2018. november 8., csütörtök

KILENC KATONA ÉS A MAGYAR NÁCI KURZUS SZERECSENMOSDATÁSA

KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: BáLa
2011.11.08.


Felelősség. Igen, Swan Edgarnak így teljesen igaza van. Szentigaz.

Viszont, ettől még nem ildomos talán elvenni az áldozat státusát kilenc embertől, közelebbi vizsgálat nélkül. Ehhez tudni kellene, kik voltak ők, mit gondoltak, mi volt a történetük. Az a kilenc katona – lehet, hogy vérszomjas nácik voltak, de lehet, hogy anyjuktól épp elszakított gyerekek, akik mire „katonakorúak” lettek (Istenem, ki volt az a barom, aki 18 éves suhancokat már katonakorúnak nyilvánított először…), már régen tombolt a náci rezsim és a világháború – már valóban lehetett áldozat. Jómagam abból a feltételezésből indulok ki, hogy sorozott katonák voltak, és így fiatal suhancok. (Ha nem az SS kötelékében szolgáltak, jó eséllyel így lehetett. Lehettek persze „veteránok”, egy-két-három év harctéri tapasztalattal, de 1944-ben azok már erősen megritkultak, tehát nagyobb esélyt adok annak, hogy nem túl régen viselhették a komiszruhát.)

Elég kiszámolni: aki 1944-ben 18-19-20 évesen simán lehetett katona, az 1939-ben 13-14-15 éves volt. 1933-ban, Hitler hatalomra jutásakor 5-6-7 éves. Ugyan nekik miféle felelősségük lehetett az egészben? (Ráadásul mint tudjuk, 1945-re már a 14 évesek is behívót kaptak….) Ők duplán áldozatok: nem csak az életüket vette el a rezsim, de mivel egy gátlástalan rezsim alattvalóivá váltak már kisgyermek fejjel, még a hőssé válás lehetősége is megtagadtatott tőlük, mert hősként valóban nem lehet rájuk tekinteni, tekintetbe véve, hogy egy embertelen, népirtó rezsimért harcoltak – mert muszáj volt. Egy 18 éves beijedt gyerektől nem várható el, hogy vállalja a tarkólövést parancs megtagadásáért. Pedig valószínűleg inkább csajozott volna, vagy tanult, olvasott, moziba járt volna valahol otthon, Németországban, ahelyett, hogy széttépett testtel heverjen a sárban valahol Kelet-Európában, egy elmebeteg diktátor és hasonszőrű csatlósai nagyobb dicsőségére.

Ráadásul gyerekfejjel szembesültek a brutálisan agymosó náci propagandával is. A szüleiknek valóban volt felelőssége, nem csekély. Eleve a kialakult helyzetért, de az is a családi háttéren múlhatott, hogy a propaganda milyen rombolást végezhetett egy-egy gyerek agyában. (És ez ma is súlyos felelősség a szülők vállán!) Mert érdekes módon a fanatizmus csak a Keleti Fronton érvényesült, mivel rettegtek az orosz fogságtól, de Nyugaton 1944-ben a tömeges megadás már nem volt ritka a Heer (tehát nem az SS) soraiban…egyébként valahol ez utal az ideológiai háttérre is. Akikre hatott a náci agymosás, azok jó eséllyel önkéntesek voltak, tehát az SS-be jelentkeztek. A sorozottak a Heer-ben szolgáltak, ők nem önkéntesek voltak.

De személy szerint kilenc sorkatona felelőssége….ugyan mi? Az ő tragédiájuk abban áll, hogy rosszkor születtek rossz helyen. Ezért nem lehetett életük, de még hősi haláluk sem. Szerencsétlen áldozatok….de állami megemlékezést valóban nem érdemelnek, nem emberi kvalitásaik miatt, melyekről semmit nem tudunk, hanem a rájuk kényszerített egyenruha – pontosabban az azon lévő sas karmai között tartott jelkép – miatt...

ÚJ, ÁTHALLÁSOS DALT ÍRT BRÓDY


KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió
2018.11.08.


Hallgassa meg

Először hangzott el az éterben Bródy János új dala, amit nem lesz nehéz párhuzamba állítani a magyarországi történésekkel. Lesz ez még így se, ideje észhez térnetek … Dalpremier a Klubrádióban. Protest song 2018.

Nagyon szép volt a hagyományos nagylemezek ideje, és rendkívül erős progresszivitást hozott a könnyűzenei életbe, de a dalfüzér nem az internetre optimalizált forma. A neten, a technika sajátossága, illetve a zenehallgatási szokások megváltozása miatt, a dalok már csak önállóan működnek, albumok részeként manapság csak nagyon ritkán fogyasztják a szerzeményeket – mondta Bródy János annak alkalmából, hogy ezúttal ő sem új lemezt, hanem új dalt mutatott be a közönségnek, az Akit a hazája nem szeretett címmel.

A zenész legutóbbi albuma, a Ráadás 2016-ban jött ki, de aztán már nem gondolta, hogy újabb nagylemezt kellene készítenie, „de a dalok azért születnek” – tette hozzá.

Az Akit a hazája nem szeretett című szerzeménynek a Klubrádió Basszus című műsorában november 6-án volt a rádiós premierje, egy nappal azután, hogy a dalhoz készített videó felkerült a netre.

Új alkotása kapcsán Bródy a Basszusban beszélt a slágerminőség, valamint a NER összefüggéseiről, és arról is, mit jelent az alternatív retró.

A műsor vendége volt Juhász Tamás gitáros is, a Vaklárma együttes tagja, aki még nem hagyott fel a régi formával, és egy egész albumot készített – internetre. Bródy is elmondta róla a véleményét: nagyon jó, de ...

A beszélgetés
 hangfelvételét a poszt elején kattinthatja! A Basszus november 6-ai, keddi adásának műsorvezetője Bencsik Gyula volt.

BOTRÁNY A CZEGLÉDY-ÜGYBEN, 4000 OLDAL NYOMOZATI IRATOT EL AKARTAK TITKOLNI

SZTÁRKLIKK
Szerző: Wirth
2018.11.08.


Napokon belül vádat emelhetnek Czeglédy Csaba és 21 társa ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt – hangoztatja a kormánypári média. Czeglédy azonban hiába kéri, egy éve nem hallgatják ki, ráadásul úgy tűnik, 4 ezer oldalnyi nyomozati iratot el akartak sumákolni.

A Czeglédyvel szemben elrendelt letartóztatás határideje december 5-én lejár, és a büntetőeljárásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az ügyészség vagy 15 nappal korábban indítványozza a kényszerintézkedés meghosszabbítását, vagy vádat emel.

Azonban a NAV egy október 31-i levelében azt írta Czeglédy ügyvédjének, hogy a napokban fogja megküldeni az iratokat az ügyészségnek (ez közel 54 ezer oldal), így a Magyar Idők értesülései egyértelműen hamisak, hiszen az ügyészség, ha még meg sem kapta a dokumentumokat, nem tud vádat emelni. Feltehetően a kormánypárti média csak a miniszterelnök vejének korrupciós ügyéről akarta elterelni a gyanút...

A KOMMUNIZMUSSAL EGYÜTT POZITÍV DOLGOKAT IS ELPUSZTÍTOTTUNK - INTERJÚ A 8 HÓNAPRA FIZIKAI MUNKÁSNAK ÁLLÓ ÚJSÁGÍRÓVAL

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA PÉTER
2018.11.08.


Valamikor az egykori keleti blokk országaiban a gyárak csarnokai központi szimbólumok voltak: a sztálini szocialista realizmus fénylő templomai, később a puritánkodó Kádár-rendszer üzemei is a korabeli média fókuszpontjában voltak. A kilencvenes évek bezárás-,kiürülés-, romos gyár-történetei után a sajtó elfeledte ezeket a tereket, és ma már úgy tűnik, mintha nem is dolgozna többé senki, csak úgy a polcra kerül a zsemle, a csomagolt csirkecomb, mi meg hazavisszük. Eközben még a kasszáslány is mint csak reklám-paródia él bennünk, a boltban rájuk se nagyon nézünk.

Saša Uhlová cseh újságíró viszont nyolc egész hónapon át azok mellett élt és dolgozott, akik nélkül az életünk öt perc alatt megállna: sokszor pokoli, embert próbáló helyzetekbe került, mint alulfizetett „részmunkaidős”, minden hónapban máshol, magánéletét is kockáztatva. Tapasztalatairól cikksorozatot és könyvet írt, és Apolena Rychlíková, aki Uhlová munkatársa a cseh újbaloldali A2larmnál (a Mérce testvérlapjánál) „A munka korlátai” címmel filmet is készítette rejtett kamerás felvételei felhasználásával. Páros interjún kérdeztük őket a projektről, amely megváltoztatta, hogyan néznek a csehek a legrosszabbul kereső honfitársaikra.

Mérce: Saša eredeti, a Political Critique-en és a cseh A2larmon is publikált cikksorozata – amely alapján a film is készült – azt a címet viseli, „A kapitalista munka hősei”. Szüleink és nagyszüleink korszakából ismerjük a „szocialista munka hőseit”, mennyire volt ez a párhuzam szándékos?

Saša Uhlová: A fő ok, amiért ezt a címet adtam, az volt, mert amikor ezeken a helyeken dolgoztam, kicsit meglepett az a vibráció és energia, amely az emberekből áradt. Teljesen boldogan végzik ezeket a típusú munkákat, és szeretnének hasznos szolgálatot tenni, és a legjobbat nyújtani. Szóval egészen úgy tűnt, hogy ők továbbra is a „munka hősei”. Valójában élvezik ezeket a szar melókat, tudják, hogy szar meló, de tudják azt is, hogy szükség van rájuk. A másik ok az volt, hogy a mi országunkban, ahogy talán nálatok is, tudtuk, hogy a médiát nagyon is meg fogja érinteni ez a párhuzam, ez a célzás a szocialista időkre. Nagyon boldog voltam például, amikor a közrádió úgy jelentett be, mint egy hatvanas évekbeli riport készítőjét: „És most következik Saša Uhlova, projektjével, a kapitalista munka hőseivel.” És ez egészen normálisan is hangzott.

A kapitalizmus szó fontos volt nekem és Apolenának is, mert az utóbbi időben mintha fű alatt be lenne tiltva a használata. Nem akarjuk nevén nevezni a kapitalizmust mint politikai ideológiát, mert ez olyasmi, amit csak a kommunisták csináltak. Szóval újra el akartam terjeszteni ezt mint az ideológiára utaló kifejezést a közbeszédben, amennyire tőlem telik. Ilyen szó még a kizsákmányolás is.

És ezek az emberek valóban a kapitalista munka hősei.

Mindenhol ezzel találkoztam, és mindig el is mondom, mert nagyon fontos: a legalacsonyabb fizetésű munkásosztály körében rengeteg romával és vendégmunkással találkoztam, és mivel a többségi társaik napról napra velük dolgoznak, ezért szolidaritás alakul ki köztük: nem hiszik azt a végkimerülésig dolgozó roma nőket látva, hogy „nem akarnak dolgozni”.

Viszont miután a nyolchavi munkából visszatértem a rendes életbe, egy nagyon jól fizetett orvos rendelőjében mindjárt a legrosszabb, legvisszataszítóbb cigányozást, „migránsozást”, muszlimozást és szexizmust kaptam az arcomba. Ami a legszegényebbek között töltött 8 hónap után szinte sokkhatásként ért. Őket ezek a kulturális vagy „faji” témák nem foglalkoztatják, ez számomra egyszerű középosztályi és elitpassziónak tűnik...

KEPES ANDRÁS: "AZ A KIRÁLY, AKINEK NINCS BOLONDJA, MAGA BOLONDUL MEG"

HVG ONLINE / KULT
Szerző: BALLA ISTVÁN.
2018.11.08.


Gátlástalan NER-lovag, a privatizáció során meggazdagodott baloldali oligarcha és a milliárdosok inasává lett pedagógus – fájóan ismerős alakokat zár össze egy alpesi villába a hatalom pusztító természetéről szóló új regényében Kepes András. Az író-tévés szerint nincs veszélyben a nyugati kultúra, csak egyes csoportok politikai érdeke diktálja, hogy propagandacélból ennek az ellenkezőjét állítsák. Hogy jön ide a pornográfia? Miért néma a próféta? Lehet-e még érvekkel meggyőzni embereket? Interjú.

hvg.hu: Az Istenek és emberek hasonlóan épül fel, mint egykori tévéműsora, a Desszert. Három szereplő (itt három házaspár) jókat eszik, miközben az asztalnál beszélgetnek. Ez volt a minta, amikor elképzelte a regényt?

Kepes András: Nem csak a Desszertben volt három vendégem, a Tövispusztacímű regényem is három családról szól. Szeretem a dolgokat minimum három oldalról megvizsgálni, mert nem hiszek az egylövetű igazságokban. Mindig érdekes, hogy a különböző igazságok mit kezdenek egymással. De a Desszerttel ellentétben, ebben a regényben a természet is beleszól a vitába. Mert a természetnek is van igazsága, naponta érzékeljük a globális felmelegedést, az elsivatagosodást, a hurrikánokat, az emberi életre alkalmas területek csökkenését, az egyre több lavinát, amely a hőseimet is csapdába ejti, és ha nem ismerjük fel a természet törvényeit, akkor kegyetlenül megbüntet érte.

hvg.hu: Három szereplője nagyon valóságosnak tűnik. Szinte rá tudnánk húzni egy-egy ismert figurát mind a pártállam szétesése idején, baloldali támogatással meggazdagodott figurára, mind az utóbbi tíz évben viharos gyorsasággal meggazdagodott, a kormánynak kommunikációs és kampánytanácsokat adó NER-lovagra. Korábban azt nyilatkozta, hogy ma már nem lehetne olyan beszélgetéseket összehozni, mint a Desszertben, mert egyáltalán nem hallgatjuk meg egymást. Azért regényben mégiscsak összehozható két, politikailag eltérő oldalhoz tartozó ember?

K. A.: A regényem hősei fiktív karakterek, de ha valóságosnak tűnnek, az jó jel. Azt jelenti: sikerült hús-vér figurákat teremteni. Ami a kérdésnek azt a részét illeti, hogy összehozhatók-e, mondjuk egy asztal mellett ezek az emberek, nos,ha az érdekük úgy kívánja, politikai oldaltól függetlenül összejönnek ők a valóságban is, legfeljebb nem a képernyőn. A regényben a friss milliárdos is azért érkezik a svájci luxusvillába, mert szeretne beszállni egy üzletbe, amit a másik tart a kezében. A regény egyebek között a hatalom és a kapzsiság pusztító természetéről szól, ami nem csak a politikában, hanem a különböző intézményekben, az üzleti életben, kórházakban, színházakban vagy akár a családi hierarchiában is rombolja a barátságot, a párkapcsolatot, a szexualitást. Mert az emberek a hatalomért és a vagyonért kénytelenek eldobni a hagyományos közösségi értékeiket és a lelkiismeretüket. A regényben az egyik milliárdos a művelt munkáskultúrát, a másik a paraszti és a polgári kultúrát vetette el az anyagi érdekekért. Mondhatnánk, hogy ez Magyarország, de ugyanilyen folyamatok a világon ma már sokfelé lejátszódnak, a környező volt szocialista országokon kívül, Törökországtól Venezueláig, Olaszországtól, Ausztrián át lassan az Egyesült Államokig. Tudományosan bizonyított, hogy a hatalom komoly agy- és személyiségkárosodást okoz. Az egészséges ember az empátiájával tájékozódik a környezetében, aki hatalmi helyzetben van, viszont úgy érzi, nincs szüksége empátiára, és elveszíti az igényét, hogy másokra odafigyeljen. Ez az elbutulás folyamata. A hatalom paradoxona, hogy ezek az emberek éppen azt a képességüket veszítik el, ami hatalomra segítette őket, szorongani kezdenek, és elpusztítják a környezetüket. A hatalom legnagyobb vesztesei mindig azok, akik feltétel nélkül hisznek abban, mert a többiek legalább automatikusan védekeznek...

SEMJÉN ÉS A TEREK

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.11.08.


Ó, milyen rég foglalkoztunk Semjén lovaggal, Szent Hubertus kedvencével, a víg szerzetessel, ki rénszarvasháton lovagol Lappföld jégmezőin... Hát mit művel mostanság a szentéletű, de főleg bülbülszavú atyafi? Nyugalom, hű maradt önmagához, mint napra éj: semmi jót. Most épp a hon közterületeit helyezi törvényen kívül és belül, bizonyos alkalmakból.

Ez a mostani kor jogtörténeti szempontból csemege lesz majd az utódaink számára, ugyanis ennyi hülye, igazságtalan, kicsavart, kivételekre alapuló, személyekre szabott és látszólag értelmetlen jogi szabályozás még a bizánci császárok idejében sem volt, pedig azok a cipőviselet mikéntjét is törvényben írták elő (piros cipője például csak a császárnak lehetett). Késő korok történészei majd különös, elfajzott területként vizsgálják a mai magyar jogot, valami olyasminek fogják találni, mint a biológusok a csernobili Zónát, ahol a kedvezőtlen körülmények hatására sok minden előfordulhat, ami máshol nem, és időnként recsegve lezuhan a fák koronájából egy-egy tehénfészek vagy bőgve legelnek a pontyok. (Tényleg: ott még nem vadászott Semjén, dobjunk is össze neki egy pripjatyi kirándulásra egy kis pénzt, hívjuk meg rá, szerintem felejthetetlen élményben lesz része. Főleg, ha a visszautat nem fizetjük, és majd radioaktív Derszu Uzalaként kell életben maradjon a sugárzó bozótban.)

No, de hát mit művelt már megint ez a szent és okos ember? Zavarban vagyok, ugyanis erre nincs megfelelő kifejezés, talán még a „közterületek időleges elcsatolása” lenne a legpontosabb, csak hát ahhoz tudni kéne, honnét csatolják a közterületet és hova. Az sem túl világos, miért pont most szállta meg a Szentlélek, hiszen ezt a törvénymódosítási javaslatot 2010 óta bármelyik napon benyújthatta volna, mégis csak most jött rá a roham, holott nincs is semmi apropója a dolognak. Az utóbbi időkben nem voltak tömegtüntetések sem a Kossuth téren, sem másfelé. Ennek is megvan a maga oka, és majd sort kerítünk rá, de lássuk előbb, miről beszélünk, mert Jupiterre mondom, érdekes.

Hát arról, hogy nemzeti ünnepeken ezentúl Semjén tegnap benyújtott törvénymódosítási javaslata szerint (a településképvédelmi törvényhez, ugyanis a plakáttörvénynek is, ha még tetszenek rá emlékezni, meg a gyülekezési törvénynek is ezen keresztül törtek utat a jogrendszerbe) nemzeti ünnepeinken a közterületek jelentős része nem minősülne közterületnek, hogy ne lehessen rajtuk tüntetni. Ezen közterületek pontosan meg is vannak jelölve, időpontokkal együtt, mikortól nem közterületek, meddig. Akkor lássuk őket:...

ÍGY FOSZTJÁK KI A CSOMAGJÁT A LISZT FERENC REPÜLŐTÉREN

INDEX
Szerző: FÖLDES ANDRÁS
2018.11.08.


„Bele van kalkulálva a rakodók bérébe, hogy szajréznak” – foglalta össze a Liszt Ferenc repülőtéri csomaglopási botrány lényegét egy, a lapunknak megszólaló rakodómunkás. A témával néhány hete kezdtünk foglalkozni, amikor egyre több olvasónk számolt be arról, hogy a Budapesten áthaladó csomagját kinyitották, átkutatták, értékeit ellopták.

A neve elhallgatását kérő informátorunk elmondása szerint azért volt hajlandó beszélni, mert a budapesti repülőtéren uralkodó állapotok idővel azt is a bűnbe sodorják, aki amúgy becsületesen végezné a munkáját. A csomagok fosztogatása ugyanis folyamatos probléma a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren.

„Nem a repülőtér épületében történik a csomagok nyitogatása. A csomagfeladás útja végig be van kamerázva, a különböző cégek munkásai együtt dolgoznak, ott van a repülőtéri személyzet is. A nyúlkálás akkor kezdődik, amikor a csomag elhagyja az épületet, és elindul a repülőgép felé” - magyarázta a folyamatot informátorunk. A repülőgépnél viszont már több évtizedes rutinnal folyik a munka.

A RAKODÓK HÁROMFŐS BRIGÁDOKBAN DOLGOZNAK.

Egyikük lenn a futószalagra rakja a bőröndöket, két ember pedig a csomagtérben tevékenykedik. A poggyásztérben dolgozók közül az egyik munkás a rakodó, a másik a nyitogató. A nyitogató ember a munka elején falat épít a nehezen felnyitható csomagokból, többnyire a fóliával betekert bőröndökből.

A rakodó feladata a legösszetettebb. Kell hozzá fizikai erő, hogy lekapja a futószalagról az érkező csomagokat. Ugyanakkor jó megérzésre és rutinra is szüksége van, hogy egyetlen pillanat alatt eldöntse, ígéretes bőrönddel van-e dolguk, vagy olyannal, amivel nem érdemes foglalkozniuk. Az utóbbi esetben elhelyezi a poggyászt a poggyásztérben. Ha azonban úgy ítéli meg, hogy a csomagban érték lehet, az épített fal mögé dobja azt. Itt lép be a fosztogató, aki gyorsan kinyitja, átkutatja a bőröndöt, hogy végül visszazárva berakja a többi közé...

VIP-KLUB EGY TENISZAKADÉMIÁN? KISVÁRDA A MEGFEJTÉS

INDEX
Szerző: JÁVOR BENCE
2018.11.06.


Ha már Felcsút a modern kori futball központja lehetett, Balatonboglár pedig névlegesen a kézilabda fellegvára, nem kell meglepődni, hogy egy Kisvárdához közeli halastó mellett a teniszt szeretnék felfuttatni. Ki tudja, lehet, hogy a magyar tenisz új fellegvárának alapjait láthatjuk körvonalazódni, de nagyobb a gyanú, hogy Seszták Miklós baráti köre fog jól járni.

A kormány eddig talán legkülönösebb sportberuházása kezdődhet meg hamarosan Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter városának szomszédságában. Egy angol nyelvű bentlakásos teniszakadémia a hozzá tartozó 48 fős kollégiummal, főépülettel, egy center- és további 11 teniszpályával, nem utolsósorban pedig egy úgynevezett klubépülettel, amit a terület legszebb részén, a halastó partján építhetnek fel, a sportiskolától elzártan.

Október 26-án derült ki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, illetve a Magyar Tenisz Szövetséggel kötött szerződések alapján beruházóként megjelölt Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft. szeptemberben kiírt közbeszerzése sikeres volt, a bontási jegyzőkönyv szerint a nyírturai Kermi-Szolg Kft. lett a befutó nettó 2,38 milliárd (bruttó 3 milliárd) forintos ajánlattal, a szerződés megkötésével már csak a november 5-ig tartó szerződési moratóriumot kell megvárni.

Hogy az ár sok vagy kevés, azt nehéz eldönteni, de az októberben átadott pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia nettó 2,5 milliárdba került, a hozzá tartozó 60 fős kollégiummal és tantermekkel (bő 1800 négyzetméteren), szabadtéri kosárpályákkal és egy 3850 négyzetméteres sportcsarnokkal, amiben keresztben elfér 3 kosárpálya, és van benne egy 1320 fős lelátó is. Nem tűnik annyira olcsónak alig 100 millióval kevesebbért építeni egy összesen bő 2700 négyzetméter szintterületű teniszakadémiát, még a hozzá tartozó 11 teniszpályával együtt sem. (Százhalombattán 2018 szeptemberében 76 millióért találtak kivitelezőt hat salakos pálya építésére, világítással, lelátókkal és minden egyébbel együtt)...

GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM CÉGES PARTNEREKKEL - A PÉNZ NEM ELÉG, HELYISMERETRE IS SZÜKSÉG VAN

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.11.07.


A gyermekszegénység ma Magyarországon az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma. Ebbe a bonyolult és kínzó problémahalmazba hatékonyan beavatkozni kívülről csak helyi, terepi tapasztalattal bíró, az érdekeket kezelni tudó szervezetek segítségével érdemes.

Írtam már arról, milyen örvendetes, hogy a hazai cégek között is rohamléptekben terjed a CSR, vagyis a társadalmi szerepvállalás gyakorlata. A nemzetközi céges világban szinte kötelező elem ez, de a segítő szándék egyre inkább életre hívja a legkisebb hazai vállalkozásoknál is. A terep, ahová ez a szándék becsatornázódhat, nagyon sok lehetőséget ad. A gyerekszegénység elleni küzdelemhez azonban nem egyszerű kapcsolódni. A rászorulók száma óriási, ezért nehéz kiszűrni, hogy hol lehet a leghatékonyabb a segítség, és olyan az üzenet, amiből a segítő is pozitívan építkezik. Rögtön ott az első kérdés: kit, hol támogassanak?

Vajon ott, ahol a leghangosabban kiabálják, hogy baj van? Nos, ez nem mérvadó. Sokszor a legcsendesebb házakban van a legnagyobb baj, csak a csukott ajtók mögött nem látszik. És van, hogy ők sem akarják, hogy más észrevegye. Mert szegénynek lenni nem jó. Vagy oda kell vinnünk a segítséget, ahol kérik? Nos, így is tévedhetünk. Mert sokaknál ez lett a túlélési stratégia: kérni, és kérni, kihasználva az internet adta lehetőségeket is, így előbb-utóbb megesik a szíve valakinek rajtuk.

A siker azonban itt nem abba az irányba visz, hogy akkor ezután legyen erő arra, hogy a sorsán próbáljon változtatni, hanem az újabb támogatók elérésére, inkább eltúlozva, mintsem reálisan előadva a bajt. Onnan ismerszik meg az ilyesmi, hogy az okok firtatásánál mindig mindenkit hibáztatnak az életük nehézségeiért.

Mintha minden ő ellenük lenne, szándékoltan, összefogva, és az áldozati szerep és tudat válik hangsúlyossá. A segítség pedig náluk épp a „tanult tehetetlenséget” erősíti. A „majd megoldja más” szemléletet. Logikusan, hiszen ez kap megerősítést: a kérés, és annak teljesülése.

Kérjenek hát tanácsot az adományozók a családsegítőtől? Nos, ő nem szívesen jelöl meg konkrét családokat. Mert ahol sok ilyen család érintett a problémában, ott a családsegítő pontosan tudja, mekkora cirkusz lehet abból, ha egy, két, vagy akár 10 családot kiválasztanak. A megsegítetettek pedig sokszor elátkozzák a napot is, amikor alanyai lettek a támogatásoknak, mert ezt követően rengeteg negatív dolog éri őket a többi rászoruló felől.

Akkor támogassák a települési óvodát, iskolát? Nos, a rendszer ennek most nem kedvez, hiszen az intézményrendszer azt kommunikálja, hogy minden rendben van. Akkor minek is kellene oda segítség? Egy cég nem titokban szeretné szervezni a segítséget, ám az intézmény, ha szüksége is lenne rá, nem mer a támogatás alanya lenni. Engedély nélkül meg pláne nem.

Talán az egyházi vonal lehet a jó? Nos, itt azért van egy erős szűrő, hiszen csak azokat érik el ezen a vonalon, akik a vallási közösség tagjai. A többi rászorulót ezen a rendszeren kívül nem lehet elérni. És sokan vannak, nagyon sokan, akik rászorulók, de nem templombajárók.

Esetleg a kisebbségi önkormányzatokon át? Nos, itt, tisztelet a kivételnek, többnyire önös érdekekbe futhatnak azok, akik támogatnák a családokat. Ugyan örömmel fogadják a segítséget, de az adományok szétosztása, a segítség becsatornázása már korántsem a rászorultság elvei alapján történik, hanem a rokonság, függőség viszonylatában értelmeződik az egész akció. Ez gyakran nagyon durva konfliktusokhoz vezet.

A megoldás csak az olyan szervezetek, személyek, intézmények támogatása lehet, amelyek benne élnek az elszegényedő közösségekben, látják a rászorulókat, tudják, kik az ügyeskedők, esetleg olyan működési színtereik vannak, ahol a segítő szándék többféle módon is helyet találhat magának.

A cégek leginkább az állami gondozottakat találják meg, ott többnyire szívesen is fogadják őket. Bár itt nem gyerekszegénységről beszélünk, mert nincs probléma az alapszükségletek ellátásánál, mint a szegény családban élő kis társaiknál, de a szeretethiányra mindenképp jó beavatkozási pont egy-egy játékos nap, vagy ajándék, főleg karácsonykor. Mostanában kérnek tőlem segítséget a Biztos Kezdet Gyerekházak is. Kicsit óvatos vagyok az ajánlásukkal, hiszen most a Gyerekesély programokban kapnak újra támogatást, ráadásul önkormányzatfüggő az is, hogy mennyire fogadhatják azt el. Azt is látom, hogy nem mindig érik el az igazán rászorulókat, de a kérések azt jelzik, hogy nem jut náluk mindenre. Például játékra, rajzfelszerelésre, társasjátékokra, mesekönyvekre szükségük lenne. Ezek a szervezetek a három év alatti gyerekekkel foglalkoznak, de nemrég közösségi színteret is kapcsoltak hozzájuk, így a nagyobbakat is elérik.

És persze ott vannak a gyerekszegénység ellen küzdő civil szervezetek. Következzen néhány példa arra, hogy miféle céges odafordulások alanyai voltunk az utóbbi időben:...

LAKÁSÁFA-ENGEDMÉNY: SOK-SOK MILLIÓT LEHET SPÓROLNI A A HOSSZABBÍTÁSON

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VARGA DÓRA
2018.11.08.


Maradhat 2019 után is az ötszázalékos áfa, de csak ott, ahol már megvan az építési engedély. A magánépítők hoppon maradhatnak

Fellélegezhetnek azok a lakásvásárlók, akik a tervezői asztalról vásároltak új építésű lakásokat, de az építkezéseknél jelentős csúszásokat tapasztalnak. Gratulálhatnak maguknak azok a beruházók is, akik a kedvezményes lakásáfa körüli bizonytalanság ellenére úgy döntöttek, belevágnak további lakásépítési projektekbe. Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán ugyanis bejelentette: a 2018. november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkező lakóingatlanok értékesítésénél 2023. december 31-ig még alkalmazható lesz az 5 százalékos kedvezményes áfa-kulcs – amennyiben eddig az időpontig eladják ezeket a lakásokat. A Pénzügyminisztérium a parlament törvényalkotási bizottságán keresztül még a héten benyújtja ez irányú javaslatát, és amennyiben elfogadják - márpedig efelől a parlament működési gyakorlatát tekintve nem sok kétség lehet – egy jelentős jogbizonytalanságot rendez. A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint 2020-tól megszűnik az új lakásokra vonatkozó, 2016-ban bevezetett 5 százalékos kedvezményes áfakulcs, és ismét 27 százalékos áfát kell majd fizetni ezen lakások vásárlása után is. A kezdettől világos jogszabályok ellenére azonban az ingatlanpiacon élt a remény a hosszabbítás iránt, amit a kormány is erősített azzal, hogy lebegtette a kérdést. Kategorikus kijelentést a kedvezményes áfa 2019 végi tényleges megszűnéséről csak a választások után tett Varga Mihály. 

A problémát az jelenti, hogy az építőanyag és munkaerőhiány miatt számos, már megkezdett projekt csúszik – akár fél évet-évet is -, ezért már egy jó ideje látható, hogy többezer beígért lakás nem készül el 2019 végére. Ha viszont az átadás 2019-től 2020-ra tolódik, akkor egyik napról a másikra több mint 20 százalékot ugrik az ár, így például egy eredetileg 40 millió forintért kínált ingatlan ára 48 millióra kúszik fel. Ez különösen a hitelből vásárlóknak okoz komoly problémát: a nagymértékű drágulás fedezetét nem tudják kigazdálkodni, és az októbertől szigorított hitelezési szabályok miatt valószínűleg több hitelt sem tudnának fölvenni. Így nem csak a lakás úszik el, de az addig befizetett foglaló is. A helyzet megoldására a bankok sem tudtak megnyugtató választ adni. 

Úgy tűnik, a helyzet tarthatatlanságát a kormány is egyre inkább belátja, pár hete ugyanis már tett egy engedményt: a 2019 végén szerkezetkész állapotú társasházak lakásaira 2019 után is alkalmazni lehet az 5 százalékos áfakulcsot. A mostani javaslat még egyértelműbbé teszi a helyzetet: a már építési engedéllyel rendelkező lakások esetében a vevők és az eladók is nyugodtan számolhatnak továbbra is az 5 százalékos áfával. 

A forgalmi adó körüli bizonytalanság miatt egyre lanyhuló építkezési kedven azonban valószínűleg nem lendít majd túl sokat az engedmény, hiszen az ezután engedélyezett lakásokra már nem vonatkozik...

A BÍRÓKRÓL ÉS BÍRÓSÁGOKRÓL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÜDI JÁNOS
2018.10.31.


Mindnyájunk érdeke, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott keretek figyelembevételével, a jog által megállapított működési rendben, a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között lássák el feladataikat. Az államnak a jog uralma alatt kell állnia. Ezek a demokratikus jogállam jellemzői, mutatott rá az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában [56/1991. (XI. 8.) AB h.].



A függetlenségről és pártatlanságról

A hatalomgyakorlás legfontosabb korlátja a független és pártatlan bíróságok megléte és működése. A független és pártatlan bíróság kéri számon az állam nevében eljárótól – legyen az miniszterelnök, miniszter, polgármester, jegyző – a jogszabályok megtartását. A független és pártatlan bíróság óvja meg az embereket, a szervezeteket az állam túlkapásaitól. A független és pártatlan bíróság egyik garanciája a bírói függetlenség.

Látszólag Magyarországon minden rendben van. Csak el kell olvasni az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el.” Magyarországon minden rendben van. Csak meg kell érteni az Alaptörvény 26 cikkét: „A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.” Magyarországon még sincs rendben semmi. Az Alaptörvény és az Alaptörvényre épülő jogrendszer mellett a bírói hatalmi ág függetlensége éppúgy illúzió, mint minden más, az alaptörvényben elismert alapvető egyéni és közösségi jog érvényesülése.

A bírák függetlenségét azok a törvények adják, amelyeknek alá vannak rendelve. Az 1949-ben kihirdetett alkotmány 41. §-a (2) bekezdésének szövege szó szerint megegyezett a bírákra vonatkozó – idézett – mondat első felének szövegével. Mégsem jut eszébe senkinek azt állítani, hogy a bírák valóságos függetlenséggel rendelkeztek. Hasonló a helyzet ma is. Ha a törvények tisztességtelenek, az azokat alkalmazók sem hozhatnak tisztességes döntést. Lehet-e tisztességes törvényt alkotni minden előzetes egyeztetés nélkül, egyetlen nap alatt? Lehet-e tisztességes egy adott személy, szervezet kivételes helyzetbe hozásához megalkotott törvény? Lehet-e tisztességes az aktuális napi politikai helyzet megoldására megszületett törvény? Nem álkérdések ezek. Ilyen törvények születtek 2010-et követően, egymás után.

A bírói hatalmi ág helyzetének megítélésénél a bíróságok helyzetét is mérlegre kell tenni. Az ítélkezés joga – az igazságszolgáltatás részeként – a bíróságot illeti meg, s nem a bírót. Ezt rögzítette az alkotmány mindenkori szövege, és ezt rögzíti az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése is. A bírósági igazságszolgáltatás alapja a bírói tevékenység, amely egyesbíró esetén a bírósági ítélet formájában ölthet testet. Ha a bíróság tanácsban ítélkezik, a tanács tagjai függetlenségük tudatában, szavazással hoznak határozatot. A pártatlan és független bírói hatalom lényege: elválik a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, független azoktól, nincs alárendeltségi viszony a hatalmi ágak között. Az alaptörvény – miközben deklarálja a bírói függetlenséget – a bíróságokat kiszolgáltatott helyzetbe hozza...

A FIDESZESEK HISZIK, VAGY TUDJÁK, HOGY ORBÁNT GRAZI PSZICHIÁTRIÁN KEZELIK?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.11.08. 


Az Index ügyes módját találta meg annak, hogy behozza a legitim nyilvánosságba Orbán Viktor grazi klinikán folytatott állítólagos pszichiátriai kezelését, ha ez volt a szándék. Ez a “hír” ugyanis régóta kering a közösségi médiában és a másodlagos nyilvánosságban, de az Index ügyesen emelte a mainstream médiába annak a kutatásnak részeként, hogy milyen típusú összeesküvéselméletek élnek a magyar közvéleményben.

Ezek között a legtöbb az Orbán-rezsim által gerjesztett álhír és konspirációs elmélet, amely épp Orbán propagandagyárának terméke, mint például a bevándorlás szervezése, Soros és Brüsszel irányításával és pénzelésével. Ezek mindegyike olyan elmebetegséget feltételez és grazi klinika után kiált, mint amivel Orbánt hírbe hozták. Az Index által közölt felmérésben az a meghökkentő, hogy a pszichiátriáról szóló híreket a fideszesek csaknem egynegyede is elfogadja.

Ez az adat azt a kérdést veti fel, hogy Orbán grazi pszichiátriai kezelését a fideszesek hiszik vagy tudják? Ha nem biztos tudásuk van erről, hanem elfogadják ezt a feltételezést, akkor a fideszesek, legalábbis feltételezik, hogy Orbánnak szüksége lehet egy ilyen pszichiátriai kezelésre, különben nem hinnének benne. A harmadik lehetőség, hogy a fideszesek ebben is csak úgy hisznek, mint más konteókban. A furcsa ebben, hogy ez nem konteó, azaz nem összeesküvéselmélet, legfeljebb álhír, ha nem igaz.

Sajnos, ezekre a kérdésekre nem tért ki a felmérés, ahogy arra sem, hogy ezek a fideszes és nem fideszes válaszolók mit tartanának ijesztőbbnek: ha Orbánt kezelik a pszichiátrián akár Grazban, akár másutt, vagy nem. Mert ez sem egyértelmű: ha valaki beteg, akkor azt jobb, ha valóban kezelik. Ugyanakkor az is riasztó alternatíva lehet, ha az ország korlátlan hatalommal rendelkező urát elmeorvosok tartják használható állapotban.

A felmérés egyéb tételei közül a grazi pszichiátriai kezelés annyiban is különbözik, hogy míg az összes többi teória esetében olyan agyalágyult kitalációkról van szó, amelyeknek semmi alapjuk nincs, és mind a kitalálóik, mind a terjesztőik gyakorló elmebetegeknek is tekinthetők (mint a Soros- és a Brüsszel konteók esetében). Vagy csak következtetni lehet rájuk, mint amilyen az a feltételezés, hogy Putyin zsarolhatja Orbánt. Bizonyíték nincs, de annyit lehet tudni, hogy Orbán biztosan zsarolható, másrészt ismerjük az orosz módszert.

Miközben Orbán zsarolás nélkül is beleszaladhatott Putyin gyilkos ölelésébe, hogy elkerülje az épeszű liberális Nyugat demokratikus kontrollját, de ilyen titkosszolgálati beágyazottság és ilyen piszkos anyagi ügyek, ennyi stróman mellett elképzelhetetlen, hogy az oroszok ne dolgoztak volna rá Orbánra, és ne tartanák a markukban. De mindez még csak feltételezés a baltás gyilkossal együtt, miközben ott is láthatóvá vált 7 millió guruló azeri dollár, aminek nyoma veszett.

A grazi (vagy máshol zajló) pszichiátriai kezelés feltételezésének azonban vannak látható alapjai. Orbán kontrollálhatatlan nyelvmozgásai szakemberek szerint a skizofrénia elleni gyógyszerek mellékhatása. De bármi legyen is az oka, az biztos, hogy nem normális, és ezt kezelni kellene. Mivel ez láthatóan kontroll alatt van tartva, nagy valószínűséggel ez orvosi beavatkozás eredménye lehet. Ezt azonban jogában állna az ország lakosságának tudni.

Az ugyancsak más kérdés, hogy Orbán magatartása és viselkedése is okot ad bizonyos feltételezésekre. Mi például teljes meggyőződéssel állítjuk, hogy a sorosozás és az illiberális rendszer építése túllépett azon a szinten, amikor ezt felelőtlenségnek lehet nevezni. Ez már az elmebetegség valamilyen formáját feltételezi, s ebből a szempontból riadtan szemléljük a “miniszterelnök” állapotának rohamos romlását. Aki ilyeneket beszél, az nem normális...

KGFB: AKÁR FELEZHETŐ IS A DÍJ

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.11.08.


Egyik olvasónk örömmel jelezte, hogy 54 százalékot, majdnem 37 ezer forintot spórolt kötelező autóbiztosítási (kgfb) díján. Más több mint 30 százalékos díjemelésre panaszkodott. Bár utóbbinak nem volt igaza, de mégis mindenkinek ajánljuk, hogy kontrollálja, mennyit fizet autója után. Különösen a most valóban elérhető nem csekély kedvezményekre jó figyelni.

Egyik olvasónk jelezte, hogy Suzukijának a korábbi majdnem 68 ezer forintos éves kgfb-díja alig több mint 31 ezer forintra esett. Először mi is szkeptikusok voltunk, de kiderült: reális az ilyen nagy mutatvány is. Sokat számított, hogy búcsút mondott a csekkes fizetésnek, sőt azt is vállalta: megadja minden elektronikus elérhetőségét (email, mobil) a biztosítónak. Igazán nagy díjcsökkentést azonban azzal sikerült elérnie, hogy a gyereknek nemrég vett lakás biztosítását az Aegonnál kötötte. Az Aegon ugyanis a nála frissen (120 napon belül) lakásbiztosításra szerződő kgfb díját akár meg is felezi. (Lakás együttkötési kedvezményként az Allianz 5 százalékot ad.)

A biztosító díjközlését (aminek november 11-ig kell az évfordulós váltók számára megérkeznie) esetenként másképp kell nézni, mint korábban. A korábbi baleseti adó „beolvad”, 2019. január elsejével már a kgfb-díj része lesz. Ez tehát (ami olvasóink között is akadt, akit megtévesztett) nem díjemelés. Az összehasonlításhoz a bruttó összegeket kell venni.

Csak érdekességként kiszámoltuk, hogy ugyanő mennyit fizetne, ha fiatal vezető lenne (nem az). Önmagában ez a tény a díjat mintegy 14 ezer forinttal dobná meg. Ajándékoznak, de büntetnek is a biztosítók. A díjat jócskán megnövelheti a károkozás mellett például az életkor, a lakóhely, de az is, ha sokat jár valaki külföldre, illetve másoknak (különösen fiataloknak) átengedi a vezetést...

KOLUMBIA, TE DRÁGA?


HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Péter
2018.11.08.


Kolumbia nem feltétlenül tartozik a magyarok kedvelt úticéljai közé, még Latin-Amerikában sem, de ez mostanában mintha változni látszana. Így aztán érdekes lehet kicsit körülnézni, mi mennyibe is kerül ebben az egzotikus és izgalmas országban. Kalauzunk Péter, aki már korábban is írt posztot Kolumbiából (itt olvashatod).

„Egyre többen érdeklődnek Kolumbia iránt Magyarországról is. Egy állandóan visszatérő kérdés, hogy milyen drága Kolumbia turista szempontból? A kérdésre egyértelmű választ (tehát hogy olcsó vagy drága ország –e) nem lehet adni, de ebben a cikkben ezt a kérdéskört próbálom majd körüljárni.

Kezdjük az egyik legáltalánosabb kérdéssel: Kolumbiába repülni Európából nem olcsó mulatság, de aki picit járatos a repülőjegyek világában, talán nem is drága. Bécsből jellemzően a holland KLM/AirFrance légitársasággal 530 – 600 euróért kínálnak retúrjegyeket Bogotába (európai átszállással)...

KARSAI LÁSZLÓ: GERŐ ÉS A HOLOKAUSZT

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: KARSAI LÁSZLÓ
2018.11.07.


Nemrég közöltük Gerő András: A holokauszt története és a Gonosz mibenléte című vitaindító írását a Sorsok Háza koncepciójáról és az általa generált emlékezetpolitikai dilemmákról. Az írásra elsőként Gábor György és Vörös Kata válaszolt A Sorsok Háza sorstalansága című szöveggel, majd Karsai László közölt véleménycikket a témában A Sorsok Háza és akik gründolják címen. A vita legutóbbi fordulójaként Gerő ezen írásokra adott válaszát közöltük, majd Betlen János véleménye volt olvasható. Most Karsai László viszonválasza következik.

Gerő András legújabb vitacikkében azt állítja, hogy ő már megírta a Sorsok Háza „koncepciójának jelen állását.” Indulatos, személyeskedő mostani cikkében sem próbál meg arra az egyszerű kérdésre válaszolni, hogy hol van a kiállítás végleges koncepciója, történeti forgatókönyve és maga a kiállítás véglegesnek szánt forgatókönyve? Négy éve, amikor a Bálint Házban megpróbált velem vitatkozni, maga is bevallotta, hogy nem ért egyet Schmidt Máriával abban, hogy mindent titkosított.

Gerő fogalmazhatott volna finomabban is, például írhatta volna azt, hogy tévedtem, megtévesztettek, ő nem interjúzgatott Izraelben.

Nem „szemenszedett hazugságot” írtam, csak hittem valakinek, akinek volt és van rálátása a Sorsok Háza-projektre, sajnálom. Gerő dühöngésével, gorombáskodásával csak a fontosabb kérdésről szeretné a figyelmet elterelni: miért és ki, vagy kik interjúzgattak négy-öt évvel ezelőtt Izraelben és Magyarországon? Miért nem válogattak, tallóztak a már akkor is nagy számban és évtizedek óta rendelkezésre álló holokauszt visszaemlékezések közül? Milyen prekoncepció alapján választották ki az új/régi interjúalanyokat? Miért bírálták meg a nemzetközi szakértők az általuk összeállított kétórás filmanyagot?

Gerőt megtévesztették, rosszul tudja, nem vagyok a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) „hajdani oktatója”. Ez a kifejezés annyira megtetszett neki, hogy kétszer is megismétli cikke velem foglalkozó rövid részében. 1975-től 2016-ig tanítottam az SZTE BTK-n, majd 2017-ben az egyetem szenátusa „professor emeritus”-címet adományozott nekem. Ma is tanítok a doktori programban, és bár lehet, hogy ez Gerőt és elvbarátait elborzasztja, vannak PhD-hallgatóim, akik ma is magyar holokauszt tárgyú disszertációikon dolgoznak...

NE HALADJUK MEG! LÉCCI!

168 ÓRA ONLINE
Szerző: CEGLÉDI ZOLTÁN
2018.11.08.


Pont két évtizedes a félreértés, hülye divat, alibi, miszerint az a politikai innováció és siker, ha egy párt „végre meghaladja a jobb-bal megosztottságot”. Nem.

Minimum két apropóm van erről írni. Az egyik a szocialista EP-képviselő és valószínű közös MSZP–Párbeszéd európai listavezető Ujhelyi István akciója, amellyel a baloldali politikus történelemkönyvet küldött a jobboldali Európai Néppárt politikusának, Jean-Claude Junckernek. Utóbbi Erdély és Románia egyesülésének centenáriumán azt mondta, hogy „az egységes Romániát egész Európa ünnepelheti”. A barom. A másik ok pedig az a teljesen egyértelmű tény, hogy az LMP és a Jobbik meghaladós összefogósdija nem hoz, hanem visz.

A „meghaladás” ugyanis buta és tisztességtelen dolog.

Buta azért, mert a politika tartalmi kérdéseire adott válaszok igenis besorolnak ideológiailag. Amint kifejted az egészségüggyel kapcsolatos álláspontodat, hogy kizárólag állami rendszer, magas arányú beszedett és az állami biztosító által szolgáltatásfinanszírozásban visszaosztott pénzek, vagy magánbiztosítók, egyéni felelősségvállalás és öngondoskodás, esetleg ezek kombinált megjelenése, a politikai iránytű máris lendül. Ugyanez történik, amikor az oktatáspolitika a téma. Elhelyez a térképen, hogy beengeded-e a roma gyerekeket a jó általános iskolába, hogy egyenlően kezeled-e az állami, egyházi és alapítványi középiskolákat, hogy szedsz-e a tandíjat az egyetemeken, kitől, mennyit és mikor. Adók, szociálpolitika, önkormányzatiság, minden, a hétköznapi életet, illetve egy nemzet jövőjét érintő döntés vagy ellenzékben az arról szóló ígéret besorol. Butaság azt hirdetni, hogy létezik steril összefogós-meghaladós közjó.

Másfelől pedig tisztességtelen olyan ellenzéki politikát vinni, amely tudatosan kerüli e kérdéseket. Az áprilisi választás után Oszkó Péter adott egy kiváló interjút, amelyben elmondta, hogy bár ellenzéki pártra szavazott, de nem tudja, ha kormányra került volna a választottja, illetve praktikusan az összes ellenzéki párt, milyen gazdaságpolitikát valósítottak volna meg. Még Oszkó sem tudta, emberek! És mielőtt jönne a „de benne van a programban”, most szólok, hogy olvastam minden párt programját, és egyikből se derül ki még az sem, hogy pontosan hány kulccsal és milyen százalékokkal fizetnék adót, ha ők nyernének!

Pont fordítva kéne. Amikor Ujhelyi kiosztja Junckert, egy jobboldali, tehát vele vitázó, hozzá képest mást gondoló politikust bírál, azt, aki minden szóvirág ellenére praktikusan még mindig Orbán Viktort védi és bújtatja a frakciójában. És az „óbaloldal” meghaladására induló, tíz éve a baloldal megújítását hirdető LMP hogyan akar a puszta hatalomtechnikai risztelésen túl, a széljobbról behúzva ideiglenesen a Fidesz hóna alatt tanyázó Jobbikkal bármit is kezdeni?
...

MAGYAR EMBER NEM LOP, CSAK KALANDOZIK

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2018.11.08.


Bűnüldözés hiányában miért is ne tenné.

Megszüntette a nyomozást a rendőrség az Orbán Ráhel saját lába után maradt mintegy 13 milliárdos hiány ügyében. További tájékoztatást nem adnak, arról sem, kihallgatták-e egyáltalán legalább a nyilvánvaló bűnösöket.

Izgalmas kérdés, hogy vajon az uniós Csalás Elleni Hivatal meg a Bunkóelhárítás felé is ilyen lakonikus tömörséggel jelzik az eredményt, vagy nekik részletes magyarázatot küldenek arról, hogy Tiborcz Istvánt sose találták otthon, a telefonja ki volt kapcsolva, a felesége napok óta nem látta, és nem is akarja. Viszont a magyar törvények szerint teljesen helyénvaló, hogy előre megnyert minden pályázatot.

Valahogy csak meg kell indokolni, mégis miért nem bűncselekmény az, amit az Elios csinált.

Ebben az esetben elvárom az illetékes uniós hivataloktól, hogy ezeket a szövegeket azonnal tegyék közzé. Apró, de előremutató és elegáns lépés lenne, ugyanis az Orbán-család szabadrablása mellett pontosan erről szól a rendszer. Arról, hogy ha a magyar állampolgárokat érdekli, mégis hova lett az a tizenhárom milliárd, a saját intézményeink foghegyről annyit köpnek az arcunkba: közöd?

Ezt nem azzal lehet megtörni, hogy az Európai Parlament megállapítja, hogy csúnya dolog. Hanem például azzal, hogy ha nekik többet elárul a magyar állam, azt azonnal közzéteszik. És lehetőleg nem az ec.europa.eu valamelyik aloldalán, hanem legalább néhány plakáton. Esetleg ajánlhatom a HVG hirdetési felületeit is jó szívvel és árengedménnyel, egyebek mellett.

Mindez egy napon történt azzal, hogy a Fidesz aláírta az Európai Néppárt direkt neki fogalmazott igazgatói intőjét, majd röhögve elmondta, hogy ők ezekkel az elvekkel tökéletesen egyetértenek, sőt eddig is ennek szellemében kormányoztak.

Az említett uniós hivatalok „meglepetéssel értesültek” arról, hogy nincs itt semmi látnivaló, az OLAF képzelődik, bűncselekmény hiánya lépett fel. Elemezni fogják. Én speciel nem lepődtem meg, és körülbelül öt másodperc alatt elemeztem.

Ismerve az uniós folyamatok tempóját, és tekintettel az előző, kommunikációt sürgető felvetésre, hadd segítsek. Orbán Viktor azt üzente: lopok tovább.

Ami pénz ezután jön, azt is szeretné eltenni, és ez itt nem számít bűncselekménynek. Aláír bármilyen képeslapot a liberális értékekről meg jogállamról, az ingyen van. A hatalmi ágak szétválasztását is nagyon helyesli, direkt külön kistányérra szedi a bíróságot a pacal mellé. Viszont nem szándékozik lecsukatni sem a családtagjait, sem a barátait. Ha ezt jelenti a jogállam, akkor a jogállam bassza meg magát.

Nem hobbiból építette le...

MÉSZÁROS LŐRINC KÖRE ELKEZDTE ÁTVENNI AZ EGYKORI SIMICSKA-BIRODALMAT

444
Szerző: PETHŐ ANDRÁS
2018.11.08.


Egy mezőgazdasági cégnél lezajlott tulajdonosváltással megkezdődött az a folyamat, amelynek keretében az Orbán Viktor miniszterelnökkel szoros viszonyban álló Mészáros Lőrinc környezete veszi át Simicska Lajos korábbi érdekeltségeit. A cégbíróságon fellelhető iratok szerint a Mezort Zrt. nevű agrárcég október 25-én került egy Vörös József nevű ügyvéd tulajdonába, aki több szálon is kötődik Mészároshoz, valamint Orbán Viktorhoz. 


Vörös korábban maga ismerte el, hogy Mészáros Lőrincet képviselte egy földvásárlási árverésen, és ő a jogi képviselője annak az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által vezetett alapítványnak, amely a felcsúti Puskás Akadémiát működteti. Vörös tavaly márciusban tagja lett a Felcsút Sportegyesület elnökségének is, amelynek elnöke Orbán, ügyvezető alelnöke pedig Mészáros.

Simicska júliusban adta el érdekeltségeit egykori üzlettársának, Nyerges Zsoltnak, de már akkoriban megjelentek olyan hírek, hogy ő csak közvetítő szerepet tölt be, és a cégek idővel Mészáros környezetéhez kerülnek majd. Ennek első lépése most a Mezort tulajdonosváltása, de több, a cégbirodalom ügyeit ismerő forrás szerint hamarosan sorra kerül majd a többi érdekeltség – köztük a sokáig zászlóshajónak számító Közgép – is. Ezeknél a cégeknél ugyanakkor a cégbírósági iratokban még nem tűntek fel változások...

NAGYON IDEGES MINDENKI - LOVÁSZ LÁSZLÓ: TÖBBSZÖR FELMERÜLT BENNEM A LEMONDÁS GONDOLATA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2018.11.08.


Tényleg nem jártam soha Palkovics László szobájában, csupán az előszobájában vártam rá egy órát. Ő nem volt ott, én pedig egy óra várakozás után eljöttem – nyilatkozta a 168 Órának Lovász László, reagálva az innovációs miniszter azon, lapunkban megfogalmazott bírálatára, miszerint az akadémiai elnök még egyszer sem látogatta meg az irodájában. A Magyar Tudományos Akadémia első embere arról is beszélt, hogy mi a kapcsolat a kutatások és a politikai döntések között, mire elég vezetőként két nap, 54 vagy negyvenvalahány perc.

– A magyarországi felsőoktatás sokat veszít, ha a CEU Bécsbe költözik. Ezt ön többször nyilatkozta, ahogy még a Magyar Rektori Konferencia elnökeként Bódis József is, de a nemzetközi tudományos élet legkiválóbbjai is szót emeltek az egyetem mellett. Ön szerint a kormány miért nem látja, hogy mennyivel szegényebb lesz a magyar felsőoktatás a CEU nélkül?

– Ezt én sem értem. Ez az egyetem az egyik legkiválóbb kutatóhely Magyarországon. Az itt maradásához fontos, hogy megoldást találjon a kormány és az egyetem, ha kell, New York állammal együtt.

– Az MTA tavaly közvetítő szerepet vállalt. Mi történt azóta?

– Akkoriban volt egy vita, amelyen részt vett Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese, és Palkovics László is, még oktatási államtitkárként. Aztán egy szűkebb körben is beszélgettünk. Akkor még optimista voltam, hogy sikerült egy asztalhoz ültetni a két fél képviselőit. A későbbiekben, amikor már New York állammal folytak a tárgyalások, az Akadémia nem vállalt ilyen szerepet.

– A CEU akkor is az egyik legkiválóbb kutatóhely lehet, ha az amerikai diplomát kibocsátó része Bécsbe költözik, és itt csak a Közép-európai Egyetem marad a Magyarországon is akkreditált képzéseivel?

– Ezt nem tudom megmondani. Nem tudom, mi a szerepe a CEU amerikai és magyar részének.

– Ön két kutatótársával, Barabási Albert-Lászlóval és a cseh Jaroslav Nesetrillel rangos pályázaton nyert kutatási forrást azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat. A pályázat az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem és a prágai Károly Egyetem együttműködésében készült. Ez a kutatás például költözik a CEU-val?

– Ez egyéni támogatás, Barabási Albert-László kapta. Ha ő bárhová megy, akkor viszi a támogatást is.

– Miért nem alakult ki az egyetemi polgárság körében nagyobb tiltakozás a CEU miatt? Mondjuk úgy, hogy a tanárok nem mennek be tanítani, a diákok nem járnak be az óráikra. Franciaországban például hetekig tüntettek a diákok az érettségireform miatt.

– Ezt nehéz megmondani. Időnként a közhangulat aktívabb, könnyebben mozgósítható. Vannak olyan időszakok is, amikor fásultabb. Az egyetemeknek megvannak a maguk bajai, jelentős alulfinanszírozottsággal küzdenek...

TIBORC MA TIBORCZRÓL ÉNEKEL

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.11.07.


Katona József ezeket a szavakat adta Tiborc szájába, aki a népet személyesítette meg a Bánk Bánban:

„Ők játszanak, zabálnak szűntelen,
Úgy, mintha mindenik tagocska bennek
Egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk
Kéményeinkről elpusztúlnak a
Gólyák, mivel magunk emésztjük el
A hulladékot is. Szép földeinkből
Vadászni berkeket csinálnak, a-
Hová nekünk belépni nem szabad.
S ha egy beteg feleség, vagy egy szegény
Himlős gyerek megkívánván, lesújtunk
Egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek,
És aki száz meg százezert rabol,
Bírája lészen annak, akit a
Szükség garast rabolni kényszerítet
t.”

Ma is van egy Tiborczunk, csak már cz-vel, Orbán Viktor veje, aki az OLAF jelentése szerint forintszázmilliókat játszott ki szervezett módon az EU-s pénzekből. A különbség csak a nevek szerepében van, hiszen míg Tiborc Bánk Bánnál Melániára a király feleségére és német udvartartására panaszkodott, addig most Tiborcz István az, Orbán Viktor lányának férje, aki „játszik és zabál” szüntelen az adófizetők pénzéből.


Tudjuk mi áll az OLAF jelentésben, nem kell jogásznak lenni, hogy ebből bűncselekményre következtessünk. Mégis, kedd este napvilágot látott: az ügyészség immár másodszorra nem talált bűncselekményt Orbán vejének cégeinél. Szerdára pedig az is kiderült, hogy valószínűleg még egy tanút se hallgattak ki az ügyben.

Mindeközben tudjuk például, hogy aki fát lop az állami erdőből (miközben mindig kimerül a tűzifára adott támogatás), azt megbüntetik, aki az utcán alszik, azt megbüntetik, aki nem fizet pontosan, akinek háromszorosára emelkednek devizatörlesztői, annak elveszik a lakását, aki elveszíti a munkáját, az alig kap segítséget, aki nem dolgozik (mert ugye az munka, ha valaki lopott uniós forrásokból céget vezet), attól elveszik a segélyt. Miközben embereket rúgnak ki a közigazgatásból, hogy spóroljanak, miközben egyetemek költségvetésében vannak lyukak, miközben titkolni kell a kórházi fertőzések számát, miközben nálunk adózik a minimálbér a legtöbbet. Folytassam?

Hát mi a bűn ebben az országban, és mi határozza meg? Ország az, igazság az, rend az, ahol a szegények, a dolgozók, a rosszabbul keresőket bünteti a rendszer, az elit meg bármit csinálhat, nem történik vele semmi?

Az nem rend, az nem igazság, az nem igazi ország, ahol az állami erdőből a megfagyás ellen fát lopót leülteti a magyar hatóság, de az állami erdőt ellopó szabadon koktélozhat kastélya teraszán...

TUDATÁLLAPOT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.11.08.


Még egy évvel ezelőtt is a kukásautóhoz órát lehetett igazítani. Minden szerdán, mindig reggel fél hatkor szuszogott be az utcába egészen pontosan. Ha úgy kelt a Nap, még a rigók is vele együtt zendítettek rá, hogy dicsérjék az urat, vagy valamit, amit épp ők imádnak. Olyan kerek volt a világ, hogy semmi nem ejtett rajta foltot, akkora volt a harmónia és a punnyadás, hogy a kígyó már készítette az almáját kísértési szándékkal, mert valami dilit akart vinni a flaszterra, történjen már végre valami ebbe’ a kurva életbe’ szándékkal. De aztán nem volt szükség a beavatkozásra, nem kellett meghekkelni az egész nyüves utcát, mert egyszer csak minden elromlott magától is.

Már nem is emlékeztek rá pontosan a lakók, mikor, de egy napon nem fél hatkor dörmögött-hörgött be a történetbe a gép a piac felől, hanem tíz perccel később. Ekkor még semmi rosszra nem gondoltak, a kukás is ember, biztosan beugrott egy felesre – így vélekedtek megengedően és tévesen. Mert aztán rendszer lett a pontatlanságból, törvény szinte, sőt, alaptörvény. Hol tíz percet, hol negyed órát, későbben már harminc percet is késett a szerdai eljövetel, és ez bár tudat alatt ugyan, de fölborította az utca bioritmusát, mindenki nyugtalan lett, izgett-mozgott a szavazómassza, mint valami kukac a kígyó almájában. Ettől fogva többet ordítottak egymással, és sokkal többet is ittak, mint addig, bár az sem volt kevés. Egy nap aztán beütött a ménkő.

Nem jött az autó sem fél hatkor, sem háromnegyedkor, aztán hatkor sem, és egész délelőtt sem érkezett meg. Tele volt túlcsorduló kukákkal az utca, úgy álltak ott, mint a napóra mutatója, és jelezték is a könyörtelen időt, ahogyan körbejárta őket az árnyékuk. Már dél volt, és az első kisiskolások is meneteltek énekelve a kukák közt, amikor Károly bácsi nem bírta tovább az iszonytató nyomást, kiállt az utcára kukásautó-váróba. Nézte a horizontot kezét a szeme elé emelve, pedig a háta mögül sütött a Nap, de így drámaibb volt mégis, mert megadta a várakozás súlyát és tartalmát, sőt, jelentőségét. Mert Károly bácsi szerint sorsfordító idők voltak ezek, és ezt elő is adta Mihálynak a szomszédból, mert egy idő után együtt vártak jobb híján.

Károly bácsi rémtörténetekkel szórakoztatta Mihályt a szomszédból, szabotázsról mesélt neki, amit szaralakok szerveztek meg miniszterelnök úr ellen, hogy nem vitték el a szemetet, úgy. Ezt Károly bácsi látta a tévében és olvasta is a konzultációs levéllel együtt, amitől így egyben módosult a tudata, tudatállapota lett neki, csak még nem tudta, milyen. Mihály a szomszédból viszont igen, mert Károly bácsi annyit mesélt neki szabotázsról meg Brüsszelről és Sorosról, hogy ez a Mihály a szomszédból is szűkölni és nyüszíteni kezdett már, mert összeszorult a gyomra neki, ahogyan érezte, hogy körüllengi őtet a világ veszedelme és mindenféle démonok, de leginkább a Károly bácsié. Ilyen halmazállapotban voltak, amikor a sarkon befordult a sárga autó, mint egy gyomorbajos teknős...

ORBÁNNAK MÉG SOK BAJA LEHET ABBÓL, HOGY A DEMOKRATÁK VISSZASZEREZTÉK A TÖBBSÉGET AZ AMERIKAI ALSÓHÁZBAN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.11.08.


- A washingtoni Képviselőházban jöhet a számonkérés a CEU ügyében és vizsgálhatják a lobbizás címén kifizetett kenőpénzeket is 

- Avramopulosz megismételte, hogy nincs á la carte-szolidaritás, és arra is figyelmeztetett, hogy a populisták miatt immár a bevándorlás fenyegeti leginkább az unió jövőjét

- Az unió olyan bátornak bizonyult magyar-ügyben, hogy maga is megrettent tőle, miután aláíratott egy semmire nem jó nyilatkozatot a Fidesszel

Politico

Az immár demokrata többségű washingtoni Képviselőház az eddiginél sokkal inkább odafigyel majd Európára. Ezt várja az amerikai külügyi tárca korábbi miniszterhelyettese, aki annak idején éppen az öreg földrész felelőse volt. Tyson Barker arra számít, hogy az EU, azon belül is a mag-Európa, valamint a NATO most már jóval nagyobb támogatást kap az USÁ-tól, beleértve a határozottabb fellépést a korrupcióval és a tekintélyelvűséggel szemben. A testület várhatóan igyekszik rávenni Trumpot, hogy ne hunyjon szemet Orbán, Putyin és Erdogan legaljasabb húzásai fölött. Így pl. vizsgálat jöhet az ügyben, miért kell elhagynia a CEU-nak Budapestet.

Idáig a meghallgatások javarészt a Dana Rohrabacher vezette albizottságban zajlottak, ám a politikus, aki most kibukott a törvényhozásból, leginkább arra törekedett, hogy megtorpedózza az európai integráció támogatását, illetve az orosz elnök üzelmeinek feltárását. Közbenjárása nyomán nem került napirendre a magyar és a lengyel demokrácia állapota sem. Ám mostantól előreláthatólag a Külügyi Bizottság is sokkal többet foglalkozik majd Oroszországgal, valamint a Balkánnal. Valószínűleg a körmére néznek a külföldi kormányok megbízásából eljáró lobbistáknak, amibe beletartozik, hogy átvilágítanak bizonyos pénzmozgásokat is. Itt leginkább olyan államokról van szó, amelyek a legkevésbé tisztelik a jogállamot, a demokratikus társadalom normáit. Merthogy a saját gyakorlatukat exportálják Washingtonba.

Le Figaro

A Bizottság migrációs biztosa Magyarországot hozta fel annak példájaként, hogy bizonyos államok nem hajlandók végrehajtani a négy éve elfogadott közös menekültpolitikát. Pedig –tette hozzá Avramopulosz – a szolidaritás nem lehet szabadon választott, ezt mindenkinek meg kell értenie. Vagyis meg kell osztani a terheket, illetve a bevándorlás következményeit, ám egyes tagok igen felelőtlennek bizonyulnak ezen a területen. Így most az látszik, hogy az európai tervet a várakozásokkal szemben nem a gazdasági problémák, hanem a migrációból és a biztonságból fakadó gondok fenyegetik leginkább. A populisták kihasználják a helyzetet és már közvetlenül a demokratikus alapokat veszélyeztetik.

Washington Post/AP

Megtarthatta helyét az Európai Néppártban a Fidesz, miután kötelezte magát, hogy tiszteletben tartja a demokráciát és a jogállamot. Az EPP mérlegelte, hogy Orbán Viktorral egyetemben kitegye-e a magyar kormánypárt szűrét, ám az aláírta az ügyben készült nyilatkozatot, így azt, hogy támogatja az emberi méltóságot, a szabadságot, az egyenlőséget és az emberi jogokat. Az európai középjobbot tömörítő irányzatok igazából nem tudják, mitévők legyenek: fenntartsák-e a Fidesz tagságát, vagy mondják azt fel, még az EP-választás előtt. Szélsőjobbos és populista pártok előretörtek több államban is, mivel vezetőik nem győznek panaszkodni a migráció miatt, noha az szakértők szerint jelenleg könnyen kezelhető szinten van. A Néppárt vezetői azonban attól tartanak, hogy ha megválnak Orbántól, akkor ily módon az olyan szélsőséges erők karjaiba taszítják, mint az AfD vagy a Le Penék. Mások attól félnek, hogy a feltartóztatás politikája alááshatja és még inkább jobbra tolhatja az EPP-t.

Joseph Daul, a pártcsalád feje igyekezett bagatellizálni a magyar ügyet. Azzal érvelt, hogy mindenütt van problémás gyerek, de tanácsosabb nem kiadni az útját, mert akkor van lehetőség a lelkére lehet beszélni. A finn Stubb, aki a konzervatívok bizottsági elnökjelöltje akar lenni, viszont egyértelműen kijelentette, hogy ha Orbán nem csatlakozik a határozathoz, akkor mennie kell. Az osztrák kancellár pedig kifejtette, hogy az alapértékek szentek, minden tagállamban meg kell azokat védeni. A megszületett döntést ugyanakkor az európai szociáldemokraták vezetője úgy értékelte, hogy a jobboldalra immár nem lehet számítani, amikor harcolni kell a sötét erők ellen, amelyek megpróbálják aláásni Európában a jogállamot, a demokráciát és a szolidaritást...

2018. november 7., szerda

NEKTEK A CSALÁS, NEKÜNK A CSALÁD

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2018.11.06. 



Nektek nemzeti konzultáció, nekünk parasztvakítás.

Nektek pénznyerőgép, nekünk a hazánk.
Nektek Wass Albert, nekünk Radnóti Miklós.
Nektek Horthy, nekünk a cipők a Dunaparton.

Nektek elüldözött egyetem, nekünk oktatás, tudás: a gyerekeink jelene, Magyarország jövője.

A ti világotok szolgákat akar, a miénk a közt kívánja szolgálni.

Ti szabadlábon vagytok, mi szabadok vagyunk.

Nektek Quaestor-ügy, Pasa Park, stadion, letelepedési kötvény, kaszinó, föld, trafik, helikopter, magánrepülőgép, és minden, ami mutyi.

Nektek kifizetőhely, nekünk egy olyan ország, ahol a gyerekeink velünk élnek, s nem menekülnének el előletek.

Nektek nagy és gondoskodó állam, nekünk szabad emberek okos, gondolkodó gyülekezete.

Nektek a csalás, nekünk a család.
Nektek a saját láb, nekünk a tehetség.
Nektek csókosoknak kiírt pályázat, nekünk valódi verseny.
Nektek a másként gondolkodó legyőzendő ellenség, nekünk ellenfél, akit vitában kell meggyőzni.

Nektek migráns, és terrorista, nekünk menekült és ember. Ti terrorveszéllyel riogattok, számunkra ti vagytok a terror és a veszély.

Nektek európai szintű egészségügy, nekünk hosszú várólisták, kórházi fertőzések, túlhajszolt orvosok és ápolók.

Nektek VIP-ellátás, mi nem meghalni akarunk a kórházban, hanem meggyógyulni.

Nektek a korrupció a kormányzás, nekünk az a meggyőződésünk, hogy nem szabad lopni.

Nektek Felcsút, nekünk Budapest, Miskolc, Szeged, Debrecen: az ország.
Nektek a kisvasút, a mi gyerekeinknek a nagy utazás. Ők nem csupán Bicskéig mennek, vagy Lovasberényig, számukra Anglia, Németország a végállomás.

Nektek túltolt bicikli, nekünk túltöltött pohár.