Szerző: MÉNYEI PÁL
2020.09.25.
2020. szeptember 26., szombat
A POLITIKÁNÁL IS NAGYOBB RÉM FENYEGETI A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁST
VÁLASZ ONLINE
Szerző: MÉNYEI PÁL
2020.09.25.
A kultúrharc közepette éppen magáról a kultúráról szokás megfeledkezni, márpedig a magyar (kő)színházi világ a Fidesz és a fideszes nyomulás nélkül is válságba jutott – írja a Válasz Online-nak küldött esszéjében Nényei Pál. Író, magyartanár vendégszerzőnk szerint ebben a krízisben nincs különbség „oldalak” között: a rémség „Ascherestül, Vidnyánszkystul, Új- és Vígszínházastul” mindenkit befal. Úgy hívják: bemerevedett és belterjes sznobéria, illetve művészi válság és kifáradás. Hogyan lett a színházból a nagy filmsikerek testén élősködő parazita? Miért gyáva a legtöbb intézményvezető? Miért Pintér Béla az oázis a sivatagban? Személyes érintettséggel átitatott színházügyi vitaindító az SZFE-foglalás huszonötödik napján...
Szerző: MÉNYEI PÁL
2020.09.25.
SZABAD SZEMMEL: UGYAN MEGROGGYANT AZ ORBÁN-REZSIM ÉVEI ALATT, DE MÉG NINCS A FÖLDÖN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.26.
Reuters
Kurier/Die Presse
Süddeutsche Zeitung
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.26.
Orbán Viktor időnként úgy érzi, hogy ő a nemzeti szuverenitás szabadságharcosa Brüsszelben. A politikus éppen a belga fővárosban adott hosszú interjút a brit hírügynökségnek, miután lengyel és cseh kollégája társaságában találkozott a Bizottság elnök asszonyával. Egyszerűen blablának minősítette a vádat, hogy Magyarország megsérti a jogállamot. Mint mondta, ő maga sem szegi meg a demokratikus szabályokat, viszont ellenáll azoknak, aki birodalmi jellegű uniót akarnak. Olyat, amely az intézményekre és nem a nemzetállamokra épül.
Szerinte a konzervatív költségvetési politikát folytató északi országok politikai fegyverként igyekeznek összekapcsolni a jogállamiságot, illetve a gazdasági újjáépítési csomagban előirányzott támogatást. Nem ért ugyanakkor egyet azzal, hogy Magyarország korruptabb lenne, mint Ausztria, Németország vagy Dánia. (A válasz arra vonatkozott, hogy az OLAF nálunk tárja fel messze a legtöbb anyagi visszaélést az uniós alapok felhasználása körül – a szerk. megj.)
A kormányfő úgy véli: itt az idő visszavonni az Oroszország elleni szankciókat. Szerinte a kereskedelemben nyitni kell Moszkva felé, viszont katonai vonatkozásban keménynek kell lenni. Egy európai hadsereg korlátozná a Kreml hatalmát. Csakhogy jelenleg pont az ellenkezője az igaz, ám ez ésszerűtlen politika az EU részéről.
Amikor arról faggatták, rendeljen-e el Brüsszel megtorló intézkedéseket Navalnij megmérgezése miatt, azt felelte, hogy ő nem látja, miért volna rá szükség, de ha az unió ezt szeretné, a magyar fél hajlandó megfontolni a kezdeményezést. Egyúttal védelmébe vette, hogy a jelenlegi döntéshozatali rendszer értelmében akár egyetlen tagállam is megakadályozhatja a neki nem tetsző határozat elfogadását. Szerinte a többieknek tiszteletben kell tartaniuk az eltérő véleményt.
Bátornak nevezte a britek döntését az uniós tagság felmondásáról, hozzátéve, hogy Európa csak magát okolhatja a kiválásért, miután úgy bánt Nagy-Britanniával. Ám Magyarország nem követi ezt az utat, mert nem sziget és gazdaságilag túlságosan is összefonódott a többiekkel. Úgy hogy nem engedheti meg magának a kilépést.
Elismerte, hogy a szervezet továbbra is igen népszerű a magyarok körében, noha az országnak sok vitája van a többi taggal, a migrációtól kezdve a jogállamig. Ugyanakkor nagy hibának nevezte, hogy 6 éve, a brit és a magyar ellenállás dacára – Juncker lett a Bizottság elnöke, mert az EU-t nem a brüsszeli intézmények jelentik, hanem a szuverén tagországok. És azok véleményét csak olyan súlyos következmények árán lehet figyelmen kívül hagyni, mint a Brexit.
A kormányfő meg van győződve arról, hogy Amerikában Trump nyeri a novemberi választást, nincs is terve arra az esetre, ha mégsem ez lenne az eredmény. Szerinte az elnök győzelme nagy csapás volna az öreg földrészen mindazok számára, aki nem a tagok egyszerű közösségének tekintik az uniót, hanem a központosított brüsszeli hatalomból indulnak ki.
Megerősítette, hogy nem fogadja el a Bizottság javaslatát a menedékpolitika megújítására, mert annak értelmében Magyarországnak migránsokat kellene átvennie. Megjegyezte azonban, hogy még korai magyar vétóról beszélni, mivel hónapokig tart, amíg minden állam kialakítja a maga álláspontját.
Ezzel együtt üdvözölte, hogy a tervben immár nincsen benne néhány korábbi tabu. Jónak nevezte, hogy a jövőben fokozott figyelem irányul az elutasított kérelmezők hazazsuppolására. Hangsúlyozta, hogy a beadványokat már a külső határokon el kell bírálni. Hozzáfűzte, hogy a bevándorlás Magyarország számára nemzetbiztonsági kérdés, és a magyarok nem szeretnének párhuzamos, vagy nyílt társadalmat, illetve kevert kultúrát.
Azt hangoztatta, hogy a magyar közvélemény fölöttébb türelmes, az alaptörvény szavatolja a melegek jogait, habár az ilyen párok nem házasodhatnak össze és nem fogadhatnak örökbe gyereket. Mert az nem lenne jó dolog – mondta.
Úgy vélte, hogy napjainkban a migráció, továbbá az európai keresztény identitás, valamint az életszínvonal megvédése jelenti a legnagyobb kihívást.
Jelezte egyúttal, hogy a kormány a befektetések ösztönzésével, illetve adócsökkentéssel villámgyorsan újra kívánja indítani a járvány miatt leült gazdaságot. Kifejtette, hogy a beruházások önmagukban berúgnák a fejlődés motorját, mert állást teremtenek, még az uniós mentőcsomag nélkül is. A hírügynökség magyarázatként hozzáteszi, hogy Orbán került ekkora próbatétel elé az utóbbi 10 évben, hiszen a gazdaság az idén előreláthatólag 6 %-kal zsugorodik. Márpedig idáig – a migráció elutasítása mellett – éppen a gazdaság volt a nyerő kártya a választásokon a Fidesz számára.
Kurier/Die Presse
A jogállamiság nem alku tárgya – ezt fejtette ki az osztrák Európa-ügyi miniszterasszony Budapesten Szíjjártó Péternek. Karoline Edtstadler elmondta: ez ügyben hagyott semmiféle kétséget. Arra is kitért, hogy összefüggés van az uniós anyagi támogatások és a demokratikus normák érvényesülése között, vagyis nem fizetik ki a pénzeket, ha valamely tagállam letér a közös értékek útjáról.
Szerinte azonban nincs semmi különös abban, hogy időnként különbség mutatkozik a szomszédok és barátok megközelítése között. A házigazda ugyanakkor azt magyarázta, hogy a magyar részről objektív szempontokat igényelnek az országok jogállami teljesítményének elbírálásához.
A tárgyaláson szóba került a menedékügy megújítása is, amiről a vendég azt mondta, hogy a magyar fél borúlátóbban ítéli meg a javaslatot, mint Ausztria. Szerinte azonban ezzel együtt van lehetőség a kompromisszumra, mert az Orbán-kormány tárgyalási alapnak tekinti a csomagot. Abba egyébként az osztrákok sem mennek bele, hogy kötelezően elosszák a menedékkérőket, és azt is hasonlóképpen ítélik meg, hogy véget kell vetni az illegális migrációnak.
Deutsche Welle
Közép- és Délkelet-Európa az eddiginél több figyelmet és támogatást érdemel a Nyugattól, mert a térség társadalmai példát mutatnak az egész földrészen kísértő populizmus ellen. Az emberek – esetenként nagy személyes bátorságot tanúsítva bizonyítják, hogy szabadságot, egyenlőséget és jogot akarnak. Azt, hogy ne mondják meg nekik, miként éljenek, hanem maguk dönthessek róla. Pedig most már ott tartanak a dolgok, hogy ahhoz is merészség kell: valaki ne a „helyes kockát ikszelje be a szavazófülkében. Vagy akár hogy nyilvánosan elmondja véleményét, illetve tüntessen.
Lengyelországtól, a Nyugat-Balkánon át, egészen Bulgáriáig jóformán mindenütt tekintélyuralmi erők gyakorolják a hatalmat. Minimum megvetik a jogállamot, annak intézményeivel egyetemben. Nacionalista, részben etnicista identitás- és emlékezetpolitikát folytatnak. Az ideológia örve alatt korrupt kegyencrendszert hoztak létre. Az Orbán-félék uralomra jutása nagy aggodalmat váltott ki a demokratikus táborban és mély bizonytalansághoz vezetett.
Ám a helyzet cseppet sem reménytelen: a térség új fordulat felé közeleg, mert az utóbbi években jóformán minden országban nagy tiltakozások robbantak ki a korrupt és tekintélyelvű hatalmasságok ellen. A földrészen sehol másutt nem követelik ennyire erőteljesen a demokráciát. Ideértve, hogy mindenki szabadon kifejthesse a nézeteit, és utána ne kelljen az állásáért reszketnie. Továbbá hogy ugyanolyan jogokat élvezhessen az egészségügyi ellátásban, valamint az oktatásban, mint a kiválasztott kevesek. Azon kívül ne lehessen megvesztegetni a bíróságokat, és hogy azokat, ott fent, meg lehessen büntetni, ha közpénzből szedik meg magukat.
Legutóbb a bolgárok mutatták meg, hogy elegük van, miután Boriszov rendszere olyan, hogy amellett eltörpül még az antidemokratikus és EU-ellenes magyar és lengyel modell is. De idevág a magyar színi egyetem hallgatóinak akciója is. Viszont a tiltakozások során egyre kevesebbszer látni az uniós zászlókat, mert a tömegek kiábrándultak az EU-ból. Abból, hogy a brüsszeli vezetők ki nem nyitják a szájukat a keleti megmozdulások kapcsán. Csakis a kormányokra támaszkodnak, és legfeljebb elvéve találkoznak a civilek képviselőivel.
Süddeutsche Zeitung
Az osztrák kancellár jobbról igyekszik előzni, mert neki csak az számít, hogy megnyerje a választásokat, teljesen hidegen hagyja az európai szolidaritás. Ennélfogva hajlandó még a nemzeti populizmusra is, mert hasznot húzhat abból, hogy a migráció kapcsán megosztja a nemzetet. Így látja Kurzot a legolvasottabb német lap, illetve a szerző, aki korábban a bécsi Der Standard főszerkesztője volt.
Megállapítja, hogy a földrészen egyetlen téma sem kavarja fel annyira az érzelmeket, mint a bevándorlás és a külső határok biztosítása. A Bizottság két napja közzétett elképzelése gyakorlati alapot jelent a kérdés rendezésére, de megtorpedózzák azt a megosztók, elsősorban Ausztria. Kurz már akkor azt mennydörögte, hogy a menekültek elosztása kudarcot vallott, amikor a tervet még nem is tették le az asztalra. Kötelező kvótákról pedig szó sincs benne, de a V4-ek voltak legalább annyira udvariasak, hogy egyeztetést kértek és nem utasították el eleve a tárgyalásokat.
Az osztrák kancellár újólag bizonyítani kívánja, hogy a témában ő hangadó, de főleg akkor élesíti be a kérdést, amikor választások jönnek. Márpedig alig két hét múlva az urnákhoz járulnak az emberek Bécsben. És jó volna átcsábítani a Néppárt oldalára az Ibiza-botrány miatt kiábrándult FPÖ-híveket. A szavazás megmutatja, mennyire mehetnek el jobbra a konzervatívok. Merthogy a politikus szabadságpárti sínekre állítja rá az ÖVP-t. Ideértve a némileg finomított idegenellenességet.
Amúgy a kormányfő olyan pártot vezet, amely elkötelezte magát a keresztény-humanista emberkép mellett. De ezúttal még Kurz nagy tisztelője, a német bulvárlap, a Bild is azt írta, hogy a politikus szívtelen, hiszen egyetlenegy embert sem volt hajlandó befogadni a kiégett görög táborból. Ám a politikus csak azzal törődik, hogy magára vonja a közfigyelmet. Hogy kapható a nemzeti populista vonalra, az közös nevezőre hozza Visegrádi Csoporttal. Ezek az erők profitálnak a megosztásból, a kedélyek felizgatásából. Ez viszont megnehezíti, hogy az EU tartós megoldást találjon a migráció problémájára és ez érinti a német elnökséget is.
Amerika Hangja
Megroggyant, de azért még nincs a földön a független magyar újságírás, bár egyre szűkül a sajtószabadság. Mindenesetre a nyáron olyan változások voltak, amelyek tartósan kihatnak a média önállóságára és arra szolgálnak, hogy Orbán Viktor még inkább kézben tartsa a 4. hatalmi ágat. Idetartozik az Index újságíróinak távozása, valamint a Klubrádió sugárzási engedélyének megvonása. Mindkét szerkesztőség kritikusan viszonyult a kormányzathoz, amely egy évtizede hatalmi és pénzügyi eszközökkel, illetve a tulajdonviszonyok átalakításával igyekszik megzabolázni a szuverén magyar sajtót.
Hogy felállt az Index stábjának javarésze, az nagy csapást mért a médiára, hiszen az oldalt naponta egy millióan olvasták. Az elfogulatlan tájékoztatás zászlóshajójának számított, miközben az Orbán-hívek vezette KESMA központosította jóformán az egész szakmát. És bár az Index szerepét nem tudja betölteni a most induló Telex sem, a főszerkesztő szerint amit kitaláltak, ha megváltoztathatja az egész független sajtó működési módját. Hiszen az állam a legnagyobb hirdető, az pedig a neki kedves orgánumoknak adja a reklámokat. Ezért Munk Veronika csapata közadakozásból gyűjtötte össze az anyagi alapokat, a hírszolgáltatás egy része pedig fizetős lesz.
A médiahatóság tagadta, hogy el akarja hallgattatni a Klubrádiót. Ezzel szemben Polyák Gábor, a Média Médiaelemzőtől úgy látja, hogy a döntés ugyan jogszerű, ám a testület tagjait egytől egyik a hatalom nevezte ki, így megkérdőjelezhető az elfogulatlanságuk, mint ahogy az is, vajon a csatorna javára határoznak-e az új pályázat során. A szakértő egyértelműen politikai kérdésnek nevezte, hogy a rádió folytathatja-e az eddigi keretek között. Munk Veronika a Telextől úgy gondolja, hogy a rádió liberális irányvonala befolyásolhatta az eddigi szerződés felmondását.
Bírálók szerint az EU vonakodott határozottabb lépéseket tenni az idők során Magyarország ellen, és ez csak rontott a helyzeten. Nem túl bizakodó az unió szerepét illetően Munk Veronika sem, mert mint mondta, sorra történnek szörnyű dolgok a magyar sajtópiacon, Brüsszel mégsem tesz semmit. Szerinte a magyar média jövője a közönségtől függ. A hallgatóknak, nézőknek és olvasóknak kell megvédeniük a független tájékoztatást. Csak a társadalom tud segíteni a jelenlegi helyzeten.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Az UEFA ugyan azt hangoztatja, hogy kifogástalan volt a csütörtöki budapesti kupadöntő megszervezése, de a konzervatív német újság megjegyzi, hogy azért ez nem mindenki látja így. A szövetség szerint a nézők elfogadták az elővigyázatossági, illetve biztonsági intézkedéseket, betartották a higiéniai előírásokat. Úgy hogy most a magyar házigazdákkal együtt megvitatják a tapasztalatokat. Így várhatóan a jövő héten döntenek arról, lehessenek-e nézők a Bajnokok Ligájának találkozóin, illetve a válogatott mérkőzéseken a jövő hónaptól kezdve.
Mindenesetre az európai futball illetékesei szerint nagyszerű volt ismét megtapasztalni a labdarúgás igazi légkörét a Puskás Arénában. A lap ugyanakkor magyar sajtójelentéseket idéz, miszerint azért voltak hiányosságok a lebonyolítás során. Így pl. a Népszava on-line változata szerint nem mindig tartották be a kötelező távolságot a lelátókon. Aggasztó volt a tülekedés a bejáratoknál, ahol sokan maszk nélkül zsúfolódtak össze. A Magyar Nemzet viszont azt közölte, hogy a tribünökön nem voltak csoportosulások.
AZ ERDÉLYIEKNEK SZEREPE LESZ ABBAN IS, HOGY A FIDESZ KISGÖMBÖCE MIKOR PUKKAD KI
AZONNALI.HU
Szerző: VASS CSABA
2020.09.25.
Ha az erdélyi magyaroknak valaki el szeretné magyarázni, miért káros a magyar kormány hatalomközpontosítási politikája, akkor csak szemléltetnie kell azt, hogy mi történne, ha mondjuk a román kormány tenné ugyanezt.
A Fidesz története lassan kezd hasonlítani a magyar népmeséből ismert kisgömböcéhez, ami a padlásról leszakadva, látván, hogy semmi sem állhat az útjába, igyekszik felzabálni mindent, ami az útjába kerül.
A magyarországi közélet hajlamos a határon túli, köztük elsősorban az erdélyi magyarokra úgy tekinteni, mint mindenkori Fidesz-szavazókra, akik mindig készen állnak, ha egy jó kis kétharmadhoz kell hozzásegíteni Orbán Viktorékat. Ilyenkor – a főként ellenzékiekből álló bíráskodók – hajlamosak megfeledkezni arról, hogy nem minden határon túli magyar rendelkezik magyar állampolgársággal, nem minden magyar állampolgársággal rendelkező határon túli magyar szokott szavazni, és
van olyan elvetemült határon túli magyar állampolgár is, aki nem Fidesz-szavazó.
Magyarországról nézve sokaknak úgy tűnik, hogy a Fidesz az erdélyi magyarságra mindig feltétel nélkül számítani tud, hogy az erdélyi magyarságnak bőven elég Orbán Viktor évenkénti tuványosi beszéde egy évnyi szellemi táplálék gyanánt. Ostobaság lenne tagadni, hogy az erdélyi magyarok többsége szereti Orbán Viktort.
Miért is ne szeretné? A 2004-ben vérig sértett határon túli magyar közösségeket, köztük az erdélyi magyarságot is 2010-ben az általa vezetett kormány engesztelte ki, ezzel pedig egy jó ideig azt is elkönyvelhette, hogy az erdélyi magyarok zöme egyetlen magyarországi szövetségesnek a Fideszt tekintse, és ha szükséges, akkor ellenségként kezelje azokat a magyarországi politikusokat, akik bár nem vétettek soha semmit a határon túli magyarság ellen, sőt, de mégis Orbán Viktor politikai ellenfelei az anyaországban...
Szerző: VASS CSABA
2020.09.25.
A Fidesz története lassan kezd hasonlítani a magyar népmeséből ismert kisgömböcéhez, ami a padlásról leszakadva, látván, hogy semmi sem állhat az útjába, igyekszik felzabálni mindent, ami az útjába kerül.
A magyarországi közélet hajlamos a határon túli, köztük elsősorban az erdélyi magyarokra úgy tekinteni, mint mindenkori Fidesz-szavazókra, akik mindig készen állnak, ha egy jó kis kétharmadhoz kell hozzásegíteni Orbán Viktorékat. Ilyenkor – a főként ellenzékiekből álló bíráskodók – hajlamosak megfeledkezni arról, hogy nem minden határon túli magyar rendelkezik magyar állampolgársággal, nem minden magyar állampolgársággal rendelkező határon túli magyar szokott szavazni, és
van olyan elvetemült határon túli magyar állampolgár is, aki nem Fidesz-szavazó.
Magyarországról nézve sokaknak úgy tűnik, hogy a Fidesz az erdélyi magyarságra mindig feltétel nélkül számítani tud, hogy az erdélyi magyarságnak bőven elég Orbán Viktor évenkénti tuványosi beszéde egy évnyi szellemi táplálék gyanánt. Ostobaság lenne tagadni, hogy az erdélyi magyarok többsége szereti Orbán Viktort.
Miért is ne szeretné? A 2004-ben vérig sértett határon túli magyar közösségeket, köztük az erdélyi magyarságot is 2010-ben az általa vezetett kormány engesztelte ki, ezzel pedig egy jó ideig azt is elkönyvelhette, hogy az erdélyi magyarok zöme egyetlen magyarországi szövetségesnek a Fideszt tekintse, és ha szükséges, akkor ellenségként kezelje azokat a magyarországi politikusokat, akik bár nem vétettek soha semmit a határon túli magyarság ellen, sőt, de mégis Orbán Viktor politikai ellenfelei az anyaországban...
SCHILLING ÁRPÁD: NEM LEHET EGYÜTTMŰKÖDNI A GAZEMBEREKKEL
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.09.26.
„Micsoda felelőtlenség ettől a maréknyi fiatalembertől azt követelni, hogy védjék Magyarországon a tanítás és tanulás szabadságát. Hát nézzünk már tükörbe! Hova jutottunk? Az én felszólításom nem arról szól, hogy essetek neki baseball ütővel ezeknek az embereknek, és hogy tegyétek tönkre az életüket, hanem arról, hogy legyenek következetesek: ne pusztán beszéljenek, cselekedjenek is, szinkronban a szavaikkal” – így nyilatkozott a Hírklikknek Schilling Árpád rendező, aki családjával együtt itt hagyta Magyarországot, és most Franciaországban él. Azt mondja: a szakmának és az intézményeknek kell kiállniuk a színművészeti mellett, úgy például, hogy a kuratórium hazug embereivel nem hajlandók együttműködni.
– Bizonyára a véletlen műve, hogy azon a napon, amikor Orbán Viktor a Magyar Nemzetben a 2022-es választásokra mozgósítja táborát, te egy Facebook-bejegyzésben arról írsz, hogy nem elég szóban kiállni a színművészeti mellett, tenni is kell. Véletlen ez az egybeesés?
– Én nem arra reagáltam, hanem a kuratórium üzenetére, miszerint elítélik a szenátus működését, amiből is én azt olvastam ki, hogy Vidnyászkyék egy újabb frontot nyitottak meg; törvényességre, illetve törvénytelenségre való hivatkozással próbálják nyomás alá helyezni az autonómiáért küzdőket. A közösségi oldalon közzétett posztomban tehát arra hívtam fel a figyelmet, hogy ha valóban segíteni akarunk ezeknek a diákoknak, akkor nekünk is nyomás alá kell helyeznünk a kuratórium tagjait. Tehát Vidnyászky Attila, Lajos Tamás, vagy az egyik legharcosabb társuk Kálomista Gábor; nos nekik dolgoznak színházi emberek, filmesek tucatjai, olyanok is, akik az SZFE ügyében megnyilvánultak. Ha azt akarjuk, hogy legyen eredménye a hallgatók megmozdulásának, akkor nem elég ezt szavakban, Facebook-üzenetekben kinyilvánítani, hanem tenni kell. Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a kuratóriumban ülők – elsősorban Vidnyánszky és Lajos Tamás – legitimációját az adja, hogy mind színházi, mind pedig filmes területen nagyon sok ember dolgozik a kezük alá. Ha ez léket kapna – mint amit például Bánsági Ildikó Nemzeti Színházból való távozása jelentett –, vagyis arról lehetne olvasni, hogy tucatjával állnak fel színészek, vagy filmesek, és közlik, hogy ezeket az embereket, pont az SZFE-ügy miatt nem hajlandók támogatni, és náluk dolgozni, az elvezethetne oda, hogy ellehetetlenülne a kuratórium. Ellenkező esetben viszont az egyetem autonómiájáért folyó küzdelem lehetetlenülne el...
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.09.26.
– Bizonyára a véletlen műve, hogy azon a napon, amikor Orbán Viktor a Magyar Nemzetben a 2022-es választásokra mozgósítja táborát, te egy Facebook-bejegyzésben arról írsz, hogy nem elég szóban kiállni a színművészeti mellett, tenni is kell. Véletlen ez az egybeesés?
– Én nem arra reagáltam, hanem a kuratórium üzenetére, miszerint elítélik a szenátus működését, amiből is én azt olvastam ki, hogy Vidnyászkyék egy újabb frontot nyitottak meg; törvényességre, illetve törvénytelenségre való hivatkozással próbálják nyomás alá helyezni az autonómiáért küzdőket. A közösségi oldalon közzétett posztomban tehát arra hívtam fel a figyelmet, hogy ha valóban segíteni akarunk ezeknek a diákoknak, akkor nekünk is nyomás alá kell helyeznünk a kuratórium tagjait. Tehát Vidnyászky Attila, Lajos Tamás, vagy az egyik legharcosabb társuk Kálomista Gábor; nos nekik dolgoznak színházi emberek, filmesek tucatjai, olyanok is, akik az SZFE ügyében megnyilvánultak. Ha azt akarjuk, hogy legyen eredménye a hallgatók megmozdulásának, akkor nem elég ezt szavakban, Facebook-üzenetekben kinyilvánítani, hanem tenni kell. Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a kuratóriumban ülők – elsősorban Vidnyánszky és Lajos Tamás – legitimációját az adja, hogy mind színházi, mind pedig filmes területen nagyon sok ember dolgozik a kezük alá. Ha ez léket kapna – mint amit például Bánsági Ildikó Nemzeti Színházból való távozása jelentett –, vagyis arról lehetne olvasni, hogy tucatjával állnak fel színészek, vagy filmesek, és közlik, hogy ezeket az embereket, pont az SZFE-ügy miatt nem hajlandók támogatni, és náluk dolgozni, az elvezethetne oda, hogy ellehetetlenülne a kuratórium. Ellenkező esetben viszont az egyetem autonómiájáért folyó küzdelem lehetetlenülne el...
B-TERVE NINCS, AZ ÁTKOZOTT A-TERVEIBE MEG BELEROKKANUNK
KOLOZSVÁRI SZALONNA
Áldás, békesség, fényesség! Fussunk neki megint, ahogy szoktuk, hátha van értelme, még ha nincs is. Senkit ne zavarjon össze az, hogy szombat van, a hulladék természeténél fogva hétvégén is képes bűzölögni. A közéleti hulladékra gondolok, még mielőtt esetleg eltévelyedett, nemzetileg is öntudatos mimózalelkek félreértenék.
Minden más előtt, minden mást félredobva, a plebejus kormány egyik legkiemelkedőbb, toporzékoló mimózájához szeretnék visszakanyarodni, aki részben Menczer nevű sötét alattvalója semmire választ nem jelentő, semennyire nem meggyőző csúsztatásait felsorakoztatva, részben áldozatos és megfeszített munkahely-megvédési munkájának nehézségeit hosszasan ecsetelve méltatlannak nevezte (meg kell a szívnek szakadni), hogy ezzel a helikopterezéssel basztatják újságírók és hazug, pitiáner ellenzéki politikusok. Pedig mi a szart keresne ő egy borászatban, ha nem a munkát? Pont ő járna szórakozásból borászatba, aki életében még nem ivott alkoholt? El is szégyelltem magam: egyáltalán hogy merészelik számonkérni ezt a nem is nyolc, hanem 18 ember munkáját végző táltost? Végignéztem a szűk 7 perces magyarázkodó hepciáskodást, amit levágott (újabb politikatörténeti Csomolungma), és már én is belátom, hogy nem lehet mindenhonnan mindenhova luxusjachttal közlekedni. Mindössze két kérdés nyugtalanít azon kívül, ami már tegnap is...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.09.26.
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.09.26.
Minden más előtt, minden mást félredobva, a plebejus kormány egyik legkiemelkedőbb, toporzékoló mimózájához szeretnék visszakanyarodni, aki részben Menczer nevű sötét alattvalója semmire választ nem jelentő, semennyire nem meggyőző csúsztatásait felsorakoztatva, részben áldozatos és megfeszített munkahely-megvédési munkájának nehézségeit hosszasan ecsetelve méltatlannak nevezte (meg kell a szívnek szakadni), hogy ezzel a helikopterezéssel basztatják újságírók és hazug, pitiáner ellenzéki politikusok. Pedig mi a szart keresne ő egy borászatban, ha nem a munkát? Pont ő járna szórakozásból borászatba, aki életében még nem ivott alkoholt? El is szégyelltem magam: egyáltalán hogy merészelik számonkérni ezt a nem is nyolc, hanem 18 ember munkáját végző táltost? Végignéztem a szűk 7 perces magyarázkodó hepciáskodást, amit levágott (újabb politikatörténeti Csomolungma), és már én is belátom, hogy nem lehet mindenhonnan mindenhova luxusjachttal közlekedni. Mindössze két kérdés nyugtalanít azon kívül, ami már tegnap is...
IVÁNYI GÁBOR: NEM LEHET MEGÚSZNI
NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2020.09.26.
Hiába próbálja valaki meghúzni magát a sarokban, és bizonygatni, hogy nem akar politizálni – mondja Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.
Nagyon lefogyott, időnként fátyolossá válik a hangja. Bocsásson meg a kérdésért: beteg?
Szerző: CZENE GÁBOR
2020.09.26.
Nagyon lefogyott, időnként fátyolossá válik a hangja. Bocsásson meg a kérdésért: beteg?
Jövőre leszek hetven, kezdek a koromnak megfelelő állapotban lenni. Ebbe beletartozik, hogy egy-egy alkatrész elromlik – cserélhetetlenné is válik akár –, de nincs semmiféle végzetes egészségügyi problémám. Bevallanám, ha lenne. A nemrég közülünk eltávozott Bálint György azt mondta, hogy addig akar élni, amíg tud dolgozni. Én nem fogalmazok meg ilyen elvárásokat a Teremtő felé: amíg ő akarja, addig kész vagyok élni. Jó és szép ez a lehetőség. Nem a világ jó és szép, hanem az, hogy én ebbe belefolyhatok a magam módján. Tény és való, észre kell vennem, hogy kevésbé bírom az iramot, mint a múlt század hetvenes éveiben, amikor azzal a másik egypárti rendszerrel volt konfliktusom.
A kormány nemrég drasztikusan csökkentette a szegény gyerekeket oktató iskoláik állami támogatását. A józsefvárosi Dankó utcában, ahol beszélgetünk, ki akarták kapcsolni a hajléktalanokat is ellátó intézményeik gázszolgáltatását. Odakint önkéntesekből álló civilek őrködnek. Ostromállapot van?
A kormány nemrég drasztikusan csökkentette a szegény gyerekeket oktató iskoláik állami támogatását. A józsefvárosi Dankó utcában, ahol beszélgetünk, ki akarták kapcsolni a hajléktalanokat is ellátó intézményeik gázszolgáltatását. Odakint önkéntesekből álló civilek őrködnek. Ostromállapot van?
Miután a miniszterelnök állandóan háborút folytat, nemcsak retorikájában, hanem cselekedeteiben is, és védekezésre kényszeríti az egyszerűen csak élni, munkáját végezni akaró polgárságot – benne egyházunkat és civil szervezeteinket –, helyénvaló a megállapítás: olyan, mintha ostrom lenne. Igen, ostromlott várban érezzük magunkat.
Az ön által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget jogsértően megfosztották egyházi rangjától. Több helyen is elmondta, hogy jelentős forrásoktól estek el, ezért halmoztak fel közüzemi tartozásokat: ennek azonban az állam a sokszorosával, milliárdokkal tartozik önöknek.
Már a nyáron elkezdődött, hogy több helyen le akarták szerelni a gázórákat. Az ezzel foglalkozó állami cégnek megírtuk, hogy ne tegye, mert sokak egészségét veszélyezteti, türelmet kérünk, folyamatban van az egyházi státuszunk rendezése.
Miért? Folyamatban van?
Strasbourghoz, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, és a jövőben is oda fogunk fordulni, ha itthon nem tudjuk dűlőre vinni a dolgot. Az eljárásnak elég hosszú kifutási ideje van: várhatóan két év, mire megint pert nyerünk a magyar állammal szemben. Addig valahogy ki kell húznunk. Semmi mást nem akarunk a saját hazánkban, csak segíteni a támaszra szoruló embereknek és ragaszkodni az alapvető jogainkhoz.
Kaptak olyan helyről baráti gesztusokat, ahonnan nem számítottak rá?
Még ott is, ahol a kormánynak hűségesküt fogadott hivatalnokok dolgoznak, átlátják a problémát és velünk éreznek. Figyelmet érdemel, hogy a Nemzeti Közművek a minap egyoldalú nyilatkozattal úgy döntött, jövő év áprilisáig, a fűtési szezon végéig mégsem kapcsolja ki a gázszolgáltatást. Tudják, hogy nem emberi hanyagságból maradtunk adósak a számlák befizetésével. Megértették, hogy nem elherdáltuk a pénzt. Nem vettünk még csak egy kis villanyvonatocskát se magunknak. Erről jut eszembe: nem tudtam teljesíteni azt az ígéretemet, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gemzsén idén nyáron felújítjuk a játszóteret. Nem volt rá egy-kétmillió forintunk...
Az ön által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget jogsértően megfosztották egyházi rangjától. Több helyen is elmondta, hogy jelentős forrásoktól estek el, ezért halmoztak fel közüzemi tartozásokat: ennek azonban az állam a sokszorosával, milliárdokkal tartozik önöknek.
Már a nyáron elkezdődött, hogy több helyen le akarták szerelni a gázórákat. Az ezzel foglalkozó állami cégnek megírtuk, hogy ne tegye, mert sokak egészségét veszélyezteti, türelmet kérünk, folyamatban van az egyházi státuszunk rendezése.
Miért? Folyamatban van?
Strasbourghoz, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, és a jövőben is oda fogunk fordulni, ha itthon nem tudjuk dűlőre vinni a dolgot. Az eljárásnak elég hosszú kifutási ideje van: várhatóan két év, mire megint pert nyerünk a magyar állammal szemben. Addig valahogy ki kell húznunk. Semmi mást nem akarunk a saját hazánkban, csak segíteni a támaszra szoruló embereknek és ragaszkodni az alapvető jogainkhoz.
Kaptak olyan helyről baráti gesztusokat, ahonnan nem számítottak rá?
Még ott is, ahol a kormánynak hűségesküt fogadott hivatalnokok dolgoznak, átlátják a problémát és velünk éreznek. Figyelmet érdemel, hogy a Nemzeti Közművek a minap egyoldalú nyilatkozattal úgy döntött, jövő év áprilisáig, a fűtési szezon végéig mégsem kapcsolja ki a gázszolgáltatást. Tudják, hogy nem emberi hanyagságból maradtunk adósak a számlák befizetésével. Megértették, hogy nem elherdáltuk a pénzt. Nem vettünk még csak egy kis villanyvonatocskát se magunknak. Erről jut eszembe: nem tudtam teljesíteni azt az ígéretemet, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gemzsén idén nyáron felújítjuk a játszóteret. Nem volt rá egy-kétmillió forintunk...
AZ ERŐ KULTUSZA: GUMIBOTOS RENDFENNTARTÓK AZ ISKOLÁBAN
MÉRCE
Szerző: VAJDA ZSUZSANNA
2020.09.26.
Becsöngettek
Amikor szeptemberben a nyári szünettel megtoldott karantén után újra kezdődött a tanítás, szülők százezrei szembesülhettek vele, hogy a gyerekek várták az iskolát. Sokan számolták a napokat, amikor végre újra mehetnek, fantáziáltak, mit fognak csinálni, ha újra találkoznak a társaikkal. De hogyan lehetséges ez? Hiszen évek – évtizedek óta halljuk, hogy az iskola betegít, hogy tönkreteszi, megnyomorítja a gyerekeket. Lehet, hogy valamennyien Stockholm szindrómában szenvednek?
A digitálisnak kikiáltott oktatás – amely csak ott valósult meg, ahol a családok rendelkeztek a megfelelő eszközökkel – még a legjobb esetekben sem helyettesítette a valódit. (Vajon hol él az ma Magyarországon, aki úgy gondolja, hogy minden iskolás gyereknek van ehhez szükséges eszköze? Hogy a szülőknek van megfelelő tudása, hogy segítsenek a gyerekeknek? És könnyedén megtehetik, hogy ne járjanak be a munkahelyükre?) De még a tettre kész szülők közül is sokan szembesültek vele – fontos lenne, ha ez a tapasztalat hasznosulna az iskolát övező vitákban – hogy a gyerekek többsége a legjobb asszisztencia esetén sem tudott megfelelően lépést tartani a tananyaggal.
Természetesen óriási előnyben voltak, vannak és lesznek az iskolázottabb családban élők, de bizony nem ugyanaz apa vagy anya segítségével, vagy önállóan megtanulni és megérteni a dolgokat, mint a tanteremben. Ahol mások hallják, ha butaságot mondok; ha tudom a választ, felnéznek rám; és megfigyelhetem, hogyan értik meg a problémát a többiek. Ráadásul a gyerekek és a fiatalok mindennél inkább igénylik a társas környezetet, a mindenre kiterjedő kütyühasználat ellenére is hiányzik a személyes jelenlét.
Nemzetközi tapasztalatok szerint a koronavírus terjedése szempontjából nem jelent kiemelt kockázatot a közoktatás működése, miközben a gyerekek otthon maradása sokkal több veszéllyel fenyeget. Tehát helyes volt a meghatározott biztonsági feltételek mellett a szokásos menetrend szerint elkezdeni a tanévet.
Ám az iskolába vágyó gyerekek és fiatalok sok tekintetben új feltételekkel szembesülnek. Új, ingyenes tankönyvek várják őket, sok szakember által kétségesnek ítélt tartalommal, amelyek gyakran gyökeresen eltérnek attól, ami évtizedek óta konszenzust élvezett, és amit a tanáraik maguk is tanultak. Nem baj, legfeljebb feltámadnak a szocializmusban jól ismert eszközök: az utalások, félmondatok és gesztusok, amelyekből a tanulóifjúság már akkor is pontosan értette, hogy nem kell komolyan venni a hivatalos szöveget.
A másik újság, hogy mintegy ötszáz iskolában rendfenntartók várják a haszontalankodókat. Fegyverük ugyan nem lesz, de szükség esetén folyamodhatnak bilincs, gumibot és spray használatához. A rendbontás a 14 éven aluliaknál is bűncselekménynek minősül, családjukra pedig a családi pótlék megvonása vár...
Szerző: VAJDA ZSUZSANNA
2020.09.26.
Amikor szeptemberben a nyári szünettel megtoldott karantén után újra kezdődött a tanítás, szülők százezrei szembesülhettek vele, hogy a gyerekek várták az iskolát. Sokan számolták a napokat, amikor végre újra mehetnek, fantáziáltak, mit fognak csinálni, ha újra találkoznak a társaikkal. De hogyan lehetséges ez? Hiszen évek – évtizedek óta halljuk, hogy az iskola betegít, hogy tönkreteszi, megnyomorítja a gyerekeket. Lehet, hogy valamennyien Stockholm szindrómában szenvednek?
A digitálisnak kikiáltott oktatás – amely csak ott valósult meg, ahol a családok rendelkeztek a megfelelő eszközökkel – még a legjobb esetekben sem helyettesítette a valódit. (Vajon hol él az ma Magyarországon, aki úgy gondolja, hogy minden iskolás gyereknek van ehhez szükséges eszköze? Hogy a szülőknek van megfelelő tudása, hogy segítsenek a gyerekeknek? És könnyedén megtehetik, hogy ne járjanak be a munkahelyükre?) De még a tettre kész szülők közül is sokan szembesültek vele – fontos lenne, ha ez a tapasztalat hasznosulna az iskolát övező vitákban – hogy a gyerekek többsége a legjobb asszisztencia esetén sem tudott megfelelően lépést tartani a tananyaggal.
Természetesen óriási előnyben voltak, vannak és lesznek az iskolázottabb családban élők, de bizony nem ugyanaz apa vagy anya segítségével, vagy önállóan megtanulni és megérteni a dolgokat, mint a tanteremben. Ahol mások hallják, ha butaságot mondok; ha tudom a választ, felnéznek rám; és megfigyelhetem, hogyan értik meg a problémát a többiek. Ráadásul a gyerekek és a fiatalok mindennél inkább igénylik a társas környezetet, a mindenre kiterjedő kütyühasználat ellenére is hiányzik a személyes jelenlét.
Nemzetközi tapasztalatok szerint a koronavírus terjedése szempontjából nem jelent kiemelt kockázatot a közoktatás működése, miközben a gyerekek otthon maradása sokkal több veszéllyel fenyeget. Tehát helyes volt a meghatározott biztonsági feltételek mellett a szokásos menetrend szerint elkezdeni a tanévet.
Ám az iskolába vágyó gyerekek és fiatalok sok tekintetben új feltételekkel szembesülnek. Új, ingyenes tankönyvek várják őket, sok szakember által kétségesnek ítélt tartalommal, amelyek gyakran gyökeresen eltérnek attól, ami évtizedek óta konszenzust élvezett, és amit a tanáraik maguk is tanultak. Nem baj, legfeljebb feltámadnak a szocializmusban jól ismert eszközök: az utalások, félmondatok és gesztusok, amelyekből a tanulóifjúság már akkor is pontosan értette, hogy nem kell komolyan venni a hivatalos szöveget.
A másik újság, hogy mintegy ötszáz iskolában rendfenntartók várják a haszontalankodókat. Fegyverük ugyan nem lesz, de szükség esetén folyamodhatnak bilincs, gumibot és spray használatához. A rendbontás a 14 éven aluliaknál is bűncselekménynek minősül, családjukra pedig a családi pótlék megvonása vár...
RÓZSAILLAT
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezrda
2020.09.26.
M. néni a városszéli utcában élt magában az otthonában és otthonkájában mindig csak. Hogy mennyire egyedül és milyen régóta, azt már senki se tudta a kietlen, légvezetékes, töredezett aszfaltú tájékon. Azok, akik a legrégebben költöztek ide, ők is úgy emlékeztek, hogy akkor már rég itt volt, amikor ők jöttek. De voltaképp M. néni sem tudta, mióta van itt, mióta van egyedül, lassan már önmagát is úgy látta, mint egy döledező villanyoszlopot, amit valakik valamikor fölállítva itt feledtek, s ahogyan azokon az elektronyosság, őrajta az élet áramlott át akadályok nélkül és nyomtalanul.
M. néni gondozgatta a kertjét, benne a virágokat, rózsát, tulipánt, őszirózsát, meg ami jött, vegyesen, megfőzte naponta a kis farhátot, csirkelábat pár szem krumplival, reggel a kis cikóriát, vagy köménymagos levest, és M. néni ezen kívül nem is volt. Olvasgatta az újságját, amihez negyven éve ragaszkodott, nézegette benne a halottakat, tanulmányozta a gazdaság szárnyalását, a nála maradt milliárdokat, elmondták neki, hogy a fiataloknak soha jobb dolga nem volt sehol, így neki sem, a megbecsült öregnek, és mért ne hitt volna ebben, amikor kandikált a csirkeláb a fazokából kifelé.
Na, ugye, szokta mondani magában, mert ez nagyon megtetszett neki annak idején, ahogy tetszett minden is. A szépséges erő, ami áradt a miniszteres úrból, aki ezen kívül mondta azt is, hogy minden csurig migránccsal, de ne féljen senki, csapataink vele együtt őrzik a határt, és jól őrizhették, mert nem látott egyet sem soha, hogy sikítva kelljen menekülni neki. Nappal a rádió nyugtatta őt szüntelenül, este a televízió, és rájött az ő nagy szerencséjére, hogy éppen itt és éppen most adatott élnie, s ha módja nyílt volna rá, kezet csókolt volna a miniszteres úrnak, aki azonban messzire volt.
Ha lett volna bakancslistája, akkor azon első helyen szerepelt volna ez a miniszteres úr kezire lehelt hálatelt csók, vágyott rá, ahogyan arra is, hogy nála is lehetne egyszer, az ő ólja mellett is mondaná, na mi van, röfi. De belátta józanul, hogy ilyen kiváltság csak az arra nagyon érdemeseknek juthat, ezért úgy temette el a vágyát, mint a Karcsi kocsis utáni epekedését süldő korában. Ilyen lemondásos volt M. néni élete, de elégedett volt vele, csirkeláb, cikória, krumpli. Mi kellhet még, semmi sem egyáltalán. Csakhogy ez a járvány, ettől olyan különös lett az élet tavasszal hirtelenül.
Írta az újság, mondta a rádió, mutatta a tévé, hogy messze valahol ették a patkányt a kínások, meg is verte őket az Isten, de izgulni nem kell, ide nem ér az soha. Később pár migráncs ugyan behurcolta, de a miniszteres úr kiakolbólította őket, csalánba különben sem üt a menkő, nincs semmi baj. A bajkeverők, gyurcsányok, sorosok szítják csak a vészt, miniszteres úr azonban harcol érettünk. Aztán bezártak az iskolák, be a boltok kilenc után, ami baj volt, mert M. néninek olyankor már hasogat a lába, és levegőt is nehezen kapott a téli sálja alatt amit az arcára tekert, mert makszra nem telt neki sehogyan...
Szerző: Rezrda
2020.09.26.
M. néni gondozgatta a kertjét, benne a virágokat, rózsát, tulipánt, őszirózsát, meg ami jött, vegyesen, megfőzte naponta a kis farhátot, csirkelábat pár szem krumplival, reggel a kis cikóriát, vagy köménymagos levest, és M. néni ezen kívül nem is volt. Olvasgatta az újságját, amihez negyven éve ragaszkodott, nézegette benne a halottakat, tanulmányozta a gazdaság szárnyalását, a nála maradt milliárdokat, elmondták neki, hogy a fiataloknak soha jobb dolga nem volt sehol, így neki sem, a megbecsült öregnek, és mért ne hitt volna ebben, amikor kandikált a csirkeláb a fazokából kifelé.
Na, ugye, szokta mondani magában, mert ez nagyon megtetszett neki annak idején, ahogy tetszett minden is. A szépséges erő, ami áradt a miniszteres úrból, aki ezen kívül mondta azt is, hogy minden csurig migránccsal, de ne féljen senki, csapataink vele együtt őrzik a határt, és jól őrizhették, mert nem látott egyet sem soha, hogy sikítva kelljen menekülni neki. Nappal a rádió nyugtatta őt szüntelenül, este a televízió, és rájött az ő nagy szerencséjére, hogy éppen itt és éppen most adatott élnie, s ha módja nyílt volna rá, kezet csókolt volna a miniszteres úrnak, aki azonban messzire volt.
Ha lett volna bakancslistája, akkor azon első helyen szerepelt volna ez a miniszteres úr kezire lehelt hálatelt csók, vágyott rá, ahogyan arra is, hogy nála is lehetne egyszer, az ő ólja mellett is mondaná, na mi van, röfi. De belátta józanul, hogy ilyen kiváltság csak az arra nagyon érdemeseknek juthat, ezért úgy temette el a vágyát, mint a Karcsi kocsis utáni epekedését süldő korában. Ilyen lemondásos volt M. néni élete, de elégedett volt vele, csirkeláb, cikória, krumpli. Mi kellhet még, semmi sem egyáltalán. Csakhogy ez a járvány, ettől olyan különös lett az élet tavasszal hirtelenül.
Írta az újság, mondta a rádió, mutatta a tévé, hogy messze valahol ették a patkányt a kínások, meg is verte őket az Isten, de izgulni nem kell, ide nem ér az soha. Később pár migráncs ugyan behurcolta, de a miniszteres úr kiakolbólította őket, csalánba különben sem üt a menkő, nincs semmi baj. A bajkeverők, gyurcsányok, sorosok szítják csak a vészt, miniszteres úr azonban harcol érettünk. Aztán bezártak az iskolák, be a boltok kilenc után, ami baj volt, mert M. néninek olyankor már hasogat a lába, és levegőt is nehezen kapott a téli sálja alatt amit az arcára tekert, mert makszra nem telt neki sehogyan...
2020. szeptember 25., péntek
LEGALÁBB 100 EZER FORINT A TÉT - ELRAJTOLT AZ ALÁÍRÁSGYŰJTÉS A FELTÉTEL NÉLKÜLI ALAPJÖVEDELEMÉRT
NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.09.25.
Az uniós országokban egy év alatt egymillió szignót kell összeszedni. A szélsőséges Bede Zsolt próbálta meghekkelni Karácsony Gergelyék sajtótájékoztatóját.
A feltétel nélküli alapjövedelemért indított aláírásgyűjtés nem csak Magyarországon, hanem egész Európában megváltoztathatja az egyenlőtlenségeket és az igazságtalan viszonyokat – jelentette ki az európai kezdeményezés aláírásgyűjtési kampányának nyitó sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely. Az eseményt a párt Facebook-oldalán bárki követhette. Budapest főpolgármestere a Párbeszéd társelnökeként beszédében Deák Ferencet, a „haza bölcsét” idézte, aki egykor azt mondta:
„Nem az a boldog ország, ahol legtöbb a gazdag ember, hanem az, hol legkevesebb szegény ember vagyon.”
Karácsony szerint ma a magyar társadalom él szegénységben és további egyharmada veszélyben, és ebben a csoportban bármikor bekövetkezhet, hogy valaki egyszer csak nem tudja magát finanszírozni...
Szerző: nepszava.hu
2020.09.25.
A feltétel nélküli alapjövedelemért indított aláírásgyűjtés nem csak Magyarországon, hanem egész Európában megváltoztathatja az egyenlőtlenségeket és az igazságtalan viszonyokat – jelentette ki az európai kezdeményezés aláírásgyűjtési kampányának nyitó sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely. Az eseményt a párt Facebook-oldalán bárki követhette. Budapest főpolgármestere a Párbeszéd társelnökeként beszédében Deák Ferencet, a „haza bölcsét” idézte, aki egykor azt mondta:
„Nem az a boldog ország, ahol legtöbb a gazdag ember, hanem az, hol legkevesebb szegény ember vagyon.”
Karácsony szerint ma a magyar társadalom él szegénységben és további egyharmada veszélyben, és ebben a csoportban bármikor bekövetkezhet, hogy valaki egyszer csak nem tudja magát finanszírozni...
ORBÁN VIKTOR, AZ EURÓPAI UNIÓ FELSZÁMOLÓ BIZTOSA
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.09.25.
Sok évvel ezelőtt hallottam először ezt a történetet, azóta sokszor előkerült. Bizonyítani persze nem tudom, mert az ilyen történetek természetüknél fogva nehezen bizonyíthatók. Az azonban biztos, hogy egy időben terjedt ez a sztori a neten rendesen. Miszerint egy alkalommal Orbán valamilyen nemzetközi tanácskozásról jött haza, talán éppen Brüsszelből, amikor a kíséretéből valaki megkérdezte: Főnök, van még valami, amit nem értél el? Mire Orbán, aki feltehetőleg vicces kedvében volt, így válaszolt: én szeretnék lenni az Európai Unió felszámoló biztosa.
A történet arról jutott most az eszembe, hogy a Politico brüsszeli kiadása címlapján foglalkozik Orbán Viktor és az EU kapcsolatával. (Így szakította szét Orbán Viktor az Európai Uniót és így úszta meg.) A tekintélyes lap, amelynek megállapításaira gyakran szokás hivatkozni, hosszú elemzést közölt a miniszterelnökről, magyar és más politikusokat szólaltattak meg vele kapcsolatban. A lap azt a kérdést elemzi, hogy az EU miért nem volt képes hatékonyan fellépni Orbánnal szemben, amikor már nagyon régóta látható, hogy Orbán és a Fidesz szembemegy az uniós értékekkel és alapvetésekkel, lerombolja Magyarországon a demokratikus jogállamot, és autokratikus eszközökkel szilárdítja meg a hatalmát.
Rui Tavares, akit 2012-ben neveztek ki a magyarországi jelentés összeállítójának, Frankensteinhez hasonlította Orbán módszereit. „Dr. Frankenstein egy szörnyet hozott létre, de a szörny olyan testek darabjaiból készült, melyek önmagukban nem jelentettek problémát”.
Judith Sargentini, volt EP-képviselő, a nevéről elhíresült Sargentini-jelentés készítője, aki ezt követően magyar kormánypárti körökben első számú közellenséggé vált, és számos fenyegetést kapott Magyarországról, nem látja túl optimistán a helyzetet. „Korábban kellett volna lépnünk, most már túl késő, de ha a tagállamok összefognak, talán még tehetnek valamit” – mondta...
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.09.25.
A történet arról jutott most az eszembe, hogy a Politico brüsszeli kiadása címlapján foglalkozik Orbán Viktor és az EU kapcsolatával. (Így szakította szét Orbán Viktor az Európai Uniót és így úszta meg.) A tekintélyes lap, amelynek megállapításaira gyakran szokás hivatkozni, hosszú elemzést közölt a miniszterelnökről, magyar és más politikusokat szólaltattak meg vele kapcsolatban. A lap azt a kérdést elemzi, hogy az EU miért nem volt képes hatékonyan fellépni Orbánnal szemben, amikor már nagyon régóta látható, hogy Orbán és a Fidesz szembemegy az uniós értékekkel és alapvetésekkel, lerombolja Magyarországon a demokratikus jogállamot, és autokratikus eszközökkel szilárdítja meg a hatalmát.
Rui Tavares, akit 2012-ben neveztek ki a magyarországi jelentés összeállítójának, Frankensteinhez hasonlította Orbán módszereit. „Dr. Frankenstein egy szörnyet hozott létre, de a szörny olyan testek darabjaiból készült, melyek önmagukban nem jelentettek problémát”.
SOK NYARALÓT FŐVÁROSI ÁRON VISZNEK A BALATONNÁL, KÖZBEN TÖBB BERUHÁZÁS IS KÉSIK
MFOR
Szerző: MESTER NÁNDOR
2020.09.25.
Még mindig tart a leköltözési hullám a Balatonhoz a járvány miatt. A kereslet zöme a tóparttól kissé távolabbi, olcsóbb kategóriára irányul, de a jó állapotú vagy újszerű ingatlanok ára közelíti a fővárosi átlagot. A partmenti új beruházások viszont vegyesen alakulnak, rengeteg a csúszás, hiába akarnak sokan nyaralás céljából új apartmant vásárolni.
Nincs abban semmi meglepő, hogy a tomboló koronavírus járvány közepette aki teheti, szeretné áttenni székhelyét a Balatonhoz. Akár úgy, hogy több hónapra kibérel egy házat vagy nyaralót, akár úgy, hogy megvesz egy ingatlant. A kínálat igen széleskörű mérettől, típustól és állapottól függően. A kedvelt települések köre sem változott, a déli oldalon továbbra is a viszonylag olcsóbb, nem vízparti nyaralókat keresik, míg a nagy favorit északi dombosabb oldalon a családi házakat vizslatják sokan. Az állam is jelen van a piacon, egyes nagy értékű nyaralásra alkalmas ingatlanokat folyamatosan árul elektronikus árveréseken...
Szerző: MESTER NÁNDOR
2020.09.25.
Nincs abban semmi meglepő, hogy a tomboló koronavírus járvány közepette aki teheti, szeretné áttenni székhelyét a Balatonhoz. Akár úgy, hogy több hónapra kibérel egy házat vagy nyaralót, akár úgy, hogy megvesz egy ingatlant. A kínálat igen széleskörű mérettől, típustól és állapottól függően. A kedvelt települések köre sem változott, a déli oldalon továbbra is a viszonylag olcsóbb, nem vízparti nyaralókat keresik, míg a nagy favorit északi dombosabb oldalon a családi házakat vizslatják sokan. Az állam is jelen van a piacon, egyes nagy értékű nyaralásra alkalmas ingatlanokat folyamatosan árul elektronikus árveréseken...
A GYEPLŐ KÖZÉNK VAN VETVE
HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.09.25.
Itt lenne az ideje, hogy Orbán Viktor ne zavaros esszéírással múlassa az idejét. Ne a brüsszeli libernyákokkal foglalkozzon, előkészítve az ideológiai terepet arra, hogy ha nem az elképzelése, ízlése szerint alakulnak a dolgok (lásd brüsszeli pénzáramlás), akkor meghirdethesse a huxitet. Ne választói bázisának felélesztésével foglalkozzon a 2022-es választások megnyerésére fókuszálva, hiszen itt és most, 2020 őszén, bőven akadna más teendője az egészségügyben és a gazdaságban egyaránt. Kénytelen vagyok mindent neki címezni, mert olyan rendszert épített ki, amelyben ő a fődöntnök.
A „pénzt vagy életet” kérdés, amit a Covid-19 élesített be, tavasszal az élet javára dőlt el.
A „Maradj otthon” jelszava hatásosnak bizonyult az olaszországi képektől is megrémisztett lakosság körében. Az alkalmazott korlátozásokkal, főleg az iskolák bezárásával együtt, sikerült az érintkezések számát drasztikusan lecsökkenteni, és ez volt a nyitja a megbetegedések visszaesésének. Augusztus vége óta azonban három számjegyűvé duzzadt a napi igazolt (!) megbetegedések száma, és lesz ez még rosszabb is – jósolta a miniszterelnök. Orbán ekkor valószínű az előrelátó-képességével akart dicsekedni, valójában a felelőtlenségéről tett tanúbizonyságot. Mert úgy hirdette meg az új csapásirányt, hogy ennek nem voltak meg a feltételei: zárások és erős korlátozások helyett, a működőképességét megőrzendőn, Magyarországon majd egyszerre lesz gazdaság- (pénz) és egészségvédelem (élet)...
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.09.25.
A „pénzt vagy életet” kérdés, amit a Covid-19 élesített be, tavasszal az élet javára dőlt el.
A „Maradj otthon” jelszava hatásosnak bizonyult az olaszországi képektől is megrémisztett lakosság körében. Az alkalmazott korlátozásokkal, főleg az iskolák bezárásával együtt, sikerült az érintkezések számát drasztikusan lecsökkenteni, és ez volt a nyitja a megbetegedések visszaesésének. Augusztus vége óta azonban három számjegyűvé duzzadt a napi igazolt (!) megbetegedések száma, és lesz ez még rosszabb is – jósolta a miniszterelnök. Orbán ekkor valószínű az előrelátó-képességével akart dicsekedni, valójában a felelőtlenségéről tett tanúbizonyságot. Mert úgy hirdette meg az új csapásirányt, hogy ennek nem voltak meg a feltételei: zárások és erős korlátozások helyett, a működőképességét megőrzendőn, Magyarországon majd egyszerre lesz gazdaság- (pénz) és egészségvédelem (élet)...
A VEZETŐ ÉS A KARMESTER: MIÉRT TÁNCOLUNK ÚGY, AHOGY ŐK FÜTYÜLNEK?
QUBIT
Szerző: METZ RUDOLF
2020.09.25.
Mi a közös Karajanban, Bernsteinben és Donald Trumpban? Az, hogy sokan hallgatnak rájuk. A karizma, a vezetői prototípusok és a vezetés romantikája azt sugallják, hogy a vezetőket azért követjük, mert hisszük, hogy kiválóbbak nálunk és képesek megoldani kollektív problémáinkat. A vezetők hatékonysága azonban nem minden, fenn is kell tartaniuk a látszólagosan közeli, szimbolikus kapcsolatot követőikkel.
A 19. század elején valami végérvényesen megváltozott. A forradalmak és a radikális átalakulások korában egy új intézmény jelent meg: a vezetés. Noha a történelmet (és úgy általában a politikai eseményeket) gyakran írtuk és írjuk le mai napig nagy vezetők cselekedeteiként, először csak 1818-ban jelent meg az angol vezetés kifejezés (leadership) egy értelmező szótárban. Edmund S. Morgan történész úgy értelmezi mindezt, hogy „[a] »vezető« szó régi, de a »vezetés« olyan kifejezés, amelyet úgy tűnik senki sem érzett szükségesnek mindaddig, amíg az általa jelölt minőség a társadalmi felsőbbrendűség hozadéka maradt.”
Ezt a változást talán a legtisztábban a vezetés egy speciális formája, a vezénylés szimbolizálja, amelyet a mai napig a vezetés egyik legtisztább megnyilvánulásaként tartanak számon. Körülbelül 1820-ra vált általánossá, hogy a koncertmester helyett egy formális vezetői pozíciót elfoglaló karmester irányítsa a szimfonikus zenekart. Ennek egyik okát abban kereshetjük, hogy a zeneművek bonyolultabbá váltak (akárcsak a modern államok kormányzása), és a megfelelő minőségű előadást biztosítani kellett egyik koncertről a másikrakoncertről koncertre biztosítani kellett.
Szerző: METZ RUDOLF
2020.09.25.
A 19. század elején valami végérvényesen megváltozott. A forradalmak és a radikális átalakulások korában egy új intézmény jelent meg: a vezetés. Noha a történelmet (és úgy általában a politikai eseményeket) gyakran írtuk és írjuk le mai napig nagy vezetők cselekedeteiként, először csak 1818-ban jelent meg az angol vezetés kifejezés (leadership) egy értelmező szótárban. Edmund S. Morgan történész úgy értelmezi mindezt, hogy „[a] »vezető« szó régi, de a »vezetés« olyan kifejezés, amelyet úgy tűnik senki sem érzett szükségesnek mindaddig, amíg az általa jelölt minőség a társadalmi felsőbbrendűség hozadéka maradt.”
Ezt a változást talán a legtisztábban a vezetés egy speciális formája, a vezénylés szimbolizálja, amelyet a mai napig a vezetés egyik legtisztább megnyilvánulásaként tartanak számon. Körülbelül 1820-ra vált általánossá, hogy a koncertmester helyett egy formális vezetői pozíciót elfoglaló karmester irányítsa a szimfonikus zenekart. Ennek egyik okát abban kereshetjük, hogy a zeneművek bonyolultabbá váltak (akárcsak a modern államok kormányzása), és a megfelelő minőségű előadást biztosítani kellett egyik koncertről a másikrakoncertről koncertre biztosítani kellett.
A káosztól a zenéig
Ezzel párhuzamosan a zenekarok (ahogy a modern államok is) egyre nagyobbak lettek, egyre több zenész játékát kellett összehangolni. A dirigens lett az a személy, aki képes volt összefogni a zenekart, mint szervezetet és a káoszból zenét teremteni, ahogy a politikai vezetőktől is elvárjuk, hogy képesek legyenek közintézményeket működtetni és a társadalmi és politikai élet káoszából rendet teremteni. A karmesternek a komplexitás és a káosz lehetőséget ad a kreatív művészi alkotásra, amely egyaránt megjelenik a zenemű értelmezésében, interpretációjában és a vezénylési stílusában. Ez persze aligha jelenti azt, hogy a karmester mechanikus módon egyfajta hangszerként működtetné zenekarát. A karmesternek motiválnia és irányítania kell a zenészeket az összhang, a harmónia megteremtésének érdekében. Ennek központi eleme maga a kommunikáció, amelynek a leglátványosabb oldala a koncerteken (s csak részben a próbákon) mutatkozik meg: a karmester hangtalanul ad át információkat zenekarának kézmozdulataival, arckifejezéseivel és szemkontaktusával...
Ezzel párhuzamosan a zenekarok (ahogy a modern államok is) egyre nagyobbak lettek, egyre több zenész játékát kellett összehangolni. A dirigens lett az a személy, aki képes volt összefogni a zenekart, mint szervezetet és a káoszból zenét teremteni, ahogy a politikai vezetőktől is elvárjuk, hogy képesek legyenek közintézményeket működtetni és a társadalmi és politikai élet káoszából rendet teremteni. A karmesternek a komplexitás és a káosz lehetőséget ad a kreatív művészi alkotásra, amely egyaránt megjelenik a zenemű értelmezésében, interpretációjában és a vezénylési stílusában. Ez persze aligha jelenti azt, hogy a karmester mechanikus módon egyfajta hangszerként működtetné zenekarát. A karmesternek motiválnia és irányítania kell a zenészeket az összhang, a harmónia megteremtésének érdekében. Ennek központi eleme maga a kommunikáció, amelynek a leglátványosabb oldala a koncerteken (s csak részben a próbákon) mutatkozik meg: a karmester hangtalanul ad át információkat zenekarának kézmozdulataival, arckifejezéseivel és szemkontaktusával...
ÍGY TUDJA MEGÚSZNI ORBÁN, HOGY ÉVEK ÓTA KIJÁTSSZA AZ EU-T
KLUBRÁDIÓ / A LÉNYEG
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.09.25.
A Politico több volt uniós vezetőt szólaltatott meg arról, milyennek értékeli az elmúlt években a magyar autokrata rendszerrel szembeni intézkedéseket. A cikk hátterében áll, hogy hamarosan kijön az első, úgynevezett jogállami uniós jelentés. A kapott vélemények szerint alapvetően az Európai Néppárt (EPP) volt az a visszatartó erő, amely saját hatalmi ambíció miatt szemet hunyt a magyar uniós jogsértések és visszásságok felett.
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.09.25.
Címlapon hozott, hosszú elemző cikket közölt a Politico arról, hogyan rombolta Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Uniót 2010-es kormányra kerülése óta, és hogyan úszhatta ezt meg. Az írásban több mint egy tucat jelenlegi és volt politikus, valamint uniós hivatalnok beszél arról, hogyan használta ki Orbán az EU gyengeségeit, sérülékenységét.
Anélkül, hogy bármilyen következménye lenne
2018-ban már az EBEESZ megfigyelők is megállapították, hogy jelentős erő- és forrásfölényre tett szert Magyarországon a kormányzópárt Fidesz, így a választási erőharcban nem voltak biztosítottak az egyenlő versenyfeltételek – jelzi a Politico cikke mintegy felvezetésként a szeptember 30-ára ígért uniós jogállami jelentéshez, amiről kevesen feltételezik, hogy meg tudná állítani Orbán Viktor kormányfő, Fidesz-elnök autokrata rendszerét.
Viviane Reding konzervatív luxemburgi politikus, akkori európai bizottsági alelnök, már 2014-ben úgy fogalmazott, a maximumot hozta ki a testület az akkori jelentésből. Nos, az uniónak azóta sem sikerült eredményt elérnie, Orbán továbbra is kiüresíti a demokratikus intézményrendszert, anélkül, hogy ennek bármilyen következménye lenne, miután kihasználja a jogi és politikai rendszer gyengeségeit, sőt, az uniós pénzekkel még erősíti is saját hatalmát.
Keményebb lehetett volna Orbánnal szemben, ha ...
A szókimondó francia zöld párti európai parlamenti képviselő, Daniel Cohn-Bendit a bajok kezdetekor úgy fogalmazott, hogy Orbánból pillanatok alatt Európa Cháveze lesz. Az Európai Néppárt (EPP), élén Joseph Daullal viszont tárt karokkal fogadta, mert így sikerült vezető erővé válnia az Európai Parlamentben. Cserében pedig szemet hunytak a magyarországi botrányok felett. De nem tett másként Angela Merkel német kancellár pártja, a CDU sem – erre Viviane Reding figyelmeztetett. Noha a német párttársak meg-megdorgálták, s az eredmény? Egy lépés előre, kettő hátra.
Neelie Kroes, szintén volt európai bizottsági alelnök a Politicónak adott nyilatkozatában nem rejtette véka alá, keményebb lehetett volna Orbánnal szemben, ha a Fidesz nem lett volna az EPP tagja. Azonban az akkori bizottsági elnök, José Manuel Barroso még most is úgy vélekedett, hogy objektív mércével mérték az Orbán-kormányt, az EPP-hez tartozása nem befolyásolta őket a jogállami helyzet aktuális megítélésében.
Megtörte a Néppárt egységét
A médiatörvénnyel kezdődött minden, és most megint a sajtószabadság ügye van terítéken. A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatóhelyettese, Scott Griffen szerint a Klubrádió frekvenciaszerződésének hosszabbítására beadott igény elutasítása azt jelzi, hogy Orbán a maradék független sajtót is el akarja törölni a föld felszínéről.
A Politico-cikk arról is szól, hogy Orbán migrációs ellenkezése kezdte megtörni az EPP-ben a korábbi egységet, s ezzel egy időben a magyar politikus az európai szélsőjobbnak is kezet nyújtott: az olasz Matteo Salvininek vagy éppen a holland Geert Wildersnek.
Az igazi törés az Európai Bizottságot 2014 és 2019 között elnökló é szintén néppárti Jean-Claude Junckerrel való konfliktus során következett be. Jellemző, hogy bár látszólag viccelődve, de a testület vezetője „Helló, diktátor!” köszönéssel fogadta Orbánt egy 2015-ös uniós csúcson, a később években pedig egészen nyílttá, minden viccelődéstől mentessé vált az ellentétük. Orbán a 2018-as parlamenti választási kampányában óriásplakátokon is betámadta a vele egy európai pártcsaládba tartozó bizottsági elnököt. Ez pedig tényleg minden határon túl ment – fogalmazott az újságnak a volt uniós biztos, Günther Oettinger, aki viszont távozva Brüsszelből – most el fogja fogadni a Magyar Tudományos Tanács társelnöki pozícióját.
Késő?
A cikk a jogszolgáltatás rendszerével is foglalkozik, és kitér rá hogy az Európai Bíróság – még ha el is ítélte a magyar bíróságok átalakítására tett orbáni intézkedéseket – a bírói rendszer átalakítása ennek ellenére szépen lezajlott. A CEU ügyében is hasonló történik: ugyan még nincs verdikt, de az egyetem már rég nincs Magyarországon, Bécsbe költözött.
Az Orbán kormányzat ellen a magyar jogállamiság védelmében két éve kezdeményezett hetes cikk szerinti eljárástól pedig mintha ódzkodnának egyes uniós vezetők, mert félelmük szerint a Brexithez hasonló lépéshez vezethet. Ugyanakkor egyre több tagországban ágálnak az ellen, hogy saját adófizetői pénzüket pocsékolják az autokrata magyar rendszerre. Uniós szinten összesen több mint 1800 milliárd euró a tét, aminek felhasználása az EU sorsát is meghatározza hosszú távon. Ha pedig az unió jövőjét együtt aláásó Lengyelország, Bulgária, Málta és Magyarország elleni rendszerkritika eredménytelen lesz, akkor nincs ok az optimizmusra.
Ezzel Judit Sargentini, a hetes cikk szerinti eljárás megszavazását megelőző jogállami jelentés egykori meghatározó figurája is így van, a zöld párti egykori EP-képviselő szerint most már minden késő, és a történelmi tapasztalatok azt mutatják, nincs miben bizakodni.
MINISZTERI BIZTOSA LETT A FOCIAKADÉMIÁKNAK, SZIJJÁRTÓ IDÉN HÉTSZER HELIKOPTEREZETT
ÁTLÁTSZÓ / HETI MUTYIMONDÓ
Mfor.hu: Bruttó 1,1 millióért kaptak miniszteri biztost a fociakadémiák
Elérkezettnek látta az időt arra Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter, hogy miniszteri biztost nevezzen ki az államilag elismert sportakadémiák működésének ellenőrzésére. Ezt a pozíciót 2021. szeptemberig Sáfár Sándor tölti be havi bruttó 1,1 millió forint összegű díjazásért. Összesen 10 államilag elismert sportakadémia van az országban.
Direkt36: Dokumentumok bizonyítják, hogy Orbán apjának cégétől vették a köveket az ultradrágán épülő M4-eshez
Az Orbán család cégei általában építőanyagok beszállítóiként vesznek részt állami projektekben, ezekről pedig nem érhetők el nyilvános információk. A Direkt36 ezért közérdekű adatpert indított 6 nagy állami út- és vasútépítés részletes adataiért, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és Dr. Szegedi Zsolt ügyvéd segítségével. Három év pereskedés után 28 kartondoboznyi, több mint százezer oldalnyi dokumentumot szereztek meg – ezek közt találtak rá arra is, hogy Orbán Viktor családjának cége részt vett az M4-es építésében.
Népszava: Hétszer reptetett minisztert a rendőrség idén – csak Szijjártó helikopterezett
„Rendőrségi szolgálati helikoptert idén a külügyminiszter vett igénybe – hét alkalommal” – ezt válaszolta a Népszava érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtökön, miután napokkal ezelőtt arról kérdeztük a testületet, hogy idén eddig mely tárca vezetői, hova és összesen hányszor repültek az ORFK gépeivel.
24.hu: A fideszes vezetésű Tihany 2,5 milliárd forintot kap a titokban osztott állami támogatásból
2,5 milliárd forint egyedi támogatást kap Tihany a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a Tihanyi Legenda Program első ütemére – derül ki az önkormányzat oldalán található előterjesztésből. A pénzből az önkormányzat a tihanyi rév környezetében épít egy turisztikai fogadóépületet és egy parkolót, környezeti kármentesítést hajtanak végre, és rendezik a kikötő területét és a part menti erdősávot. Hogy ez pontosan mit jelent, azt a dokumentum nem részletezi.
Hvg.hu: A titkosszolgálat nem jelzett, majdnem benyomták konzulnak a gyanús ügyletekbe keveredett milliárdost
A titkosszolgálat nem talált rizikót abban, hogy a Budapesten élő milliárdos, Josh Cartu tiszteletbeli konzul akart lenni. Az állítólag Habony Árpáddal is jó kapcsolatokat ápoló Cartu tiszteletbeli konzuli kinevezését a Miniszterelnökség berkein belül is támogatták, végül mégis füstbe ment a terve. Időközben a milliárdos feje fölött összecsaptak a hullámok: tavasszal Kanadában, nemrég pedig az Egyesült Államokban indult eljárás ő és fivérei, valamint az ügyfeleiket megkárosító cégei ellen a netes csalók körében népszerű bináris kereskedés miatt.
HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.09.25.
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.09.25.
Elérkezettnek látta az időt arra Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter, hogy miniszteri biztost nevezzen ki az államilag elismert sportakadémiák működésének ellenőrzésére. Ezt a pozíciót 2021. szeptemberig Sáfár Sándor tölti be havi bruttó 1,1 millió forint összegű díjazásért. Összesen 10 államilag elismert sportakadémia van az országban.
Direkt36: Dokumentumok bizonyítják, hogy Orbán apjának cégétől vették a köveket az ultradrágán épülő M4-eshez
Az Orbán család cégei általában építőanyagok beszállítóiként vesznek részt állami projektekben, ezekről pedig nem érhetők el nyilvános információk. A Direkt36 ezért közérdekű adatpert indított 6 nagy állami út- és vasútépítés részletes adataiért, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és Dr. Szegedi Zsolt ügyvéd segítségével. Három év pereskedés után 28 kartondoboznyi, több mint százezer oldalnyi dokumentumot szereztek meg – ezek közt találtak rá arra is, hogy Orbán Viktor családjának cége részt vett az M4-es építésében.
Népszava: Hétszer reptetett minisztert a rendőrség idén – csak Szijjártó helikopterezett
„Rendőrségi szolgálati helikoptert idén a külügyminiszter vett igénybe – hét alkalommal” – ezt válaszolta a Népszava érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtökön, miután napokkal ezelőtt arról kérdeztük a testületet, hogy idén eddig mely tárca vezetői, hova és összesen hányszor repültek az ORFK gépeivel.
24.hu: A fideszes vezetésű Tihany 2,5 milliárd forintot kap a titokban osztott állami támogatásból
2,5 milliárd forint egyedi támogatást kap Tihany a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a Tihanyi Legenda Program első ütemére – derül ki az önkormányzat oldalán található előterjesztésből. A pénzből az önkormányzat a tihanyi rév környezetében épít egy turisztikai fogadóépületet és egy parkolót, környezeti kármentesítést hajtanak végre, és rendezik a kikötő területét és a part menti erdősávot. Hogy ez pontosan mit jelent, azt a dokumentum nem részletezi.
Hvg.hu: A titkosszolgálat nem jelzett, majdnem benyomták konzulnak a gyanús ügyletekbe keveredett milliárdost
A titkosszolgálat nem talált rizikót abban, hogy a Budapesten élő milliárdos, Josh Cartu tiszteletbeli konzul akart lenni. Az állítólag Habony Árpáddal is jó kapcsolatokat ápoló Cartu tiszteletbeli konzuli kinevezését a Miniszterelnökség berkein belül is támogatták, végül mégis füstbe ment a terve. Időközben a milliárdos feje fölött összecsaptak a hullámok: tavasszal Kanadában, nemrég pedig az Egyesült Államokban indult eljárás ő és fivérei, valamint az ügyfeleiket megkárosító cégei ellen a netes csalók körében népszerű bináris kereskedés miatt.
AZ ÚJ PAKSI DUNA-HÍD 92 MILLIÁRDÉRT NEM CSAK DRÁGA, DE NAGYRÉSZT SZÜKSÉGTELEN IS
G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.09.25.
A napokban az EU hivatalos értesítőjéből kiderült, hogy szeptember 14-én a Duna Aszfalttal aláírták a Paks-Kalocsa Duna-híd építésére vonatkozó, 92 milliárd forintosra hízott szerződést, amint erről például a 444.hu is hírt adott. Mi a tender eredményéről először május végén írtunk, és már akkor látszott, hogy a beruházás a kezdeti tervekhez képest elszállt.
A híd építését eredetileg 16 milliárd forintra, a Paks-Kalocsa főútét, a kapcsolódó körforgalmakét pedig 14,8 milliárdra becsülték, ám ez az összesen 31 milliárd forint röpke öt év alatt 77 milliárdra nőtt, a projektet pedig egy 14,9 milliárd forintos kapcsolódó mellékút építése egészíti ki...
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.09.25.
A híd építését eredetileg 16 milliárd forintra, a Paks-Kalocsa főútét, a kapcsolódó körforgalmakét pedig 14,8 milliárdra becsülték, ám ez az összesen 31 milliárd forint röpke öt év alatt 77 milliárdra nőtt, a projektet pedig egy 14,9 milliárd forintos kapcsolódó mellékút építése egészíti ki...
MÉG MINDIG A SEMMIBŐL ÉL A MUNKANÉLKÜLIEK FELE
NÉPSZAVA
Szerző: VARGA DÓRA
2020.09.25.
Augusztushoz képest több mint 21 ezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők száma, de még mindig 80 ezerrel többen vannak, mint tavaly ilyenkor. Sok a pályakezdő köztük.
Több mint 323 ezer álláskereső szerepel a legfrissebb adatok szerint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) regiszterében: ez tavaly szeptemberhez képest harmadával, azaz 80 ezerrel több munkanélkülit jelent. Az elmúlt hónapokhoz viszonyítva ugyanakkor már harmadik hónapja csökkenő tendencia látszik: augusztushoz óta 6,2 százalékkal, azaz 21 300 fővel kevesebben regisztráltatták magukat álláskeresőként.
Szerző: VARGA DÓRA
2020.09.25.
Több mint 323 ezer álláskereső szerepel a legfrissebb adatok szerint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) regiszterében: ez tavaly szeptemberhez képest harmadával, azaz 80 ezerrel több munkanélkülit jelent. Az elmúlt hónapokhoz viszonyítva ugyanakkor már harmadik hónapja csökkenő tendencia látszik: augusztushoz óta 6,2 százalékkal, azaz 21 300 fővel kevesebben regisztráltatták magukat álláskeresőként.
A munkanélküliek több mint fele – összesen 169 500 álláskereső – azonban semmilyen pénzügyi ellátást nem kap. Akik kapnak valamit, azoknak is csupán alig több, mint a fele részesül álláskeresési ellátásban, a többieknek csak szociális jellegű juttatás marad. Ennek részben az az oka, hogy az álláskeresők negyede, mintegy 79 ezer ember tartósan munkanélküli, azaz egy éve, vagy már annál is régebben keres munkát. Márpedig az álláskeresési ellátás mindössze három hónapig jár: ez egész Európában a legszűkmarkúbb munkanélküliségi ellátás.
Maga a támogatás a korábbi bruttó bér maximum 60 százaléka, de legföljebb 161 ezer forint lehet havonta. Ez jár három hónapig 2010 óta: akkor ugyanis a Fidesz-kormány Európában példátlan módon lerövidítette az álláskeresési támogatás folyósítási idejét, és a koronavírusválságra tekintettel sem hosszabbította meg, hiába kérték a szakszervezetek. Három hónap munkanélküliség után így már csak a 22 800 forintos szociális támogatást lehet kérni. Szeptemberben több mint 71 ezer embernek ebből az összegből kell megélnie...
KARÁCSONY GERGELY ELŐADÁSA A BELVÁROSI SZABADEGYETEMEN
BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Szerző: Belvárosi Szabadegyetem / KARDOS PÉTER
2020.09.21.
Karácsony Gergely főpolgármester a Belvárosi Szabadegyetem szeptember 21-i online előadásán a fővárosi vezetés elképzeléseiről, a kerületekkel, a pártokkal és a kormánnyal való együttműködés eddigi tapasztalatairól, valamint az önkormányzati rendszer működéséről beszélt...
Szerző: Belvárosi Szabadegyetem / KARDOS PÉTER
2020.09.21.
BUDAPEST KÖZVETLENÜL A HÁBORÚ UTÁN ÉS MA
RADIOFREEEUROPE / RADIOLIBERTY
Szerző: SZER
2020.09.
Egy kattintás a képekre, és átváltoznak, másik kattintásra visszaváltoznak - bámulatos !
Budapest közvetlenül a háború után és ma. Kattints rá, s oda-vissza látszik...
Szerző: SZER
2020.09.
Budapest közvetlenül a háború után és ma. Kattints rá, s oda-vissza látszik...
JÖN AZ ÚJ OTTHONTEREMTÉSI PROGRAM, A GYEMEKTELENEK IS REMÉNYKEDHETNEK
HVG ONLINE
Szerző: DACZI DÓRA
2020.09.25.
Hamarosan jön „minden idők legnagyobb otthonteremtési programja”, ám a részletekkel még adós a kormány. Szakmabelieket kérdeztük, vajon mit tartalmazhat a mostani program.
Meglepetésként érte a piacot Novák Katalin frissen kinevezett, családokért felelős tárca nélküli miniszter bejelentése, amelyben „minden idők legnagyobb otthonteremtési programját” ígérte be azzal, hogy az erről szóló javaslatot hamarosan a kormány elé terjeszti. Az építésgazdaság meghatározó szereplői, fejlesztők, szakértők és elemzők egyelőre név nélkül nyilatkoztak lapuknak arról, mi állhat a program hátterében.
„Tudtuk, hogy dolgoznak új támogatási körön, hiszen mindig dolgoznak valamin, de azt nem sejtette szerintem senki, hogy a falusi csok, a kedvezményes hitel, a babaváró meg a rozsdaövezet tetejébe egy újabb nagyléptékű programot jelentenek be” – mondja a szektor egyik vezető elemzője. Az otthonteremtési program berúgása már csak azért is váratlan, mert a teljes piacot lázban tartó rozsdaövezet fejlesztések kidolgozását szélesebb körű egyeztetés előzte meg, és egyelőre úgy fest, hogy több javaslatot meg is fogadott a kormány...
Szerző: DACZI DÓRA
2020.09.25.
Meglepetésként érte a piacot Novák Katalin frissen kinevezett, családokért felelős tárca nélküli miniszter bejelentése, amelyben „minden idők legnagyobb otthonteremtési programját” ígérte be azzal, hogy az erről szóló javaslatot hamarosan a kormány elé terjeszti. Az építésgazdaság meghatározó szereplői, fejlesztők, szakértők és elemzők egyelőre név nélkül nyilatkoztak lapuknak arról, mi állhat a program hátterében.
„Tudtuk, hogy dolgoznak új támogatási körön, hiszen mindig dolgoznak valamin, de azt nem sejtette szerintem senki, hogy a falusi csok, a kedvezményes hitel, a babaváró meg a rozsdaövezet tetejébe egy újabb nagyléptékű programot jelentenek be” – mondja a szektor egyik vezető elemzője. Az otthonteremtési program berúgása már csak azért is váratlan, mert a teljes piacot lázban tartó rozsdaövezet fejlesztések kidolgozását szélesebb körű egyeztetés előzte meg, és egyelőre úgy fest, hogy több javaslatot meg is fogadott a kormány...
UGYANAZZAL A TANÁCSADÓVAL DOLGOZNAK FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS AZ AIRBNB
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2020.09.23.
Az ősz egyik fontos közpolitikai konfliktusa lett az Airbnb-ügy, vagyis a rövidtávú lakáskiadás szabályozása. Érintett kerületek polgármestereit, egy új érdekvédelmi csoportot és ingatlanpiaci szakértőt kérdeztünk, hogy mit gondolnak a kérdésről?
Találtunk egy Airbnb tanácsadót, aki egyszerre dolgozik az önkormányzatoknak és az Airbnb-nek is.
Szerző: Partizán
2020.09.23.
Az ősz egyik fontos közpolitikai konfliktusa lett az Airbnb-ügy, vagyis a rövidtávú lakáskiadás szabályozása. Érintett kerületek polgármestereit, egy új érdekvédelmi csoportot és ingatlanpiaci szakértőt kérdeztünk, hogy mit gondolnak a kérdésről?
Találtunk egy Airbnb tanácsadót, aki egyszerre dolgozik az önkormányzatoknak és az Airbnb-nek is.
Összeférhetetlen-e a két tevékenység, mit gondol erről az érintett, és mit gondolnak az önkormányzatok?
A LATIN-AMERIKAI MINTAÁLLAM
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Steve
Chile az ezredfordulót követően egészen nagyszerű gazdasági teljesítményt nyújtott, az egyik legjobbat Dél-Amerikában, emellett végleg maga mögött hagyta a Pinochet-féle diktatúrát és stabil demokráciát épített ki. A társadalmi egyenlőtlenségek megmaradtak és ez nem minden veszély nélkül való, de azért érdemes ellátogatni (már amikor lehet) ebbe a különleges formájú országba. Steve-ék is ezt tették.
„Mi pár éve év vége felé jártunk Chilében. Kanadában akkor javában tombol a tél, Chilében viszont meleg van, érik a cseresznye, karácsonykor kezdődött a nyári iskola szünet.
Zenélnek a tücskök, a kutyák és jó-magad keresik az árnyékot. Kívánod, hogy rövid gatyát is pakoltál volna. Még jó, hogy vittem fürdőnadrágot. Kellett vennünk napolajat.
Santiago Kairónak megfelelő távolságra van délre az egyenlítőtől, de nyáron nem olyan meleg, mint az. Nyugatra a Csendes-óceán 100 km-re van (a hideg Humboldt-áramlat dominál ott), míg keletre az Andok hegyvonulat az időjárást teszik elviselhetőbbé.
Szóval, a nap ereje nagyon erős, de a hőmérséklet kellemes, a páratartalom alacsony. Az árnyékban még sokszor fázol is, a napon, ha nem vigyázol, leégsz. Télen mondják, nincsen se fagy se hó, de síelni tudsz a nem messzi hegyekben az Andokhoz közel. A 6000 méter magas hegyeket jól látni a városból...
Szerző: Határátkelő / Steve
Chile az ezredfordulót követően egészen nagyszerű gazdasági teljesítményt nyújtott, az egyik legjobbat Dél-Amerikában, emellett végleg maga mögött hagyta a Pinochet-féle diktatúrát és stabil demokráciát épített ki. A társadalmi egyenlőtlenségek megmaradtak és ez nem minden veszély nélkül való, de azért érdemes ellátogatni (már amikor lehet) ebbe a különleges formájú országba. Steve-ék is ezt tették.
„Mi pár éve év vége felé jártunk Chilében. Kanadában akkor javában tombol a tél, Chilében viszont meleg van, érik a cseresznye, karácsonykor kezdődött a nyári iskola szünet.
Zenélnek a tücskök, a kutyák és jó-magad keresik az árnyékot. Kívánod, hogy rövid gatyát is pakoltál volna. Még jó, hogy vittem fürdőnadrágot. Kellett vennünk napolajat.
Santiago Kairónak megfelelő távolságra van délre az egyenlítőtől, de nyáron nem olyan meleg, mint az. Nyugatra a Csendes-óceán 100 km-re van (a hideg Humboldt-áramlat dominál ott), míg keletre az Andok hegyvonulat az időjárást teszik elviselhetőbbé.
Szóval, a nap ereje nagyon erős, de a hőmérséklet kellemes, a páratartalom alacsony. Az árnyékban még sokszor fázol is, a napon, ha nem vigyázol, leégsz. Télen mondják, nincsen se fagy se hó, de síelni tudsz a nem messzi hegyekben az Andokhoz közel. A 6000 méter magas hegyeket jól látni a városból...
EURÓPA JÖVŐJE, ORBÁN FÉLELME
KOLOZSVÁRI SZALONNA
Nincs kétségem afelől, hogy Orbán Viktor az olasz játszmában kinek szurkol. Viszont most Matteo Salvini meggyengülni látszik, miközben az olasz jobboldal nem alkot egy tábort, és nem sorakozik egy zászló alá – válaszolta Andor László, amikor arról faggattuk, igaza van-e a miniszterelnöknek abban, hogy Olaszországban dől el Európa sorsa. A korábbi EU biztossal az „Együtt újra sikerülni fog” Orbán-esszébeli „Európa és az ő helye” eszmefuttatását elemeztük végig.
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MILLEI ILONA
2020.09.25.
Szerző: MILLEI ILONA
2020.09.25.
– Orbán a Magyar Nemzet-beli cikkében kvázi „beárazta” Európát. Mennyiben van igaza, abban, hogy Európa a technológiai versenyfutásban lemaradt, még a hátát sem látja Kínának, az USA-nak, és mivel nincs erős hadserege, még csak be sem nevezhet a versenybe?
– Vannak olyan területek, ahol az európai országok lemaradtak, de nem azért, mert nincs közös európai hadsereg. Szerintem nem kellene időt tölteni ezekkel a zagyvaságokkal, még akkor sem, ha a kormányfőtől származnak...
– Vannak olyan területek, ahol az európai országok lemaradtak, de nem azért, mert nincs közös európai hadsereg. Szerintem nem kellene időt tölteni ezekkel a zagyvaságokkal, még akkor sem, ha a kormányfőtől származnak...
ÉLET ÉS IRODALOM 2020/39. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.09.25.
Váncsa István: Egy kis halál?
Kormányzó urunknak a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent rendkívüli horderejű fogalmazványát mostanra nyilván mindenki elolvasta, a derekabbak be is magolták, a legderekabbak pedig idézeteket másoltak ki belőle avval a céllal, hogy azokat ügyes kezű asszonyaik falvédőre hímezzék az egész család okulását és lelki épülését támogatandó. Mindez roppant dicséretes, ennél is fontosabb azonban kormányzó urunk szavainak magányos elmélkedéseinkben való naponkénti fölidézése, átgondolása és mind mélyebb megértése, ez az, ami a mostani nehéz napokban legfontosabb dolgunk leend.
„A szellemi szuverenitásért és intellektuális szabadságért évekkel ezelőtt éppen Tusnádfürdőn megindított küzdelmünk lassan termőre fordul. A politikai korrektség, vagyis a libernyák doktrína-, beszédmód- és stílusdiktátumok elleni lázadás medre egyre szélesedik”, írja kormányzó urunk mindjárt az elején. Természetesen itt nem az ő saját szellemi szuverenitásáról és intellektuális szabadságáról van szó, bár arról is, hiszen ha kimegy Brüsszelbe, akkor ott kénytelen betartani néhány civilizációs normát, és ezt ő egyfajta szellemi rabigaként fogja fel, saját szempontjából nyilván teljes joggal. Több mint tíz éve már, hogy mindenestül lenyúlt egy európai országot, és azóta azt csinál vele, amit akar, de lám, a kontinens bizonyos részein még mindig nem ő a zsinórmérték. Ez az, ami tarthatatlan, és amit az európai, sőt világméretűvé szélesedő antilibernyák lázadás, vagy nevezzük inkább forradalomnak, hamarosan elsöpör...
Darvas Béla: Hiátus
Hanák András: Magánegyetemekrül és közpénzekrül
Földi Bence: Különutas diplomata
Kovács Zoltán: A szavába vág
Berend T. Iván: Sztálin, Alekszej Navalnij és a Kelet magasan álló csillaga
Lipovecz Iván: Vaku
Standeisky Éva: Kassák és a másság
Bazsányi Sándor: Egy európai magyar(ázatai)
A nyolcvanéves Pór Péternek, szeretettel
Aczél Géza: Egy öreg kibic naplójából 3.
Szűcs László: Átalakuló frontvárosok
Csuhai István: Így él Bertók László
(1935–2020)
Parti Nagy Lajos: A mérték virtuóza
(Gyászbeszéd Bertók László temetésén, 2020. szeptember 24-én)
Csizmadia Ervin: Értjük-e, amit látunk?
Amerika múltja és jelene a magyar közgondolkodásban
Demszky Gábor–Fázold Helga: Kenyértörés
György Péter: Kik azok a libernyákok?
J. Győri László: Pontosítás
Hamar Péter: Ex cathedra
Ádám Péter: A francia Esterhazy
Károlyi Csaba: Szerkesztői üzenetek
P Á R A T L A N
msz: DALOK A KONYHÁBÓL
-átkai: LECÖVEKELVE
aj: ÖLDÖKLŐ PUBLICISZTIKA
Cserhalmi Imre: HÁROM AZ EGYBEN 3.
Völgyi Ferenc: OKÍTÁS
GÁLÁ: SZURKOLJUNK!
Huszár Ágnes: HÁROMSZOR AD
aha: ÖSSZEÁLLTAK
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
Szerző: ÉS
2020.09.25.
Kormányzó urunknak a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent rendkívüli horderejű fogalmazványát mostanra nyilván mindenki elolvasta, a derekabbak be is magolták, a legderekabbak pedig idézeteket másoltak ki belőle avval a céllal, hogy azokat ügyes kezű asszonyaik falvédőre hímezzék az egész család okulását és lelki épülését támogatandó. Mindez roppant dicséretes, ennél is fontosabb azonban kormányzó urunk szavainak magányos elmélkedéseinkben való naponkénti fölidézése, átgondolása és mind mélyebb megértése, ez az, ami a mostani nehéz napokban legfontosabb dolgunk leend.
„A szellemi szuverenitásért és intellektuális szabadságért évekkel ezelőtt éppen Tusnádfürdőn megindított küzdelmünk lassan termőre fordul. A politikai korrektség, vagyis a libernyák doktrína-, beszédmód- és stílusdiktátumok elleni lázadás medre egyre szélesedik”, írja kormányzó urunk mindjárt az elején. Természetesen itt nem az ő saját szellemi szuverenitásáról és intellektuális szabadságáról van szó, bár arról is, hiszen ha kimegy Brüsszelbe, akkor ott kénytelen betartani néhány civilizációs normát, és ezt ő egyfajta szellemi rabigaként fogja fel, saját szempontjából nyilván teljes joggal. Több mint tíz éve már, hogy mindenestül lenyúlt egy európai országot, és azóta azt csinál vele, amit akar, de lám, a kontinens bizonyos részein még mindig nem ő a zsinórmérték. Ez az, ami tarthatatlan, és amit az európai, sőt világméretűvé szélesedő antilibernyák lázadás, vagy nevezzük inkább forradalomnak, hamarosan elsöpör...
Darvas Béla: Hiátus
Hanák András: Magánegyetemekrül és közpénzekrül
Földi Bence: Különutas diplomata
Kovács Zoltán: A szavába vág
Berend T. Iván: Sztálin, Alekszej Navalnij és a Kelet magasan álló csillaga
Lipovecz Iván: Vaku
Standeisky Éva: Kassák és a másság
Bazsányi Sándor: Egy európai magyar(ázatai)
A nyolcvanéves Pór Péternek, szeretettel
Aczél Géza: Egy öreg kibic naplójából 3.
Szűcs László: Átalakuló frontvárosok
Csuhai István: Így él Bertók László
(1935–2020)
Parti Nagy Lajos: A mérték virtuóza
(Gyászbeszéd Bertók László temetésén, 2020. szeptember 24-én)
Csizmadia Ervin: Értjük-e, amit látunk?
Amerika múltja és jelene a magyar közgondolkodásban
Demszky Gábor–Fázold Helga: Kenyértörés
György Péter: Kik azok a libernyákok?
V I S S Z H A N G
Hamar Péter: Ex cathedra
Ádám Péter: A francia Esterhazy
Károlyi Csaba: Szerkesztői üzenetek
P Á R A T L A N
msz: DALOK A KONYHÁBÓL
-átkai: LECÖVEKELVE
aj: ÖLDÖKLŐ PUBLICISZTIKA
Cserhalmi Imre: HÁROM AZ EGYBEN 3.
Völgyi Ferenc: OKÍTÁS
GÁLÁ: SZURKOLJUNK!
Huszár Ágnes: HÁROMSZOR AD
aha: ÖSSZEÁLLTAK
(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)