlelődött bennem a gondolat, hogy itt most nem rám van szükség, hanem egy pitbullra.
Az, hogy a leendő elnökben megvan-e ez a fajta kérlelhetetlenség, nem a végzettsége vagy a szakmai életrajza fogja eldönteni, hanem az, amit majd az első három hónapban tesz.
Ahogyan fentebb írtam, sem a jogi diploma, sem annak hiánya nem garancia semmire. Ezért végül úgy döntöttem, hogy nem vállalom. A szinte megoldhatatlan logisztikai helyzet pedig megkönnyítette, hogy kimondjam azt, amit addigra már egyébként is éreztem.
Aki végül ezt az intézményt vezetni fogja, az óriási teherrel kezdi meg a munkát. Ebben a hatalmas puttonyban ott van a magyar társadalom minden fájdalma és reménye, valamint az elmúlt tizenhat év valamennyi sanyarúsága: a kettétört vagy el sem kezdődött karrierek, a külföldre kényszerült fiatalok és szétszakadt családjaik, a politikai kapcsolatok híján ellehetetlenített vállalkozások, a leépített intézmények, valamint az a közvagyon, amelyből iskolák, kórházak és működő közszolgáltatások helyett mesés magánvagyonok épültek.
Azt gondolom, hogy a versenytársaim ebben a pályázatban mindannyian kiváló emberek és kiváló szakemberek voltak. Unger Annát, aki most ezzel a puttonnyal a hátán belép az ajtón, nagyon nem irigylem — és becsülöm, hogy mégis vállalja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.