MÉG A VAGYONADÓVAL EGYÜTT IS A GAZDAGABBAKNAK KEDVEZ A MAGYAR ADÓRENDSZER

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2026.10.19.

„Várkonyi Andrea segítségét kérem, hogy majd segítsen elmagyarázni két százmilliós zebrabőr csizma vagy egy francia pezsgő és egy dobozos Hell kávé elfogyasztása közben a szerelmetes urának, hogy szigorúbb feltételek mellett fogjuk bevezetni, mint ahogy azt vállaltuk”

– ezt mondta Magyar Péter miniszterelnök Szolnokon szeptember végén, miután bejelentette, hogy a januártól életbe lépő vagyonadónak lesz egy magasabb kulcsa is, ami a 100 milliárd forint feletti vagyonokra fog vonatkozni. Miután pedig a Fidesz a vagyonadó bevezetésére, a kata átalakítására és a profi labdarúgók ekhókedvezményének eltörlésére úgy reagált, hogy Magyarországnak adóemelés helyett adócsökkentésre van szüksége, Magyar Péter a múlt héten azzal vádolta a korábbi kormánypártot, hogy a milliárdos oligarchák érdekeit védi, és megpróbálja megakadályozni a tervezett intézkedéseket.

A kormányzati nyilatkozatokban keveredett, hogy a vagyonadóra az oligarchák miatt vagy az igazságosabb közteherviselés miatt van-e szükség, de összességében többször fordult elő indoklásként az utóbbi szempont. Magyar 2025 augusztusában a tervezett vagyonadó részletei kapcsán például kifejezetten arról beszélt, hogy a nagy vagyonok adóztatása nem büntetés, „hanem egy működő és emberséges országban a társadalmi igazságosság és szolidaritás egyik jele”, és azt is megemlítette, hogy ebből fogják fedezni kétmillió (mediánbér alatt kereső) ember szja-jának csökkentését. Múlt héten arról is beszélt, hogy itthon a tőkejövedelmek adózása kedvező, a vagyon pedig egyre kevesebb kézben koncentrálódik. Felidézte azt a statisztikát, hogy miközben a háztartások pénzügyi vagyona 170 százalékkal nőtt, a 100 leggazdagabb vagyona 325 százalékkal növekedett.

Kármán András pénzügyminiszter a vagyonadóról szóló sajtóeseményen nemrég részletesebben is kifejtette, hogy a kormány szerint azért is van szükség a magyar adórendszer átalakítására, mivel a jelenlegi szabályozás aránytalanul nagy terhet ró az alacsonyabb jövedelműekre, miközben a tehetősebbek jövedelmükhöz és vagyonukhoz képest kevesebb adót fizetnek. Érvelése szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó, az alacsony társasági adókulcs és a megtakarítások viszonylag kedvező adóztatása elsősorban a vagyonosabb rétegeknek kedvez. Ezzel szemben a magas fogyasztási adók – különösen az általános forgalmi adó és a jövedéki adó – arányaikban nagyobb terhet jelentenek az alacsonyabb jövedelműek számára.

Kármán ugyan most nem említette, de tavaly a HVG-nek még a Tisza Párt gazdasági szakértőjeként adott interjújában konkrétabban is kifejtette, hogy az adózók legkevesebbet kereső húsz százaléka összességében hat százalékkal magasabb effektív kulccsal adózik, mint a leggazdagabbak. „Ezt az aránytalanságot akarjuk az adójóváírással, az alacsony jövedelműek fogyasztásában nagy súlyt képviselő termékek áfájának csökkentésével és a szupergazdagokra kivetett vagyonadóval orvosolni” – mondta a párt terveiről, amelyek egy része már a közeljövőben meg is fog valósulni.

De pontosan honnan jön ez a hat százalékos adat, mit jelent, és mennyit változtat rajta a vagyonadó? És egyáltalán mennyire számít kivételesnek a magyar adórendszer amiatt, hogy jobban adóztatja a rosszabbul keresőket a jobban keresőknél? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre szedtük össze a válaszokat...

ITT OLVASHATÓ