SZUBJEKTÍV – CSAK TAPSOLJATOK, ÉN NEM FOGOK!

VESZPRÉMKUKAC BLOG
Szerző: Veszpremkukac
2020.04.21.

Adott egy 89 éves hölgy, aki évek óta ápolja, gondozza 65 éves, demens fiát. Vannak ők ketten egymásnak, most egymás ellen. Az elmúlt egy hónapban mindkettőjük állapota romlik, a 65 éves gyermeknél megjelennek a hallucinációk, telefon, mentők, SBO, de már másnap reggel otthon van. Az állapotromlást követően szédül, naponta elesik, már járókerettel sem tud, vagy csak nehezen közlekedni.

Az idős hölgy szellemi és fizikális állapotában az elmúlt egy hónapban szintén rohamos romlás következett be. Április 11. óta olyan erős csípőtáji fájdalmai vannak, hogy lábra állni nem tud, ordít a fájdalomtól. Az ünnepek után kedden háziorvossal egyeztetve, időpontkérés, szerdán segítséggel háziorvosi rendelő. A háziorvos látja, hogy a néni már önellátásra sem képes, nemhogy a fiát is ellássa. Elhelyezés miatt telefonok. Az idősotthonokban kormányhatározat miatt stop van, ápolási osztályra felvétel csak kórházi kezelést követően történhet. Telefonok. Háziorvos megbeszéli SBO-s kollégájával, beutalóra ráírja, hogy a néni állapota (erős fájdalom: gerincsérv?, tumor?) miatt kórházi felvétele indokolt, és mivel önellátásra képtelen, kéri ápolási osztályra történő elhelyezését. Külön kéri: ne küldjék haza! Demens 65 éves hazakerül egyedül, a délután folyamán elintéződik, hogy a házi segítségnyújtó szolgálat naponta látogassa, igaz egy óra időtartamban csupán, de majd csak eltelik az a másik 23 óra is. Késő délután bejuttatják a néninek a kórházba a tisztálkodó szereket. Telefon portaszolgálatról, itt a csomag, rendben, várjanak, majd kijön valaki, mert ugye a covid miatt bemenni nem lehet. Fél óra elteltével újabb telefon, amikor is a „kedvesnővér” közli „nincs szükség tisztálkodó szerekre, a néni megy haza!” Telefon a háziorvosnak, hogyan, miért?! Háziorvosi telefon az SBO-ra, hogyan, miért?! A nénit nem veszi át osztály, így hazaküldik! Kívülálló rohan demens gyermekhez, viszi az orvossal megbeszélt fájdalomcsillapítót, de fennakad a kilincsen. Demens gyermek belülről beriglizte a bejárati ajtót. Telefon (bent csörög, hallani az ajtó előtt), ajtó, ablak verve fél órán át, de semmi mozgás. Alszik, elesett?! Majd kiderül! Éjszaka két kör, aggódva, hogy a betegszállító vajon nem tette-e le a kapuban a nénit. Most 23.30 van, negyedórája még üres volt a kapu.

Segítek, segítenék! De nem tudok. Intézmények, kórházak, orvosok keze meg van kötve, nem befele, sokkal inkább kifele szállítják a betegeket. Akkor is, ha magatehetetlen, önellátásra képtelen, mindegy. Mindegy, hogy tisztességben élte le az életét. Mindegy, most, 2020-ban ez nem számít. Halálra van ítélve!

...

ITT OLVASHATÓ

A JÁRVÁNY ÁRNYÉKÁBAN 100 MILLIÁRDNYI KÖZBESZERZÉST HÚZOTT BE MÉSZÁROS LŐRINC ÉS ÜZLETI KÖR

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.04.22. 

Bár számos állami beruházás elakadt a koronavírus-helyzet miatt, úgy tűnik, hogy az igazán nagy projektekre kiírt közbeszerzések elé a járvány sem gördíthet akadályt. Az elmúlt hetekben több olyan nagy összegű tendert is lezártak, amelyek már hónapok óta húzódtak. Hivatalosan ugyan az eredményekről még nem számolt be az ezeket kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe azonban már feltöltötték ezeket. A nyertesek kiléte pedig ezúttal sem okozott komoly meglepetést.

Kilencvenmilliárdos autóút

A Pápa és Győr közötti 83-as főút kétszer kétsávossá fejlesztésére kiírt tenderen még február utolsó napján hirdettek eredményt. Ez a projekt – annak ellenére, hogy már korábban elkezdték – annyira masszív volt, hogy nem is egy részletben írták ki, hanem kettészedték. Az első részben a főút Pápa és Tét közötti bő 18 kilométeres szakaszának, illetve egy a pápai reptérre vezető másfél kilométeres bekötőútnak az építésére lehetett pályázni, míg a második részben a Tét és Győr közötti 17,6 kilométeres szakasz kivitelezésére.

Mind a két részre ugyanaz a négy cég, illetve konzorcium adott le ajánlatot, és bár nem kizárólag az ár számított, mind a két esetben a legolcsóbb induló nyert. A rövidebb részt a Soltút Kft. építheti 46,2 milliárdért, míg a hosszabbat a legtöbb hasonló állami megrendelést elnyerő, Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt 44,2 milliárdért. Mindez azt jelenti, hogy a főút egy kilométere 2,4 milliárd forintba kerül, aminél az elmúlt időszakban drágábban is épültek fajlagosan utak...

ITT OLVASHATÓ

HIÁBA VÁRJUK AZ "INGYENBENZINT", HA AZ ÁRBAN AZ ADÓZTATOTT ADÓRA JÖTT A KÜLÖNADÓ

HVG ONLINE / GAZDASÁG

Szerző: KOVÁCS GÁBOR

2020.04.22.

Ha ingyen kerülne a benzin a kutak töltőpisztolyaiba, akkor is 160 forint adót kellene fizetni érte. Ráadásul a kormány most vetett ki különadót az üzemanyag-kiskereskedelemre. A negatív olajár csak anomália volt, de az alacsony árak sokáig meg fognak maradni. Viszont az üzemanyagáraknak van alsó korlátja, és már nincs olyan messze.

Szerdán hat forinttal, pénteken újabb hét forinttal esik itthon a gázolaj ára, a benziné a héten csak két forintot csökken, de így is történelmi mélypontok közelébe került: a hét végén már 283 forintos bruttó ár körül lehet majd tankolni. Mindezt úgy, hogy közben az amerikai piacon korábban elképzelhetetlen mélységekbe zuhant az ár, így felmerülhet a kérdés: nálunk mi lehet a mélypont?

Az üzemanyagok magyarországi fogyasztói árában a legnagyobb állandó tétel a jövedéki adó, ami a benzin esetében literenként fix 125 forint, a gázolaj esetében fix 120,35 forint. A benzin jövedéki adója 5, a gázolajé 10 forinttal kevesebb lenne, ha a kőolaj (egész pontosan a Brent olajtípus) átlagára hordónként 50 dollár fölött lenne, de nagyon nincs ott, és nem is várható, hogy a közeljövőben oda drágulna. A nyersanyag árához kötötten változó jövedéki adót a Fidesz 2016-ban vezette be, korábban a jövedéki adó mértéke nem változott, a nyersanyag árától függetlenül 120 és 110,25 forint volt...

ITT OLVASHATÓ

MEDDIG BÍRJUK MÉG?

QUBIT
Szerző: JEDLOVSZKY KRISZTINA
2020.04.22.

„Kérem, maradjanak otthon!” Elsőre pofonegyszerűnek és könnyen teljesíthetőnek tűnik ez a felszólítás, de ma már mindannyian érezzük, hogy mennyire nem az. A parkok, közterületek egyre inkább hemzsegnek az emberektől, sok fiatal mindennap mással karanténozik, idősebb családtagjaink pedig a folyamatos könyörgés ellenére sem hajlandók abbahagyni a napi boltba járkálást. 

Mindez csak növeli a szorongást és az idegességet, ami a járványhelyzetnek alapvetően is a velejárója. De miért és hogyan kezdenek az emberek karanténszabályt szegni, és hogyan lehet a járványügyi stratégiákat a sikeres védekezés jegyében ehhez igazítani?

Kié a felelősség?

Jól azonosított pszichológiai folyamatok állnak a háttérben, amikor valaki nem veszi komolyan a kijárási korlátozásokat. Az egyik ilyen, a szociálpszichológiában az ameriki John Darley és Bibb Latané által leírt jelenség a felelősség megoszlása, azaz a híres járókelő-effektus (bystander effect). Elvileg mindenki felelősséggel tartozik nem csupán önmaga, a hozzá közel állók, de a többi veszélyeztetett csoport iránt is. Itt lép a képbe a a járókelő-effektus: minél több ember képes segítséget nyújtani egy vészhelyzetben, mondjuk egy utcai balesetnél, annál kevesebben mutatnak erre valós hajlandóságot. A jelenlegi járványhelyzetben pedig minél több emberen múlik az intézkedések betartása, annál többen érzik, hogy amit ők tesznek, az nem is annyira számít, csupán csepp a tengerben. Mivel most az egész lakosságnak egyszerre kell cselekednie, senki sem érzi, hogy pont az ő kis botlása, egyéni szabályszegése lenne a védekezésben hátráltató, és hogy épp őt terhelné a felelősség az új esetek miatt.

Érzékletes példát ad a jelenségre az amerikai CBS csatorna egyik, március végi híradója. A műsor egy interjúsorozatot készített az egyetemi tavaszi szünet kezdetekor Floridában bulizó fiatalokkal. Ekkorra már javában dúlt a járvány Amerikában,, sorra zártak be az egyetemek és a szórakozóhelyek is. A floridai nyaraló egyetemisták eközben ilyeneket nyilatkoztak:

„Elég nagy szívás a vírus. Ha elkapom, elkapom. De ez sem állíthat meg minket a buliban, hisz' annyira régóta terveztük már!"

„Lesz, ami lesz. Úgysem akkora cucc ez a járvány!"

És ahogy hazamentek a év bulijáról, vitték magukkal a vírust is. A New York Times jelentése szerint például 70 texasi diákból 44-en tértek haza fertőzötten, és közben valószínűleg százaknak adták tovább a betegséget...

ITT OLVASHATÓ

KOSSUTH-DÍJAS KARMESTER: A KÖZALKALMAZOTT-TÖRVÉNY MINDENT TÖNKRETESZ

INDEX
Szerző: KOVÁCS BÁLINT
2020.04.22.

Irgalmatlan förtelem azt mondani, hogy nem baj, ha fél a zenész, márpedig ha a kormány a tervek szerint eltörli a kultúrában dolgozók közalkalmazotti státuszát, mindenki félni fog – mondja az Indexnek Kovács János, az Opera első karmestere. Annak is utánajártunk, vajon tényleg annyira szigorúan megköti-e a jelenlegi törvény az intézményvezetők kezét, mint állítják.


"Semmilyen illúzióm nincs: biztos vagyok benne, hogy megszavazzák ezt a törvényt, de ezt akkor sem lehet szó nélkül hagyni"

– mondja a Kossuth-, Liszt- és Prima Primissima-díjas érdemes művész, Kovács János, a Magyar Állami Operaház egykori első karmestere arról, hogy a kormány egy, a járvány közepén benyújtott törvényjavaslattal, minden szakmai egyeztetés nélkül megszüntetné a kulturális szférában dolgozók közalkalmazotti státuszát...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN 10: SZEKÉRTÁBOROK MENTÉN TÖRT DARABOKRA A TÁRSADALOM

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2020.04.22.

Miközben a családtámogatási rendszert az elmúlt évtized egyik legfontosabb vívmányának tartják a szavazók, sokak szerint már esély sincs arra, hogy demokratikus úton leváltsák a Fideszt, noha úgy látják, hogy egyre nagyobbak a társadalmi különbségek és romokban hever az egészségügy.

A családtámogatás, a migráció elleni intézkedések és a rezsicsökkentés nyerte el legjobban a választók szívét az elmúlt tíz év kormányzati intézkedései közül

– derül ki abból a kutatásból, amelyet a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung készített. Mivel 2010 óta megszakítás nélkül Orbán Viktor a miniszterelnök, így az eredmény az ő megítéléséről is elég határozott képet ad.

Módszertan

Az elemzés alapjául szolgáló felmérést 2020. március 3-13. között végezte a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung megbízásából a Závecz Research. A koronavírus-járvány előtti utolsó személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. Az egyes pártokon – és főként a kisebb pártokon –, valamint az egyes szocio-demográfiai csoportokon belüli bontások az arányok érzékeltetésére alkalmasak, ezekben az esetekben a megnövekedett hibahatár miatt a pontos számok tájékoztató jellegűek. A cikkünkben bemutatott ábrákhoz a legalább 5 százalékos támogatottságú pártok számait használtuk fel, ezért az LMP-re vonatkozó adatok nem láthatók, de a teljes kutatásban természetesen megtalálhatók.

A családtámogatás sikere azon is látszik, hogy nem csak a Fidesz-szavazók tetszését nyerte el, hanem a párt nélküliek kétharmadának is bejött. Ha pedig településtípusok szerint nézzük, egyértelműen kiderül, hogy minél kisebb faluról van szó, annál nagyobb arányban sorolták a legfontosabb sikerek közé a családtámogatási intézkedéseket: a fővárosban élőknek kevesebb mint a fele tartja ezt a NER egyik legfontosabb teljesítményének, a községben élők esetében viszont az arány 63 százalék.

Az érdemi támogatottsággal rendelkező pártok közül a DK szimpatizánsai értékelték a leginkább a kormány rezsiharcát: több mint egyharmaduk (36 százalék) vélte úgy, hogy ez az elmúlt 10 év egyik legfontosabb kormányzati teljesítménye. De nem sokkal maradtak le tőlük a Momentum szavazói sem (32 százalék)...

ITT OLVASHATÓ

MÁR A FIDESZESEK TÖBBSÉGE IS ÚGY GONDOLJA, ORBÁN NEM LEVÁLTHATÓ

HVG ONLINE / ITTHON

Szerző: TÓTH RICHÁRD

2020.04.22.

Tizedik évére annyira bebetonozódott a Nemzeti Együttműködés Rendszere, hogy mára többen vannak azok, akik szerint az Orbán-kormány demokratikus választásokon már nem leváltható, ráadásul a Fidesz-szavazók körében is ez a többségi álláspont – olvasható a Policy Solutions friss kutatásában. Ebből kiderül az is: a többség szerint a Fidesz-kormány a gazdagoknak kedvez, és a kormánypárti szavazók zöme is úgy véli, az juthat előre, aki fideszes. Ezek után nem meglepő a tanulmánynak az a megállapítása sem, hogy többen vannak, akik szerint az ország összességében rosszabb állapotban van, mint tíz évvel ezelőtt.

Tíz éves a Fidesz első kétharmados győzelme, a Policy Solutions két munkatársa – Bíró-Nagy András társalapító és az intézet igazgatója, valamint Laki Gergely elemző – ennek alkalmából a második Orbán-kormány által meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszerének évtizedét elemzi legújabb kutatásában. A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös kutatásának célja az volt, hogy a politikusok értékelésén túllépve feltárják, mit gondol a magyar társadalom az Orbán-kormány elmúlt tíz évéről. Az elemzéshez a Závecz Research március elején – még a koronavírus-járvány előtt – reprezentatív közvélemény-kutatást végzett, ebből fény derült arra, hogy a magyarok szerint mely területeken javult vagy romlott a helyzet az utóbbi évtizedben, melyek a kormány legnépszerűbb intézkedései és legnagyobb közpolitikai kudarcai, mely társadalmi csoportok a Fidesz legfontosabb támaszai, és miként vélekednek az állampolgárok személyes boldogulásuk esélyeiről, vagy éppen a demokrácia hazai állapotáról...

ITT OLVASHATÓ

KORONAVÍRUS-VÁLSÁG MAGYARORSZÁGON: AZ ORSZÁG VÉRKERINGÉSÉT IS MEGBÉNÍTOTTA A JÁRVÁNY

PORTFOLIO
Szerző: ZSOLDOS ÁKOS
2020.04.22.

A koronavírus okozta leállás megbénítja a gazdaságot, de a hatások nem minden ágazatban egyformán érvényesülnek. Cikksorozatunkban bemutatjuk az egyes ágazatokat érintő hatásokat - tegnap a kereskedelemről írtunk, a mai cikkünkben a szállítmányozásra térünk ki. Az ágazattal kapcsolatban általánosan elmondható, hogy nagyon heterogén - a személyszállítás például minden alágon belül jelentősen visszaesett, az áruforgalom viszont egyes szereplőknél még forgalomnövekedést is okozott.

A koronavírus gazdasági hatásait még csak most kezdjük igazán megismerni, a visszaesést mutató adatok pedig még egyáltalán nem állnak rendelkezésünkre. A válság sok szempontból egyedi, hiszen annak biológiai, és nem gazdasági okai voltak. A járványra adott válaszok teljes gazdasági leállást eredményeztek, hasonlót pedig nem éltünk át az elmúlt évtizedekben.

Emiatt a hatásokat is nehéz megbecsülni, az viszont látszik, hogy a különböző ágazatokat teljesen más módon érinti a járvány. Vannak ágazatok, amelyeknek gyakorlatilag nullára csökkent a kibocsátása, másoknál még fokozódó keresletet is láthatunk.

Cikksorozatunkban azt mutatjuk be, hogy melyik gazdasági ágazat hogyan reagált a koronavírusra, milyen visszaesést (vagy épp növekedést) tapasztal a járvány idején. Mivel a teljesítményt pontosan mutató „hard adatok” egyelőre nem állnak rendelkezésre, így elsősorban iparági forrásokra támaszkodtunk, hogy a szereplők szemével tudjuk minél pontosabban láttatni a koronavírus magyar gazdaságra gyakorolt hatását. Ahol már rendelkezésre állnak pontosabb adatok, ott természetesen minden esetben feltüntetjük azt. Tegnap a kereskedelemre gyakorolt hatásokat mutattuk be, most pedig a szállítás és logisztika ágazaton a sor.

Az ágazatok vizsgálatakor a Központi Statisztikai Hivatal és az Európai Unió statisztikai hivatalának a feloszlását vesszük alapul...

ITT OLVASHATÓ

AZ UTCÁN ÉLNEK, DE NEM VESSZÜK ÉSZRE ŐKET

CINEMATRIX BLOG / INDEX
Szerző: MATALIN DÓRA
2020.04.22.

A francia A láthatatlanok az első premierfilm, amit egy új kezdeményezés, a Budapest Távmozi keretében lehet megnézni. A budapesti művészmozikat üzemeltető Budapest Film mozijai március 12-én az elsők között állították le a vetítéseket, hogy a nézők és a mozisok egészségét semmiképp se fenyegethesse a járvány. Később, némi nézőszámos trükközés után, a többi mozi is kénytelen volt bezárni. Ez azóta is így van, a mozik zárva vannak a koronavírus miatt.

A Budapest Filmnél úgy döntöttek, hogy most valamilyen formában mégis újra kinyitnak. Ebből lett a Budapest Távmozi, ami egyfajta ötvözete a streamingszolgáltatókéhoz hasonló filmvetítésnek és a hagyományos mozizásnak. A Távmozi keretében a budapesti Művész, Puskin, Toldi, Tabán és Kino mozik mostantól ismét napi műsorrendben vetítenek a film.artmozi.hu oldalon keresztül.

AZ ELŐADÁSOKRA A HAGYOMÁNYOS MOZIZÁSNÁL MEGSZOKOTT MÓDON VÁLTHATNAK KEDVEZMÉNYES ÁRÚ JEGYEKET A NÉZŐK AZ INTERNETEN.

A virtuális gépházakban ugyanazok a mozigépészek dolgoznak, mint rendesen, és az online nézőterek bejáratánál is ugyanazok a jegyszedők várják a nézőket, akikkel a művészmozikban máskor is találkozni szoktak. A Távmozi vetítéseire váltott jegyekkel közvetlenül a budapesti művészmozik fennmaradását és a Budapest Film munkatársainak megélhetését segíthetik a jegyvásárlók. A Budapest Film azt ígéri, hogy valamilyen módon a mozik rendes újranyitása után, akármikor lesz is ez, viszonozni fogják a támogatást, ezért arra kérnek mindenkit, hogy addig is őrizzék meg távmozijegyeiket...

ITT OLVASHATÓ

„ENNYI TRAGIKUS SORSSAL MÉG NEM TALÁLKOZTAM”

NÉPSZAVA
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2020.04.22.

Paradox módon egyszerre jellemzi a túlélésért vívott harc és a vásárlói roham a gyógyászati segédeszközök piacát. A kereskedők megrázó történetekről meséltek.

– Soha nem hittem volna, hogy ilyen iszonyúan nehéz tud lenni a munkám. Ennyi elkeseredett, kétségbeesett emberrel, tragikus sorssal még nem találkoztam – egy fővárosi gyógyászati segédeszközöket forgalmazó bolt kereskedője foglalta össze így az utóbbi napjait. Folyamatosan csöng ugyanis a telefonjuk, és özönlenek hozzájuk a segítséget, tanácsot kérő, hosszú „bevásárlólistákkal” felszerelkezett hozzátartozók, amióta Kásler Miklós miniszter utasítására, a járvány miatt a kórházakban elkezdték kiüríteni az ágyakat, és ezrével küldik haza a betegeket, gondozottakat. 

– Sokan még a kórházból telefonálnak, hogy egy napjuk van beszerezni mindent, ami elengedhetetlen a súlyosan beteg, idős hozzátartozójuk otthoni ápolásához – mondta felindultan a kereskedő. Emiatt az utóbbi napokban folyamatosan napi 15-16 órát dolgoznak, hogy segíthessenek, ám úgy látja, az esetek többségében a lehetetlennel határos ilyen rövid idő alatt mindent beszerezniük az érintett családoknak. 

A megkérdezett kereskedők szerint még normál ügymenet során is legalább egy hétre van szükség ahhoz, hogy az otthonápoláshoz szükséges alapkellékeket be tudja szerezni a beteg családja – miközben sok esetben csak egy-két napnyi időt kaptak erre a hozzátartozók. 

– A minap egy fővárosi hölgy azzal telefonált, hogy a combnyaktörést szenvedett édesanyját küldik haza a kórházból és sürgősen úgynevezett antidecubitus, azaz felfekvés kialakulását megakadályozó matracra van szüksége. Kapható ilyen matrac, de most lelassult az árukiszállítás így a rendeléstől akár több nap is eltelhet mire megkapja a vevő az árut – magyarázta az egyik kereskedő. 

Nem könnyíti meg a vásárlók helyzetét az sem, hogy a gyógyászati segédeszközt kínáló boltoknak csak egy része van nyitva. Az ágazat érdekvédelmi szervezete, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség jelentette ugyanis azt: sok üzlet egészségügyi intézményekben működik, márpedig az ott bevezetett korlátozó intézkedések miatt lényegében nincs vásárló, emiatt ezek bezártak vagy erősen korlátozták nyitvatartásukat. 

Mindez paradox módon azt eredményezte: miközben az ágazat egy része a vásárlók hirtelen rohamával, a másik része forgalom híján a túlélésért küzd. Mindez a nagy bevásárlásra induló hozzátartozóknál úgy csapódik le: sok mindent nem lehet azonnal megvásárolni. A második sokk akkor éri őket, amikor az árakkal szembesülnek. – Sok frissen hasi műtött beteget küldtek haza a családhoz az elmúlt napokban. Egy ilyen betegnek nem lehet sima ágya, állítható támlájúra van szüksége. Nálunk most a német elektromos ágy 240 ezer forintba kerül...

ITT OLVASHATÓ

KARANTÉNHOTEL: BALATONI PANORÁMÁS APARTMANBA MENEKÜL A PESTI "FELSŐKÖZÉP"

MAGYAR NARANCS
Szerző: FÓNAI IMRE
2020.04.22.

Bár Orbán Viktor igen, a szálláskiadók még nem engedték el az idei szezont a Balatonnál. Helyszíni beszámoló.

Siófok sóstói üdülőterületén – ahol állandó lakos alig él – a múlt szombat semmivel sem tért el attól, amit a „normális” áprilisi hétvégéken megszoktunk. A legtöbben most először "ruccantak le" a fővárosból és az ország más tájairól, hogy hozzáfogjanak nyaralójuk rendbetételéhez. Mintha nem is lenne járványügyi veszélyhelyzet, vagy felszámolták volna a kijárási korlátozásokat.

Találkoztunk olyannal is, aki a veszélyhelyzet idejére költözött a Balaton mellé, de ő nem igazán akart nyilatkozni. Nem is meglepő, az elmúlt hetekben több olyan hír is megjelent az országos sajtóban, hogy a nagyvárosi emberek a tó partján bekkelik ki a járványt.

"Ide merészeltünk költözni"

„Kapunk elég bántást. Azért is, mert 65 éven felüliek vagyunk, és nem átallunk boltba menni, meg azért, hogy pestiként ide merészeltünk költözni ezekre a nehéz hetekre” – hadarta el egy szuszra György a panaszait. Ő Sóstó magasparti utcájában lakik most, ahonnan rálátni a Balatonra.

Ám mire megkérdezhettem volna, hogy miként rendezkedtek be, hogyan élik a mindennapjaikat az „önkéntes balatoni karanténban”, már el is tűnt a sokszobás nyaraló ajtaja mögött...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR HATALOMKONCENTRÁCIÓRA MÉG NEM VOLT PÉLDA AZ EU-BAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.04.22.

Aggódnak a magyar demokráciáért szerte az EU-ban. Magyarországon kevésbé, mert a magyar társadalom 30-40 százaléka távol tartja magát a politizálástól. Pedig úgy látják, minden köz- és magánérték a kormány kegyétől függ, és a kormánynak alig kell számot adnia bármiről.

Nemzetközi lapszemle Kárpáti Jánossal.

Számos európai médiumon gyűrűzik tovább a felhívás a magyar jogállamért, amelyet a Civico Europa elnevezésű független, nemzeteken átnyúló civil szerveződés tett közé számos európai lapban, Magyarországon elsőként a Népszavában. A felhívás kezdeményezői között találjuk a francia Guillaume Klossát és az olasz Francesca Rattit, Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnököt, illetve Andor László volt EU-biztost. Az EurActiv című, brüsszeli körökben napi kötelező olvasmánynak számító uniós hírportál az aláírók között kiemeli Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság volt elnökét, Bernard-Henri Lévy filozófust, valamint Christophe Leclercqet, a portál alapítóját – de szintén aláíró sok más korábbi – hangsúlyoznám: korábbi - vezető európai politikus, így Uffe Ellemann-Jensen volt dán külügyminiszter, Jyrki Katainen volt finn miniszterelnök, Aleksander Kwasniewski volt lengyel államfő, Vesna Pusic volt horvát miniszterelnök-helyettes, Petre Roman volt román, Taavi Röivas volt észt és Vladimir Spidla volt cseh kormányfő.

Az EurActiv a felhívás azon elemét hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak sürgősen szankciókat kellene hoznia amiatt, hogy a magyar kormány visszaveti a demokráciát. Az aláírók szerint az európaiaknak egyszerre két vírussal kell küzdeniük, a COVID-19-cel és azzal a fertőzéssel, amely eszméiket és demokráciájukat veszi célba. A tét – hangsúlyozzák az aláírók – az unió további léte. Az mindenesetre megjegyzendő, hogy érdemi szankció akkor képzelhető el, ha ezeknek a mostani felhíváshoz csatlakozó exkormányfőknek a jelenleg hivatalban ülő utódai úgy döntenek.

Annak a – már lábra kapott - feltételezésnek az eloszlatására, hogy itt a Soros-kórus szokásos tagjai szólalnak meg, megjegyzem, hogy a felhívás kapcsán a Hamburgban szerkesztett, markánsan jobboldali Die Welt, a német konzervatív sajtó populáris ágának a legnagyobb hatású orgánuma közli Gesine Schwan politológusnak, a Német Szociáldemokrata Párt alapvető értékekkel foglalkozó bizottsága elnökének a cikkét, amelynek a felcíme azt állapítja meg, hogy Magyarország elárulta az európai ideálokat. A szerző felhívja az olvasók figyelmét arra, hogy Magyarországon a parlament március 30-án időbeli korlát nélkül hirdette meg a rendkívüli állapotot, és adott felhatalmazást a rendeleti kormányzásra. A Magyarországon ma érvényesülő hatalomkoncentrációra még soha nem volt példa az Európai Unióban – írja Gesine Schwan, és úgy véli: ez nem a járvány, illetve annak gazdasági következményei elleni küzdelem célját szolgálja, hanem sokkal inkább a hatalommal való mindenféle visszaélés előtt nyit ajtót. Minden köz- és magánérték a kormány kegyétől függ, és a kormánynak alig kell számot adnia bármiről. Ez Magyarország tíz éve tartó önkényuralom felé fordulásának az eddigi veszélyes csúcspontja. A Die Welt által közölt cikk arra szólítja fel általánosságban a médiát, hogy híreiben szenteljen figyelmet a a magyarországi helyzetnek. „Felszólítunk minden európai polgárt, hogy a Magyarországon történteket ne mint külső ügyet szemlélje, hanem mint közös érdekeink alapvető fenyegetettségét” – olvasható a cikkben.

Ha a Die Welt a német konzervatív média populáris ágának a vezető képviselője, akkor a Frankfurter Allgemeine Zeitung ugyanennek a konzervativizmusnak az intellektuális csúcsreprezentánsa.

Ezúttal a frankfurti lap könyvismertetésére hívom fel a figyelmet: Valuch Tibor történész munkáját ismerteti a lap, amely idén jelent meg németül egy regensburgi kiadónál: a könyv az 1989 és 2019 közötti magyar társadalmi és gazdasági változásokat világítja meg, Die ungarische Gesellschaft im Wandel címmel. A Frankfurter Allgemeine méltatja a szerző alapos elemzését, egyebek közt a demográfiai, településszerkezeti változások, illetve az Orbán-kormány migrációval kapcsolatos gyakorlatának a bemutatását.

A recenzió kitér az aktuálpolitikára is: mint írja, az Orbán Viktor által vezetett Fidesz kétharmados többséggel kormányoz, és a miniszterelnök éppen a minap vitt keresztül a parlamenten olyan törvényt, amely – ugyan csupán a járvány idejére - ám konkrétan meghatározott időkorlát nélkül teszi lehetővé számára a rendeleti kormányzást. Valuch Tibornak, a könyv szerzőjének a megállapításai alapján ugyanakkor a német lap könyvismertetés-szerzője valószínűtlennek tartja, hogy ez a túlhatalom széles körű kritikát váltana ki a magyar társadalomból. A magyar történész ugyanis egyebek közt kitér arra a könyvében, hogy a magyar társadalom meglehetősen magas aránya, 30-40 százaléka távol tartja magát a politizálástól.

ITT HALLGATHATÓ MEG

A VÁLSÁG LEGNÉPSZERŰBB MELÓJA: FUTÁROK A KORONA IDEJÉN

MÉRCE
Szerző: BLASKÓ ZSÓFIA
2020.04.22.

Az új koronavírus miatt hozott járványügyi intézkedések – miszerint délután három után csak bizonyos üzletek lehetnek nyitva – alaposan felforgatták a vendéglátásban dolgozók életét: rengetegen vesztették el munkájukat, a vállalkozásoknak pedig az eddig megszokott bevételük töredékéből kell kigazdálkodniuk az üzemeltetési költségeket. Ebben a bizonytalan időszakban sokan döntenek az ételkihordás mellett, amit Magyarországon jelenleg egyéni vállalkozóként több helyen is lehet végezni, ám a legnépszerűbb a két ételrendelő oldalnál, a Woltnál és a Netpincérnél elhelyezkedni.

Hogy megtudjuk, a cégek futár munkatársai milyen körülmények között dolgoznak a járvány idején, két biciklis futárral beszélgettünk. És hogy az ún. haknigazdaságban elhelyezkedés mellett egy alternatívát is bemutassunk az egyre fokozódó kizsákmányolásra a válság idején, a Gólya közösségi ház születőben lévő futárszövetkezetének egyik tagját is megkerestük...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY VÁLTOZIK A FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁG, A SZOCHO ÉS A KIVA SZABÁLYOZÁSA

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: MTI
2020.04.22.

Megjelent a Magyar Közlönyben az újabb adókönnyítésekről szóló kormányrendelet

A Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint a gazdaságvédelmi akcióterv újabb adókönnyítő intézkedései "több mint 200 milliárd forintot hagynak a magyar családoknál, a vállalkozásoknál és a lakosságnál".

A kormányrendelet értelmében idén július 1-jétől két százalékponttal – 17,5 százalékról 15,5 százalékra – csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, amely a közlemény szerint fél év alatt 160 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, és az álláshelyek megőrzésében is segíthet.

A kisvállalati adó kulcsa 2021. január 1-jétől egy százalékponttal – 12 százalékról 11 százalékra – csökken, így mintegy 51 ezer vállalkozásnak nagyjából 10 milliárd forintottal kevesebb adót kell majd befizetnie jövőre.

A kedden megjelent kormányrendelet az adócsökkentések mellett több adózást könnyítő intézkedés részletszabályait is tartalmazza. Megközelítőleg 600 ezer céget és szervezetet érint, hogy elég lesz a beszámolót és az ahhoz kapcsolódó bevallásokat (például a társasági adó-, a kisvállalati adó és a helyi iparűzési adóbevallást) szeptember 30-ig elküldeni. Az adót megfizetni is eddig az időpontig kell. Ezek a szabályok az eltérő üzleti éves adózókra is vonatkoznak.

A beszámolókészítési határidő marad április 30-a, illetve május 31-e az úgynevezett közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében, vagyis a tőzsdei cégeknél, a bankoknál, a biztosítóknál és a befektetési vállalkozásoknál, de nekik is elegendő szeptember 30-ig benyújtani a bevallást, illetve befizetni az adót.

A munkavállalókra vonatkozó változás, hogy fizetés nélküli szabadság ideje alatt is jogosultak maradnak az egészségügyi ellátásra.

Helyettük május 1-jétől a munkáltató fizeti ki az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amely havi 7710 forintot jelent. A munkáltató kérésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal engedélyezi, hogy ezt is csak a veszélyhelyzet megszűnését követő két hónap elteltével kelljen a vállalkozásnak megfizetnie...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ELŐFORDULHAT, HOGY ORBÁNÉK IS BEVETIK A SOKKDOKTRINÁT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.22.

Továbbra is teljhatalom és a sajtószabadság lereszelése a téma a nemzetközi sajtóban.

Magyarország két hellyel visszaesett a múlt évhez képest a Riporterek Határok Nélkül legfrissebb jelentésében, amely a sajtószabadság helyzetét méri fel a világban. Így jelenleg a 89. helyet foglaljuk el 180 állam között. 

A bevezető, amely valószínűnek tartja, hogy a vírusválság csak még jobban megnehezíti az újságírók munkáját, külön is kiemeli, hogy egyes politikusok, lásd Orbán Viktort, még Európában is lecsapnak a kórokozó kínálta alkalomra és saját hatalmukat erősítik még tovább. Így a miniszterelnök dekrétumokkal irányíthatja az országot, ameddig csak jónak látja. Vagyis a kormányfő megkerülheti a törvényhozást, jogszabályokat függeszthet fel. Bírálók szerint még inkább szűkül a szólásszabadság, a kabinet pedig több lehetőséget kapott, hogy sajtómunkásokat üldözzön. 

A Magyarországról szóló rész azt a címet kapta, hogy a dolgok nem változnak, bár az elmúlt év viszonylag csendes volt. Nem öltek meg egyetlen újságírót sem, és a tulajdonosi szerkezet sem módosult lényegesen a médiában. A piacot a kormánybarát KESMA uralja, továbbá folytatódik az a versenytorzító gyakorlat, hogy az állami hirdetések java meghatározott szerkesztőségeknek jut. 

Független újságírók ugyanakkor egyre nehezebben jutnak érdemi információkhoz. Nem kérdezhetik csak úgy a politikusokat az Országgyűlésben, nem juthatnak be minden további nélkül bizonyos eseményekre. A kormány tagjai nem adnak interjút kritikus sajtóorgánumoknak. De az is idetartozik, hogy közintézmények kommunikációs osztályai nem válaszolnak a szabad sajtó kérdéseire. Az irányító hatóság, a Média Tanács személyi összetétele a múlt év végén megújult, de az új tagok is csak a Fideszt képviselik. A kormánypárt tagjai a parlament eseti bizottságában egytől egyik elutasították azokat, akiket az ellenzék javasolt. 

Pedig Európai továbbra is példát mutat a sajtószabadságból. Az élen – immár 4. alkalommal – Norvégia áll, Finnország és Dánia előtt. Svédország visszaesett a 4. helyre, mert ott többször is előfordult, hogy riportereket zaklattak. 

A jelentés ismertetésekor a Riporterek Határok Nélkül főtitkára külön kiemelte, tudósít a BBC, hogy a válságot kiaknázva tekintélyelvű kormányok bevethetik a hírhedt sokkdoktrinát. Kihasználják, hogy a politika leállt, a közvélemény megvan döbbenve, tiltakozások szóba sem jöhetnek. Ezért olyan intézkedéseket hoznak meg, amelyek lehetetlennek számítanának normál körülmények között. Christoph Deloire ugyanakkor hozzátette: az ma dől el, hogy milyen lesz 2030-ban a tájékoztatás szabadsága, sokszínűsége és megbízhatósága. A BBC megjegyzi, hogy Magyarországon a felhatalmazási törvény 5 évig terjedő büntetést irányoz elő hamis hírek terjesztéséért...

ITT OLVASHATÓ

„MEGÉRI AZ ÉRETTSÉGI AKÁR CSAK EGY NAGYMAMA HALÁLÁT?” VÁLASZ THAISZ MIKLÓSNAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: JUHÁSZ ÁGNES
2020.04.21.

Ne kockáztassuk, hogy valakinek büszke emlék helyett arra kelljen visszagondolnia, milyen tragédiát okozott az ő érettségi részvételével közvetített fertőzés – véli a Civil Közoktatási Platform munkacsoport-vezetője. Juhász Ágnes cikkében az érettségit kiváltó lehetőségeket listáz válaszként Thaisz Miklósnak a Válasz Online-on megjelent, az érettségi megtartását a legkisebb rossznak nevező cikkére. Minőségi vita.

Thaisz Miklós Legyen érettségi – de kötelező maszkhasználattal! című cikkének végkövetkeztetése szerint a kormány „az írásbeli érettségi megtartásával a legkevésbé rossz döntést hozta meg egy helyzetben, amelyben jó döntést hozni lehetetlen”.

Ideális megoldás valóban nincs, minden megoldás esetén vannak, akik rosszabbul járnak. Rendkívüli helyzet van, rendkívüli megoldásra van szükség. Minden megoldás eltér attól, amire a diákok készültek, és minden megoldás eltér a tavalyitól és a jövő évitől. Ha pedig eltér, akkor lesz, akit nagyon, lesz, akit kevésbé rosszul érint, és még az is lehet, hogy olyan is lesz, aki jól jár.

Ez az oka, hogy valóban sokféle megoldási javaslat kering a neten, és ez magyarázza, hogy a sok szervezet véleményét összegző Civil Közoktatási Platform nem állt ki egyetlen megoldás mellett sem.

A kérdés nem az, hogy a kormány megoldása a lehető legjobb-e. Sokféle megközelítés elfogadható, a mostani is: ne maradjon el minden vizsga, viszont ne legyen szóbeli.

Természetesen így is fennáll az az igazságtalanság, amit Thaisz Miklós a jegymegajánlással kapcsolatban felvet: „Hogyan lehetne így összehasonlítani az idei érettségizők eredményeit … a korábbi vagy később érettségizők eredményeivel?”

...

ITT OLVASHATÓ

KÖNYÖKÖS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.04.22.

Tegnap dupla öröm ért. Módom volt láthatni kétszer is azt, ami majd megőrződik nagyjaink járvány elleni küzdelméről, hogy majd ötven, száz, vagy akár csak három év múlva is nézi ezeket a képeket egy tanácstalan ET, és a saját vartyogó nyelvén fölteszi a költői kérdést, hogy ezek meg mi az anyám valagát csinálnak? ET testvér ugyanis tanulmányozta ennek a különös bolygónak a még sajátosabb lakosait, és az üdvözlési formulák fejezetnél talált ezt-azt, kézfogást, orrok egymáshoz dörzsölését, pacsit, integetést, ilyeneket, de olyat nem mutatott a szakirodalma, hogy ezek a szerencsétlenek a könyöküket böködik egymáshoz. Ez valami titkos nyelv, a maffia saját üdvözlési módja lehet, gondolja majd ET, és csóválja a zöld fejét a nagy szemeivel, miközben belebiciklizik a napba.

Tegnap ugyanis elibém került két fotó. Az egyiken Szijjártó elvtárs, a másikon a gazdája gyömöszköli a könyökét más bűntársakhoz, ami lehet a járvány elleni védekezés eszelős és értelmetlen módja, merthogy közben meg csupasz pofával lihegnek egymás képibe, vagy, mint mondtam már, valami titkos jel, az együvé tartozás sajátos szimbóluma. Salvini mondta szintén tegnap, hogy hamarosan Orbánnal ők ketten irányítják a vén Európát. Így, ha majd ez a két eszelős találkozik, és ezek is könyököst adnak egymásnak, akkor minden titok föloldódik. De addig marad nekünk a szemiotika. Mert momentán úgy vagyunk, mint amikor Sheldon nem értette Leonard kilincsre akasztott nyakkendőjének jelentését, mígnem a szoba mélyiből föl nem hangzottak a hölgyvendég sóhajtásai, s mondhatta: aha...

ITT OLVASHATÓ

MILYEN MUNKAJOGRA VAN SZÜKSÉG?GONDOLATOK ÉS JAVASLATOK EGY VITAINDÍTÓHOZ

MÉRCE
Szerző: DR. FODOR T. GÁBOR ÉS MESZMANN T. TIBOR
2020.04.21.

2020. márciusában egy kormányrendelet eltörölte – a járvány elleni harcra való hivatkozással – a munkajog évszázados alaptételét, amely szerint a munkavállaló javára lehetséges csak a törvényi, illetve a kollektív szerződéses szabályoktól való eltérés. 

A rendelet tehát egy nyílt támadás magára a munkajogra – és ezáltal egy olyan társadalmilag káros és fenntarthatatlan rendszer képét vetíti elénk, melyre egy korábbi cikk már rámutatott.

Első látásra aligha ideális időpont a mostani arra, hogy egy jövendőbeli munkajogi szabályozás alaptételeiről gondolkozzunk. Mi ezt mégis megtesszük, mert a mostani nehéz időt egy Munka törvénykönyvét érintő átfogó reform alaptételeinek kidolgozására, vagy akár paradigmaváltás lehetőségének meghatározására is felhasználhatjuk.

Jelen cikkünk célja tehát egy arra vonatkozó szakmai párbeszéd kezdeményezése, hogy milyen munkajogra van szükség?

Véleményünk szerint olyanra, amely úgy járul hozzá a munka(erő)piac fenntartásához, hogy nem csak a munkaerő hosszabb távú reprodukcióját, hanem társadalmi fenntarthatóságot, társadalmi státuszt és igazságosságot is biztosít, valamint megfelelő politikai alaptételek erősítését is szolgálja, melynek mérföldkövei a jogállamiság, a közösség tagjai közötti egyenlőség és szolidaritás, és a demokrácia működéséhez szükséges intézmények. Álláspontunkat bővebben két részben, egy általános kontextualizáló és konkrét munkajogi megoldásokat ismertető részben fejtjük ki...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN ÍRJUNK JÓ HIVATALOS LEVELET VAGY VITAINDÍTÓT A MAGYARÉRETTSÉGIN?

INDEX / ISKOLATÉVÉ
Szerző: JOÓB SÁNDOR

Az Iskolatévé szerdai adásában 13 órától Kovács Péter, a Fazekas Gimnázium tanára a középszintű írásbeli érettségi gyakorlati szövegalkotás feladatához ad tanácsokat.

Mit nevezünk gyakorlati szövegalkotásnak? Hány pontot szerezhetünk a feladat jó megoldásával az érettségin? Az órán korábbi érettségi feladatok alapján beszélni fogunk a legfőbb ide tartozó szövegtípusokról, a hivatalos levél formai és nyelvi jellemzőiről, a vitaindító sajátosságairól vagy a motivációs levél jellegzetességeiről.

Ha nem akartok lemaradni, iratkozzatok fel a premierre, és hívjátok meg az ismerőseiteket, hogy együtt nézzétek az órát, mintha az osztályteremben lennétek!


Az eddigi magyarórákat itt találjátok:

- Szövegalkotás, esszéírás. Mik a leggyakoribb hibák?

- Hogyan elemezzünk egy verset, amit nem ismertünk?

- Az összehasonlító verselemzés

- Novellaelemzés és világképek

- Stílusirányzatok és korszakok a klasszicizmustól a posztmodernig

- A posztmodern jellegzetességei

- Hogyan írjunk jó érvelést?

Az Iskolatévé összes adását megtaláljátok Aktánkban vagy a Youtube-on, és itt van a heti órarend.

ITT NÉZHETŐ MEG

MÁRIS ITT VAN A FRISSÍTETT KURZARBEIT-SZABÁLYOZÁS LÉNYEGES ÚJÍTÁSOKKAL!

PORTFOLIO
Szerző: CSIKI GERGELY
2020.04.21.

Egy nappal a kormány bejelentése után, a Magyar Közlönyben meg is jelent az állami bértámogatási program megújításáról szóló kormányrendelet.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfői bejelentése után a Magyar Közlönyben a kormány kihirdette az eredeti Kurzarbeit-rendeletről szóló módosítást (Közlöny, 82. szám, pdf). A lényeges újítások:

- A csökkentett munkaidő sávját a bejelentésnek megfelelően módosították: 15 és 75 százalékkal csökkenhet a munkaidő, már ezekre a dolgozókra érvényes a támogatás. Korábban ez 30-50%-os munkaidő-kiesés esetén volt érvényes. (Vagyis most már egy eredetileg napi 8 órában foglalkoztatott majd 2 órában tovább foglalkoztatott esetén is lehet igényelni.)

- A létszámtartási kötelezettség csak a programban résztvevő dolgozókra áll fent.

- A távolléti díj fogalma átalakul alapbérré. A rendelet kimondja: "a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér, melynek részeként figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendeletben meghatározott, veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is".

- Ez csak pontosítás, de a lényeg: a támogatás mértéke az alapbér kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.

- Újdonság az eddig elhangzottakhoz képest, hogy az egyéni fejlesztési időre vonatkozó szabályok is módosulnak. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállaló és a munkaadó az egyéni fejlesztési időben állapodhatnak meg. Ez a gyakorlatban a következőt jelentheti: ha egy eredetileg 8 órában foglalkoztatott dolgozót 6 órában foglalkoztatnak tovább, akkor kötelező megállapodni a fejlesztési időről, 3 hónapra. Ha viszont egy eredetileg 8 órában foglalkoztatott dolgozót 2 órában foglalkoztatnak tovább, akkor itt nem kötelező az egyéni fejlesztési idő, hanem lehetőség.

- Az új rendelet továbbra is kimondja, hogy a támogatással együtt számolt munkabér összegének a támogatás időtartama alatt el kell érnie a munkavállaló eredeti alapbérét, viszont itt tesz egy lényeges könnyítést a szabályozás: abban az esetben nem kell elérni az eredeti alapbért, ha a munkaidőcsökkentés legalább 50%-os. Vagyis ha egy eredetileg 8 órában foglalkoztatottat 4 órában dolgoztatnak tovább, akkor már lehet kisebb a bére, mint eredetileg volt. Ez logikusnak is tűnik, hiszen ez utóbbi esetben nem is kötelező az egyéni fejlesztési idő (ami után fizetni kell a bért), hanem csak lehetőség.

- Nem kell minden dolgozóval megállapodni a munkaszerződés módosításáról, mert a munkaügyi hivatal elfogadó határozatával ez automatikusan megtörténik.

- Az egyéni fejlesztési időt érintő változás továbbá: a kieső munkaidő alatt szervezendő képzéseket a támogatások elnyerésétől számítva 2 éven belül lehet megszervezni.

- Távmunka és otthoni munkavégzés esetén is igényelhető a bértámogatás.

- Munkaerő-kölcsönző cégekre is vonatkozik az új támogatási program.

- Bürokráciacsökkentő elem, hogy az új rendelet törölte azt az eredeti szabályozást, amely kimondja, hogy a kérelemben be kell mutatni a csökkentett munkaidős foglalkoztatást megalapozó körülményeket, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggéseit, az eddig megtett és várható intézkedéseket. Az eredeti rendeletben rejlő hasonló bürokratikus buktatókról külön cikkben írt Fajcsák Gábor, az RSM partnere.

- Nem kell továbbá már azt sem bemutatni, hogy a cég a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket már kimerítette.

Nem változott, hogy a bértámogatás igénylése során bizonyítani kell, hogy a csökkentett munkaidős foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

Ahogy mai cikkünkben rámutattunk, nem változik a támogatás maximális összege, ami munkavállalónként 75 ezer forint.

Érdekessége a mostani rendeletnek, hogy az eredeti ígéretekkel ellentétben (amely azt mondta, hogy a bértámogatással együtt használhatják a munkáltatók a munkaidőkeretet) a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok nem változtak.

VAGYIS EGY CÉG TOVÁBBRA IS CSAK AKKOR IGÉNYELHETI AZ ÁLLAMI BÉRTÁMOGATÁST, HA A MUNKAIDŐKERET LEJÁRT VAGY LEZÁRÁSRA KERÜLT...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: OTTHON SÜLT ROPOGÓS KENYÉR HÁZI KOVÁSSZAL – TÖMEGEK TANULJÁK A RECEPTET

KLUBRÁDIÓ / VESZTEGZÁR 
- VELETEK VAGYUNK
Szerző: SUGÁR ÁGNES
2020.04.13.

Interjú Szabadfi SzabolccsalInterjú Szabadfi Szabolccsal

Szabi, a pék meggyőződése szerint a kelt tésztának lelke van. A kenyérsütés alapvető feltétele pedig a türelem és a figyelem. A jó alapanyag is fontos, de mostanában a pánikvásárlások után egyáltalán a hozzávalók beszerzése is nehézségbe ütközik, főként az élesztőé, ezért online kenyérsütő kurzusain mutatja be, hogyan lehet kenyeret sütni élesztő nélkül, az ősrégi technikával, kovászolással.

De nem csak a kenyerekhez ért kiválóan, rangos helyezést ért el már a pármai pizzakészítő világversenyen, de zsűritagnak is felkérték egy gasztróműsorba. Követői sem csak kenyeret süthetnek vele, hanem minden más pékárut is, kalácsot, kakaós csigát, pizzát és a többit.

A kovászt internetes tanoncaival lisztből és vízből állítja elő, amihez ezután csupán egyetlen hozzávaló, a só kerül. A művelet hosszú, nyolc-tíz napot vesz igénybe, de erre a türelemjátékra a sajnálatos járványhelyzet most sokaknak ad lehetőséget, legalábbis ezt mutatja, hogy tömegek kezdték el követni a közösségi oldalát, számuk pár hét után már 90 ezer körül jár.

A tanulással közben ő maga sem áll le, mert szerinte a kenyérsütésről egy egész életén át van mit tanulni. A járványhelyzet előtt rendszeresen járt külföldre új ismereteket szerezni, legutóbb egy nagy tudású spanyol mester kurzusán a kenyérformázásról tudott meg újat.

ITT HALLGATHATÓ MEG

ORBÁN SZERINT „ISTEN FIGYELMEZTETÉSE” A JÁRVÁNY – KORONAVÍRUS ÖSSZEFOGLALÓ KEDDEN

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2020.04.22.

Átlépte a 2000 fertőzöttet a hivatalos magyar koronavírus-nyilvántartás ma reggel. Az Operatív Törzs mai sajtótájékoztatóján viszont Müller Cecília országos tisztifőorvos úgy fogalmazott, Magyarországnak „talán sikerül elkerülnie” az exponenciális növekedés szakaszát a vírusfertőzésben, azt a pontot tehát, amely Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a legnagyobb problémákat okozza.

A május 3-a körülire prognosztizált járványcsúcsról megismételte, hogy ez nem a járvány végét jelenti. Az, hogy ez a „plafon” mennyi ideig tart, előre nem lehet megmondani, ez egy hosszabb időszak is lehet – tette hozzá, kiemelve, hogy ebben az időszakban járványügyi szempontból az egy-két napos adatokból még nem lehet következtetéseket levonni.

Az országos adatokról szólva a szakember elmondta, keddre 2098-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, 213-an hunytak el a betegség következtében, és 287-en felgyógyultak. Kórházban 842 embert ápolnak, közülük 82-en szorulnak lélegeztetőgépre, ők súlyos állapotban vannak. Kérdés kapcsán közölte, Magyarországon eddig nem tudnak olyan esetről, hogy egy egészséges ember halt volna bele a koronavírus-fertőzésbe, de nemzetközi példák erre is vannak már.

De mit jelent mindez régiós összehasonlításban?

...

ITT OLVASHATÓ

A MUNKAVÁLLALÓK FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁG IDEJE ALATT IS JOGOSULTAK MARADNAK AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA, TOVÁBBI ADÓKÖNNYÍTÉSEK LESZNEK

168 ÓRA
Szerző: MTI
2020.04.22.

Megjelent a Magyar Közlönyben az újabb adókönnyítésekről szóló kormányrendelet. A Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint a gazdaságvédelmi akcióterv újabb adókönnyítő intézkedései "több mint 200 milliárd forintot hagynak a magyar családoknál, a vállalkozásoknál és a lakosságnál".

A kormányrendelet értelmében idén július 1-jétől két százalékponttal – 17,5 százalékról 15,5 százalékra – csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, amely a közlemény szerint fél év alatt 160 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, és az álláshelyek megőrzésében is segíthet.

A kisvállalati adó kulcsa 2021. január 1-jétől egy százalékponttal – 12 százalékról 11 százalékra – csökken, így mintegy 51 ezer vállalkozásnak nagyjából 10 milliárd forintottal kevesebb adót kell majd befizetnie jövőre.

A kedden megjelent kormányrendelet az adócsökkentések mellett több adózást könnyítő intézkedés részletszabályait is tartalmazza. Megközelítőleg 600 ezer céget és szervezetet érint, hogy elég lesz a beszámolót és az ahhoz kapcsolódó bevallásokat (például a társasági adó-, a kisvállalati adó és a helyi iparűzési adóbevallást) szeptember 30-ig elküldeni. Az adót megfizetni is eddig az időpontig kell. Ezek a szabályok az eltérő üzleti éves adózókra is vonatkoznak.

A beszámolókészítési határidő marad április 30-a, illetve május 31-e az úgynevezett közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében, vagyis a tőzsdei cégeknél, a bankoknál, a biztosítóknál és a befektetési vállalkozásoknál, de nekik is elegendő szeptember 30-ig benyújtani a bevallást, illetve befizetni az adót.

A munkavállalókra vonatkozó változás, hogy fizetés nélküli szabadság ideje alatt is jogosultak maradnak az egészségügyi ellátásra.
Helyettük május 1-jétől a munkáltató fizeti ki az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amely havi 7710 forintot jelent. A munkáltató kérésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal engedélyezi, hogy ezt is csak a veszélyhelyzet megszűnését követő két hónap elteltével kelljen a vállalkozásnak megfizetnie...

ITT OLVASHATÓ

A VÍRUSVAGDALKOZÁS HÁTTERE: INGYEN INGATLAN AZ EGYHÁZI IDŐSOTTHONOKNAK

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2020.04.22.

Több tucat ingatlan tulajdonjogát adnák át az egyházi fenntartóknak. A feladat a felekezeti és az állami intézmények esetében ugyanaz, de a támogatás korántsem.

Két hete minősítették járványgócponttá a fővárosi önkormányzat fenntartásában működő Pesti úti idősek otthonát, de a politikai harc azóta sem szűnik körülötte. Az Orbán-kormány ugyan eddig minden alkalmat megragadott, hogy a Budapestet irányító Karácsony Gergelynek, illetve kabinetjének "alkalmatlanságát" bizonyítsák, de ezúttal más is állhat a háttérben. A kormány ugyanis 2012-ben a kórházakkal együtt állami irányítás alá akart vonni valamennyi szakosított szociális ellátást nyújtó intézményt, de az önkormányzatok egy része ellenállt. A centralizációs törekvések eredményeként akkor végül összesen 177 otthon került állami fenntartóhoz. 

A kormány viszont nem hagyott fel átalakítási törekvésével. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nagy felháborodást kiváltó salátatörvény előtt benyújtott törvényjavaslata szerint ugyanis összesen 29 (a módosító szerint 30) ingatlan tulajdonjogát adnák át az egyházi fenntartóknak. Köztük akad egy barokk Esterházy-kastély is. Az ingatlanokat és a feladatellátáshoz szükséges ingóságokat ingyen kapják meg. 

Az indoklás szerint a kormány hosszú távú stratégiai célja, hogy az állami fenntartásban működő szociális és gyermekvédelmi intézmények nyújtotta ellátásban megerősítse az egyházak szerepvállalását „a jelenleginél magasabb színvonalú és hatékonyabb, valamint a politikai változásoktól mentes feladatellátás érdekében”. Az állam erre az egyházakban látja a garanciát. A rendelkezés – teszik hozzá - a jövőbeni átadásokat új alapokra helyezi annak kimondásával, hogy vagyonelemek ingyenesen az egyházi fenntartók tulajdonába adhatók a kormány határozatával. A törvény révén az egyházak uniós támogatást elnyert intézmények fenntartásába is bevonhatók...

ITT OLVASHATÓ

SZÉTVERTE A TERMÉSZETVÉDELMET, MAJD MEGPRÓBÁL BEZÖLDÜLNI

INDEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2020.04.21.

- Orbán Viktor 2010-től leépítette az állami természetvédelmet, mert az iparosítás akadályát látta benne.

- Bár ezen a területen is fontosak a civilek, rendszerszinten az állam tudná megvédeni a természetet a politikai és gazdasági lobbitól.

- Míg tíz éve még önálló Környezetvédelmi Minisztérium foglalkozott a területtel, ma már állami erdészetek vágják ki a legértékesebb erdeinket

- A természetvédelem legfontosabb intézményeit, a Nemzeti Parkokat teljesen bekebelezte a politika; a kormány akácos szabadságharca idején kicenzúrázták az egyik park közleményéből a gyalogakác kifejezést
2020-ban látványos fordulatot vett a magyar kormány zöldpolitikája. Míg 2019-ben a Fidesz és csatolt részei leginkább a klímaszkeptikus és klímaváltozást tagadó/bagatellizáló megszólalásokkal tűntek ki a témában, az EP-választás, majd különösen az önkormányzati választást követően érzékelni lehetett, hogy változni fog a kormánypártok hozzáállása.

Az idei évtől a korábbi, klímapolitikai kettős beszéd helyett egységesedett a kommunikáció, Orbán Viktor az évindító sajtótájékoztatóján majd az évértékelőjén is arról beszélt, mennyire fontos a klíma és a természet megvédése. A kormányfői bezöldülés csúcspontjaként 8 pontos akciótervet hirdetett, kormánya pedig a korábbiakhoz képest lényegesen aktívabban kommunikál a témáról; Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő lett, aki rendszeresen beszámol a kormány zöldnek szánt intézkedéseiről.

Zöld politikával foglalkozó civilek, valamint a témával államigazgatási szinten foglalkozó korábbi és jelenleg is aktív szereplők szerint a Fidesz bezöldülése leginkább csak marketing: a Fidesz - Orbán vezetésével - az elmúlt tíz évben leépítette a természetvédelmet, korábbi munkatársai szerint elsősorban amiatt, mert a miniszterelnök az iparosítás akadályát látta benne. A területen dolgozók azt is mondják, hogy hiába az év eleji klímafordulat, az elmúlt hónapokban sem történt lényegi elmozdulás; a politikai és gazdasági érdekek továbbra is fontosabbak a környezetvédelemnél...

ITT OLVASHATÓ